Írjon nekünk

Gazdaság

Összefogással az élhető jövőért – Készül Csongrád Megye Klímastratégiája

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

szechenyi_2020_kohezios_alap

klimastrategia_konferencia014kf

A század végére a nyári középhőmérséklet 4-5 Celsius fokkal is növekedhet és a csapadékmennyiség tovább fog csökkenni Csongrád megyében, ezért is sürgető, hogy a klímaváltozás gazdasági és társadalompolitikai kihívásaira válaszokat tudjunk adni – hangzott el a Csongrád Megye Klímastratégiájának készítéséhez kapcsolódó szakmai nyitókonferencián Mórahalmon.

Igaz, Csongrád Megye Klímastratégiájának elkészítésére pályázati források állnak rendelkezésre, ám a projekt nem fog a stratégia elkészítésével véget érni, hiszen ezzel a globális problémával foglalkozni kell a későbbiekben is – fogalmazott Kovács Beáta, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke a Mórahalmon rendezett szakmai nyitókonferencián. Emlékeztetett, hogy 2014-ben jelentősen megváltozott a megyei önkormányzatok feladat- és hatásköre, intézményfenntartóból a megye terület- és településfejlesztésének támogatása lett az egyik fő feladata, s ennek egyik szerves részét képezi a klímastratégia megalkotása is. Leszögezte, Csongrád megye, attól függetlenül, hogy egy 30 millió forintos projektben vesz részt, elhivatott a kérdésben, hiszen térségünk az egyik legveszélyeztetettebb, s ezen belül különösen érintett a Homokhátság. A klímaváltozás gazdasági és társadalompolitikai kihívásnak egyaránt tekinthető, amely döntően befolyásolja már a közeljövő életminőségét is, ezért is fontos Kovács Beáta szerint, hogy a lakosság tudatosságát növeljék, így a többéves pályázati program nem csupán egy stratégia készítését foglalja magában, hanem a szemléletformálást is.

„A megyében a klímaadaptációhoz kapcsolódó egyik legfontosabb területhasználati problémakör így a vízhiánnyal és a vízgazdálkodással kapcsolatos kérdéskör. Miután a Homokhátságon jelenik meg a legmarkánsabban ez a probléma, a három érintett megye, azaz Csongrád, Bács-kiskun és Pest megye létrehozott egy társulást. A Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács elsődleges célkitűzése az, hogy a térségre vonatkozó fejlesztési koncepció, másrészt a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Homokhátságra vonatkozó speciális programjának kidolgozásában való részvétel annak érdekében, hogy a problémát komplex módon tudja kezelni, kiemelt figyelmet fordítva a környezetállapot fejlesztésére” – tájékoztatott a közgyűlési alelnök. Kitért arra is, hogy térségünk nagy potenciállal rendelkezik a megújuló energiák tekintetében, hiszen itt a legmagasabb az országban a napsütéses órák száma, ezen felül még mindig kihasználatlan a geotermikus energia. Beszámolt arról is, hogy a projekt keretében megalakult a Csongrád Megyei Éghajlatváltozási Platform, amelynek a célja, hogy a szereplők mellett a lakosságot is aktívan bevonják a klímastratégia megalkotásába. Kovács Beáta úgy értékelt, hogy a platform olyan szakmai bázist és erőt tud képviselni, hogy megyénk klímastratégiája sikerre van ítélve.

Csányi László, Mórahalom alpolgármestere a szakmai nyitókonferencia résztvevőinek elmondta, hogy a mórahalmi járás területén már negyedévszázada napi szintű gondokat okoz a klímaváltozás, aminek látható jelei már a ’80-as években tapasztalhatóak voltak, például fokozatosan eltűntek például a felszíni ideiglenes vagy állandó vízfolyások. A település döntéshozói már több mint két évtizede tudatosan foglalkoznak a kérdéssel, az ezredforduló belvízzel sújtott időszaka pedig vízválasztó volt, felgyorsították a folyamatot, például arra kezdték el keresni a megoldási lehetőségeket, hogy a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadékot, illetve a belvizet miként tudnák megtartani, hogy az aszályos időszakban fel tudják használni.

klimastrategia_konferencia003kf

Mórahalmon a megújuló energiaforrások közül hármat hasznosítanak, Csányi elmondta, geotermikus kaszkádrendszert építettek ki, s így a fürdő mellett a város összes közintézményének a fűtését is ilyenképp biztosítják. Hangsúlyozta, nemcsak azért jelentős ez, mert spórol az önkormányzat, hanem a széndioxid kibocsátást is jelentősen tudták csökkenteni. Ezen felül a termálvíz kísérőgázát is hasznosítják, egy 50 és egy 30 Kilowattos gázmotort állítottak üzembe, ami a kaszkádrendszert szolgálja ki, s ezzel jóformán önfenntartó. Az alpolgármester elmondta, hogy minden mórahalmi közintézménynél napelemes rendszereket is kiépítettek, továbbá a város közvilágítását is 100%-ban zöld energiával fedezik. Hangsúlyozta, a külterületeken élőkről sem feledkeznek meg a fejlesztéseknél, idén 10 napenergiával működő lámpatestet szereltek fel.

A vizekre áttérve elmondta, a város területén két tó található, az egyik a Nagyszéksós-tó, ahol mederkotrást végeztek és a vízvisszatartás érdekében eszközöltek beruházásokat, amivel azt tudják megakadályozni, hogy kiszáradjon. Ezt részint tisztított szennyvízzel oldják meg. Megépítettek egy vízügyi monitoring házat is, s azt remélik, hogy nyer a pályázatuk, amelyből egy öntözési szövetkezetet hoznának létre. Egy víztározó építése is megkezdődött, két szakasz már elkészült, 8 kilométer hosszon csőrendszert kell kiépíteni, amihez szintén támogatást remél a homokháti kisváros. Ezen felül egy román-magyar pályázat keretében a balneológiai vízben rejlő lehetőségeket is ki kívánják aknázni. Csányi László elmondta, jelenleg egy csatornából egy nem szikes tóba kerül ez a víz, s azt tervezik, hogy egy szikes tóba vezetnék inkább. 2-3 vízvisszatartó műtárgy építésén is gondolkodnak, amelyek révén a külterületi részek a vízvisszatartását tudnák megoldani. Hangsúlyozta, mindezek az elképzeléseket az önkormányzat szakemberek bevonásával dolgozza ki, például a Kiskunsági Nemzeti Parkkal.

Az alpolgármester arról is szólt, hogy a városon belül tudatosan úgy fejlesztenek, hogy viszonylag nagy zöldfelületeket alakítanak ki, locsolókocsi is járja évek óta a várost, igyekeznek hűteni az utakat, térburkolattal ellátott felületeket. Vállalt az önkormányzat erdőtelepítést is, idén tavasszal nagyjából 4 hektár területen, ezekkel a lépésekkel is szeretnének hozzájárulni a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez.

Sok jóval nem kecsegtet a jövő, növekvő átlaghőmérséklet és a csapadékmennyiség további csökkenése várható – erről már Sipos György, a Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék egyetemi docense beszélt. Elmondta, ha világszinten vizsgáljuk a problémát, az látható, hogy Magyarországon a közepesnél jobban kimutatható a klímaváltozás, egyre aszályosabb az éghajlat, a csapadékeloszlás egyre hektikusabb. Hazánkon belül Csongrád megye sérülékenynek tekinthető, hiszen nagy a mezőgazdasági művelés alatt álló területek aránya, illetve az ártér is, ami adottságnak tekinthető, de egyben fontos tényező is. Az is jellemző, hogy változatos a talaj, a homokostól a réti öntéstalajig mindennel találkozhatunk Csongrád megyében, amiből az következik, hogy a táji adottságok miatt eltérő megoldásokban kell gondolkodni.

klimastrategia_konferencia022kf

Sipos György elmondta, egyik céljuk, hogy a vízüggyel közösen olyan mérésmódszereket dolgozzanak ki, hogy az aszályt pontosabban nyomon tudják követni, hogy ne csak utólag tudják kiértékelni az adatokat. Hozzátette, a mezőgazdaság termelőképességét nagyban befolyásolja az öntözés, amit mindenképpen fejleszteni kell a jövőben. Térségünk negatívan érintett a talajvízszintek süllyedésében is, a Homokhátságon már a ’80-as évektől megfigyelhető a felszíni és a felszínközeli vízkészletek szűkössé válása, bár a megye más részén, így például a Maros hordalékkúpján és a Tiszántúlon vízutánpótlás is van a határainkon túlról érkező vizeken kívül. Nemcsak az aszály, hanem a víztöbblet is több figyelmet érdemel Sipos meglátása szerint, ebből a szempontból Szeged, Szentes és Orosháza térsége érintett. Ahhoz azonban, hogy ezeket a fölös vizeket felfogják, fontos tudni, hogy a belvíznek mekkora a tömege, amit az SZTE a vízüggyel együttműködve például műholdfelvételek alapján próbál megbecsülni.

A jövőt illetően az egyetemi docens elmondta, sok jóra nem számíthat Csongrád megye, hiszen még mérsékelt széndioxid-kibocsátásnövekedés mellett is azt mutatják a modellek, hogy a század végére 4-5 Celsius fokkal fog nőni a nyári középhőmérséklet, több hőségnap is lesz, továbbá fokozódik az aszály, ami mellett gyakoribbá fog válni, hogy hirtelen nagy mennyiségű csapadék hullik a térségben.

Sipos György kiemelte, a klímaplatform keretében azt tartja a legfontosabbnak, hogy a különböző szektorok kommunikáljanak egymással, s így egy olyan stratégia készülhet, amellyel minden szereplő nyerhet.

A Csongrád Megyei Önkormányzat KEHOP-1.2.0-15-2016-00003 azonosítási számú projektje az Európai Unió támogatásával valósul meg, 30 millió Forint támogatással.

(X)

Kommentek

Gazdaság

Mire érdemes figyelni idén az ingatlanpiacon? – Trendek, tippek, kockázatok

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Az ingatlanszektor minden szereplője kedvező tendenciákat, növekvő tranzakciószámot és még mindig emelkedő ingatlanárakat vár az idei évtől. Mit jelent ez a fogyasztóknak, befektetőknek? Hol érdemes vásárolni, mire érdemes figyelni és mennyit lehet alkudni az árakból? A Duna House szakemberei összegyűjtötték a legfontosabb tényeket, szempontokat és kockázatokat, ami alapján mindenki megfontoltan dönthet a hazai ingatlanpiacon. Kommentek

Tovább olvasom

Hírzóna

A hódmezővásárhelyi kórház is bekapcsolódik a honvédség egészségügyi ellátásába

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A hódmezővásárhelyi kórház is bekapcsolódik a honvédség egészségügyi ellátásába, a Modern városok program keretében létrejött megállapodást szerdán írták alá az alföldi városban. Kommentek

Tovább olvasom

Gazdaság

Rekordméretű növekedéssel zárta a múlt évet a turisztikai piac

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Szeged az első Top 10-ben szerepel. Kommentek

Tovább olvasom

Aktuál