Írjon nekünk

Egyetem

Díszpolgárok, díszdoktorok az egyetemeken – kell nekünk Putyin és Merkel?

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Sokakban felháborodást váltott ki, hogy Putyin díszpolgár lehet a Debreceni Egyetemen. Szegeden is adományoznak hasonló címeket. A névsor változatos: Nobel-díjas tudósok mellett később háborús bűnösként életfogytiglani börtönre ítélt miniszter, korrupció, sikkasztás és az emberi jogok megsértése miatt bebörtönzött köztársasági elnök is elnyerte a címet. Az utóbbi kevesebb mint két évtizede kapta a kitüntetést. Az egyik politikai párt helyi elnöke össze is vetette a két intézményt, a cívisvárosban Putyin, a napfényében Merkel kapott elismerést. A volt rektorhelyettes szerint is összehasonlítható a két adományozás, ő azonban a politikai szimpátia helyett az egyetem szemszögéből nézi a kérdést. Úgy látja, a német kancellárt hiba volt (látszólag) tudományos érdemeiért kitüntetni, inkább Putyin debreceni elismerésének szegedi megfelelője járt volna neki.

Komoly vitákat váltott ki, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a Debreceni Egyetem díszpolgári címet ítélt meg. A döntést a politikus hétfői budapesti látogatása apropóján hozták meg, a cselgáncs-világbajnokságra látogatott el az atomhatalom vezetője, valamint a magyar miniszterelnökkel is tárgyalt. Az intézmény szenátusának 70 tagjából 63 fő támogatta a lépést, mert úgy látják, „Putyin jóvoltából az Orosz Föderáció jelentős szerepet szán a Debreceni Egyetemnek a Paks II. beruházásban”. Ennek eredményeképpen civis honoris causa, azaz tiszteletbeli polgár lesz, ezáltal határozottan megkülönböztetik az adományozást a tudományos érdemektől, mert a kiváló tudósok díszdoktori elismerést kapnak.

Azonban nem csak Debrecen felsőoktatási intézményében törekednek arra, hogy így ismerjenek el neves személyeket, ugyanis – többek között – a szegedi egyetem 95 éve adományoz díszdoktori címeket. Ezek egy részét neves tudósok nyerték el Kanadától Japánig, néhány esetben azonban már a döntés előtt, vagy éppen utólag, évekkel később vitatottá vált az elhatározás.

A két világháború közötti időszakban több politikust is kitüntettek Szegeden, így Bethlen István miniszterelnököt, Klebelsberg Kunó kultuszminisztert, sőt, 1942-ben Karl Gustaf Mannerheim tábonagyot, aki megvédte a finneket a szovjet agressziótól 1939 telén. A tragikus sorsú Teleki Pál miniszterelnök és Szeged országgyűlési képviselője is volt. Habár tagadhatatlanul a magyar földrajz nagy alakja, egy másik beszélgetés során azt nyilatkozta lapunknak Karsai László, az SZTE Bölcsészettudományi Karának professor emeritusa, hogy szerinte antiszemitizmusa és a zsidótörvényekben vállalt szerepe sem felejthető el, mikor az utókor elé állítjuk példaként. Hóman Bálint hasonló okokból vitatott szereplő. Egyrészt a kor kiváló történészéről, Szekfű Gyula alkotótársáról beszélhetünk, aki szegény, paraszti származású fiatalok ezreinek tette lehetővé a továbbtanulást kultuszminiszterként, s egyben előkészítette a mai közoktatási rendszert, azaz a nyolcosztályos általános iskolát. Másrészt viszont antiszemita volt, s a háború nagyobb részében nyíltan a német szövetséget támogatta. A Népbíróság háborús bűnösként életfogytiglani börtönre ítélte, habár ez alól a Fővárosi Törvényszék bűncselekmény hiányában posztumusz felmentette 2015-ben. Székesfehérvári szobrának felállítását mégis meghiúsította a jelentős baloldali kritika, amelynek hatására az önkormányzat és a volt miniszterről elnevezett alapítvány meghátrált.

Meglepő módon a kommunista diktatúra évei alatt a díszdoktori címből kimaradtak a politikusok, egyedüli kivétel Straub F. Brunó, az Elnöki Tanács utolsó elnöke volt, aki 1986-ban már egy éve országgyűlési képviselőként ült a Parlamentben, de az ő esetében lényegesebb a tudományos munkássága.

A változás az ezredfordulóhoz közeledve következett be. Fujimori perui elnök 1998-ban (első képünkön jobbról), Madeleine Albright amerikai külügyminiszter 2000-ben, Göncz Árpád köztársasági elnök 2001-ben kapott díszdoktori címet. A legelsőként említett dél-amerikai politikust államtudományokért elnyert elismerése sem mentette meg attól, hogy korrupció, sikkasztás és az emberi jogok megsértése miatt hat év börtönre ítéljék hazájában.

„Az 1998-as és 2000-es kitüntetések után több kolléga felvetette – teljesen jogosan -, hogy kell-e nekünk nagy embereket, politikusokat kitüntetni. Mi haszna van ebből az egyetemnek?” – emlékezett vissza Pál József, az Olasz Tanszék vezetője, az egyetem korábbi rektorhelyettese. A kritikát észlelte Mészáros Rezső akkori rektor, ezért felkért egy háromtagú bizottságot, melynek tagja volt Pál József is, hogy dolgozzon ki egy javaslatot, hogy megkülönböztethessék a különböző érdemekért adott honoris causákat.

„Így jött létre a Doctor Honoris Causa és a Senator Honoris Causa. Ez utóbbit azoknak szánták, akik fontosak az egyetem számára, de nem rendelkeznek komoly tudományos tevékenységgel. A cím funkciójában megfelel a Debreceni Egyetem tiszteletbeli polgárának” – magyarázta a tanszékvezető. A tiszteletbeli szenátorok közé került Giorgio Pressburger magyar származású olasz író, aki tanított is az egyetemen. Szintén ezt a címet kapta meg 2013-ban Bronisław Komorowski, a Lengyel Köztársaság elnöke.

Hibának tartotta azonban azt, hogy Angela Merkelt 2013-ban díszdoktorrá fogadták – az elismerést két évvel később, 2015 februárjában vette át Budapesten a német kancellár. Putyinhoz hasonlóan ő sem ment el az adományozó városba, valamint szintén párhuzam megosztó személyisége, hiszen az ünnepélyes átadás ideje már a migrációs krízis súlyosbodásának idejére esett. Szerinte mondvacsinált okokkal érték el, hogy díszdoktor legyen, mert hiába volt az 1980-as években kutató, 1990-től kezdve politikusként szerepelt csak. Egyértelmű a professzor számára, hogy nem a volt NDK fizikusát, hanem a mai Németország kancellárját ismerték el (ez a kitüntetés indoklásából is kiderül – szerk.), azaz Senator Honoris Causa járt volna számára.

Pál József hozzátette, a viták és a vitatott személyek ellenére senkitől sem venné el utólag a címeket, s nem is kívánja, hogy ez szükségessé váljon. Megjegyezte, nem létezik protokoll erre vonatkozóan az egyetemen, habár szükség esetén megoldható lenne a cím elvétele, ha valaki utólag méltatlanná válik rá.

Kommentek

Egyetem

Az SZTE kutatói a mikroműanyagok mennyiségét mérik a hazai folyók üledékeiben

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A Marosban egy kilónyi, mederből származó üledékmintában esetenként akár 40 ezer darab mikroműanyag szemcse is található.

Tovább olvasom

Egyetem

Kiválóra értékelték a Szegedi Tudományegyetemet a hallgatók

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Öt területen kapott kiváló minősítést az intézmény.

Tovább olvasom

Egyetem

Szegedi módszerrel lehet hatékonyabban előállítani hidrogént zöldalgákkal

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának szakembereinek jóvoltából.

Tovább olvasom

Aktuál