Zsidó származású kortárs olasz irodalmárokról tartottak konferenciát Szegeden + FOTÓK

Az előadók öt földrészről érkeztek. A zsidó vallásúak már a középkortól hatottak az olasz irodalomra, de napjainkban is több ismert író, költő alkot, köztük a magyar származású Giorgio Pressburger.

Harmadik alkalommal tartottak konferenciát Szegeden az olasz zsidóság irodalmáról. A rendezvény a trieszti születésű

Claudio Magris

mellett az adriai városban élő, de budapesti születésű

Giorgio Pressburger (Pressburger György)

életművét járta körül. A két kortárs irodalmárról kanadai, török, ausztrál, lengyel, olasz, szlovén, francia, holland és szerb előadók is beszéltek – a szegedi kutatók mellett. A Nemzetközi Zsidó Olasz Irodalom Konferenciát (ICOJIL) a Szegedi Tudományegyetem, az Utrechti Egyetem és a Budapesti Olasz Kultúrintézet közösen szervezte.

Raniero Speelman

, az Utrechti Egyetem adjunktusa rámutatott, már a középkorban megjelentek az izraelita vallásúak az olasz irodalomban, közéjük tartozott

Immánuel ben Salamon (Római Immánuel)

, akire a vele egy időben élt

Dante

hatott. Kiemelte

Lorenzo Da Pontét

, aki több

Mozart

opera szövegkönyvét írta, így a Don Giovannijét is. Az olasz egyesítés után szintén több zsidó származású polgár állt ki az egyesült Itália mellett, részt vettek az állam építésében intellektuális szinten.

„Triesztben több híres író és költő élt, mint

Umberto Saba és Italo Svevo

” - mondta Speelman. A holokausztot túlélő

Primo Levi

hitelesen adta vissza a Soá borzalmait, kötetei magyarul is olvashatóak. Hozzátette, nem minden író volt zsidó vallású, egy részük kikeresztelkedett, csupán zsidó vallásúnak számított. A konferencia szegedi szervezője

Wenner Éva

, az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék oktatója kifejtette, a konferencián is vizsgált Claudio Magris munkásságában erőteljesen megjelenik a határkérdés. Ugyanez figyelhető meg

Fulvio Tomizza

írásaiban, akivel az előző rendezvényük foglalkozott. Nem véletlenül, hiszen mindketten triesztiek, a várost és környékét mindig sok nemzetiség lakta. Az értelmiség, az írók jó része olasz irredenta volt, miközben a lakosság komoly hányada szlovén származásúként dolgozott alacsonyabb beosztásokban az I. világháború előtt, de 1919 után az Olaszországhoz csatolást csalódást okozott. A jugoszláv-olasz határvita csak 1954-ben rendeződött. A kérdésben a trieszti születésű szegedi egyetemi oktató, lektor, Marco Deluchi mutatta be álláspontját. A szegedi kutatók is már az ICOJIL több konferenciáján bemutatkoztak Ferrarában és Ljubljanában. Raniero Speelman megerősítette, a Szegedi Tudományegyetem Olasz Tanszékével intenzív kapcsolatot ápolnak. Annak köszönhetően, hogy nyitottak a közép-európai irodalom felé, az érdeklődésük egyre erőteljesebb lett. Megjegyezte, a magyar irodalomban is jelentős a zsidó származásúak szerepe, ami lehetővé teszi, hogy összehasonlítsák a magyar és az olasz lírát.