Írjon nekünk

Gazdaság

Összefogással az élhető jövőért – Készül Csongrád Megye Klímastratégiája

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

szechenyi_2020_kohezios_alap

klimastrategia_konferencia014kf

A század végére a nyári középhőmérséklet 4-5 Celsius fokkal is növekedhet és a csapadékmennyiség tovább fog csökkenni Csongrád megyében, ezért is sürgető, hogy a klímaváltozás gazdasági és társadalompolitikai kihívásaira válaszokat tudjunk adni – hangzott el a Csongrád Megye Klímastratégiájának készítéséhez kapcsolódó szakmai nyitókonferencián Mórahalmon.

Igaz, Csongrád Megye Klímastratégiájának elkészítésére pályázati források állnak rendelkezésre, ám a projekt nem fog a stratégia elkészítésével véget érni, hiszen ezzel a globális problémával foglalkozni kell a későbbiekben is – fogalmazott Kovács Beáta, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke a Mórahalmon rendezett szakmai nyitókonferencián. Emlékeztetett, hogy 2014-ben jelentősen megváltozott a megyei önkormányzatok feladat- és hatásköre, intézményfenntartóból a megye terület- és településfejlesztésének támogatása lett az egyik fő feladata, s ennek egyik szerves részét képezi a klímastratégia megalkotása is. Leszögezte, Csongrád megye, attól függetlenül, hogy egy 30 millió forintos projektben vesz részt, elhivatott a kérdésben, hiszen térségünk az egyik legveszélyeztetettebb, s ezen belül különösen érintett a Homokhátság. A klímaváltozás gazdasági és társadalompolitikai kihívásnak egyaránt tekinthető, amely döntően befolyásolja már a közeljövő életminőségét is, ezért is fontos Kovács Beáta szerint, hogy a lakosság tudatosságát növeljék, így a többéves pályázati program nem csupán egy stratégia készítését foglalja magában, hanem a szemléletformálást is.

„A megyében a klímaadaptációhoz kapcsolódó egyik legfontosabb területhasználati problémakör így a vízhiánnyal és a vízgazdálkodással kapcsolatos kérdéskör. Miután a Homokhátságon jelenik meg a legmarkánsabban ez a probléma, a három érintett megye, azaz Csongrád, Bács-kiskun és Pest megye létrehozott egy társulást. A Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács elsődleges célkitűzése az, hogy a térségre vonatkozó fejlesztési koncepció, másrészt a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Homokhátságra vonatkozó speciális programjának kidolgozásában való részvétel annak érdekében, hogy a problémát komplex módon tudja kezelni, kiemelt figyelmet fordítva a környezetállapot fejlesztésére” – tájékoztatott a közgyűlési alelnök. Kitért arra is, hogy térségünk nagy potenciállal rendelkezik a megújuló energiák tekintetében, hiszen itt a legmagasabb az országban a napsütéses órák száma, ezen felül még mindig kihasználatlan a geotermikus energia. Beszámolt arról is, hogy a projekt keretében megalakult a Csongrád Megyei Éghajlatváltozási Platform, amelynek a célja, hogy a szereplők mellett a lakosságot is aktívan bevonják a klímastratégia megalkotásába. Kovács Beáta úgy értékelt, hogy a platform olyan szakmai bázist és erőt tud képviselni, hogy megyénk klímastratégiája sikerre van ítélve.

Csányi László, Mórahalom alpolgármestere a szakmai nyitókonferencia résztvevőinek elmondta, hogy a mórahalmi járás területén már negyedévszázada napi szintű gondokat okoz a klímaváltozás, aminek látható jelei már a ’80-as években tapasztalhatóak voltak, például fokozatosan eltűntek például a felszíni ideiglenes vagy állandó vízfolyások. A település döntéshozói már több mint két évtizede tudatosan foglalkoznak a kérdéssel, az ezredforduló belvízzel sújtott időszaka pedig vízválasztó volt, felgyorsították a folyamatot, például arra kezdték el keresni a megoldási lehetőségeket, hogy a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadékot, illetve a belvizet miként tudnák megtartani, hogy az aszályos időszakban fel tudják használni.

klimastrategia_konferencia003kf

Mórahalmon a megújuló energiaforrások közül hármat hasznosítanak, Csányi elmondta, geotermikus kaszkádrendszert építettek ki, s így a fürdő mellett a város összes közintézményének a fűtését is ilyenképp biztosítják. Hangsúlyozta, nemcsak azért jelentős ez, mert spórol az önkormányzat, hanem a széndioxid kibocsátást is jelentősen tudták csökkenteni. Ezen felül a termálvíz kísérőgázát is hasznosítják, egy 50 és egy 30 Kilowattos gázmotort állítottak üzembe, ami a kaszkádrendszert szolgálja ki, s ezzel jóformán önfenntartó. Az alpolgármester elmondta, hogy minden mórahalmi közintézménynél napelemes rendszereket is kiépítettek, továbbá a város közvilágítását is 100%-ban zöld energiával fedezik. Hangsúlyozta, a külterületeken élőkről sem feledkeznek meg a fejlesztéseknél, idén 10 napenergiával működő lámpatestet szereltek fel.

A vizekre áttérve elmondta, a város területén két tó található, az egyik a Nagyszéksós-tó, ahol mederkotrást végeztek és a vízvisszatartás érdekében eszközöltek beruházásokat, amivel azt tudják megakadályozni, hogy kiszáradjon. Ezt részint tisztított szennyvízzel oldják meg. Megépítettek egy vízügyi monitoring házat is, s azt remélik, hogy nyer a pályázatuk, amelyből egy öntözési szövetkezetet hoznának létre. Egy víztározó építése is megkezdődött, két szakasz már elkészült, 8 kilométer hosszon csőrendszert kell kiépíteni, amihez szintén támogatást remél a homokháti kisváros. Ezen felül egy román-magyar pályázat keretében a balneológiai vízben rejlő lehetőségeket is ki kívánják aknázni. Csányi László elmondta, jelenleg egy csatornából egy nem szikes tóba kerül ez a víz, s azt tervezik, hogy egy szikes tóba vezetnék inkább. 2-3 vízvisszatartó műtárgy építésén is gondolkodnak, amelyek révén a külterületi részek a vízvisszatartását tudnák megoldani. Hangsúlyozta, mindezek az elképzeléseket az önkormányzat szakemberek bevonásával dolgozza ki, például a Kiskunsági Nemzeti Parkkal.

Az alpolgármester arról is szólt, hogy a városon belül tudatosan úgy fejlesztenek, hogy viszonylag nagy zöldfelületeket alakítanak ki, locsolókocsi is járja évek óta a várost, igyekeznek hűteni az utakat, térburkolattal ellátott felületeket. Vállalt az önkormányzat erdőtelepítést is, idén tavasszal nagyjából 4 hektár területen, ezekkel a lépésekkel is szeretnének hozzájárulni a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez.

Sok jóval nem kecsegtet a jövő, növekvő átlaghőmérséklet és a csapadékmennyiség további csökkenése várható – erről már Sipos György, a Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék egyetemi docense beszélt. Elmondta, ha világszinten vizsgáljuk a problémát, az látható, hogy Magyarországon a közepesnél jobban kimutatható a klímaváltozás, egyre aszályosabb az éghajlat, a csapadékeloszlás egyre hektikusabb. Hazánkon belül Csongrád megye sérülékenynek tekinthető, hiszen nagy a mezőgazdasági művelés alatt álló területek aránya, illetve az ártér is, ami adottságnak tekinthető, de egyben fontos tényező is. Az is jellemző, hogy változatos a talaj, a homokostól a réti öntéstalajig mindennel találkozhatunk Csongrád megyében, amiből az következik, hogy a táji adottságok miatt eltérő megoldásokban kell gondolkodni.

klimastrategia_konferencia022kf

Sipos György elmondta, egyik céljuk, hogy a vízüggyel közösen olyan mérésmódszereket dolgozzanak ki, hogy az aszályt pontosabban nyomon tudják követni, hogy ne csak utólag tudják kiértékelni az adatokat. Hozzátette, a mezőgazdaság termelőképességét nagyban befolyásolja az öntözés, amit mindenképpen fejleszteni kell a jövőben. Térségünk negatívan érintett a talajvízszintek süllyedésében is, a Homokhátságon már a ’80-as évektől megfigyelhető a felszíni és a felszínközeli vízkészletek szűkössé válása, bár a megye más részén, így például a Maros hordalékkúpján és a Tiszántúlon vízutánpótlás is van a határainkon túlról érkező vizeken kívül. Nemcsak az aszály, hanem a víztöbblet is több figyelmet érdemel Sipos meglátása szerint, ebből a szempontból Szeged, Szentes és Orosháza térsége érintett. Ahhoz azonban, hogy ezeket a fölös vizeket felfogják, fontos tudni, hogy a belvíznek mekkora a tömege, amit az SZTE a vízüggyel együttműködve például műholdfelvételek alapján próbál megbecsülni.

A jövőt illetően az egyetemi docens elmondta, sok jóra nem számíthat Csongrád megye, hiszen még mérsékelt széndioxid-kibocsátásnövekedés mellett is azt mutatják a modellek, hogy a század végére 4-5 Celsius fokkal fog nőni a nyári középhőmérséklet, több hőségnap is lesz, továbbá fokozódik az aszály, ami mellett gyakoribbá fog válni, hogy hirtelen nagy mennyiségű csapadék hullik a térségben.

Sipos György kiemelte, a klímaplatform keretében azt tartja a legfontosabbnak, hogy a különböző szektorok kommunikáljanak egymással, s így egy olyan stratégia készülhet, amellyel minden szereplő nyerhet.

A Csongrád Megyei Önkormányzat KEHOP-1.2.0-15-2016-00003 azonosítási számú projektje az Európai Unió támogatásával valósul meg, 30 millió Forint támogatással.

(X)

Kommentek

Gazdaság

Felértékelődött a diákmunka a munkaerőhiány miatt

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Felértékelődött a diákmunka a munkaerőhiány miatt, szinte nincs olyan szektor Magyarországon, ahol ne látnák szívesen a diákokat – mondta Hegedűs Csaba, a Prodiák Iskolaszövetkezet operatív igazgatója. Kommentek

Tovább olvasom

Gazdaság

A tiszta szoba már kevés a tökéletes nyaraláshoz

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A tisztaság mellett kényelmes, nagy ágyra és wifire vágynak a magyar utazók a GKI és a Bónusz Brigád végzett kutatás szerint. Kommentek

Tovább olvasom

Gazdaság

Kormányzati pénzből újul meg a Liget – GALÉRIA

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Az újszegedi liget felújításának munkálatai közül a bontásokon már túl vannak. Ezek után már rombolni nem, csak építeni fognak. Így az igazán látványos munkák csak ezután kezdődik el, ugyanis eddig leginkább láthatatlan, de hasznos munkákat végeztek.

Tovább olvasom

Aktuál