Hencz Péter: Egy cigány munkáslány a magyar szentek sorában

Cikkünk frissítése óta eltelt 4 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Bodi_Maria_MagdolnaA katolikus egyház tanítása szerint tágabb értelemben szentek mindazok, akik Istennek tetsző életet élnek, komoly igyekezettel teljesítik parancsait. Az erényeket hősi fokon gyakorolják. Mai, hétköznapi nyelven úgy is mondhatnánk talán, nagyon jó emberek, akik példaképül szolgálhatnak egy közösségnek, nemzetnek, az egész világnak.

Nemzetünk nincs híján szenteknek. Az Árpád-házunkban található a legtöbb szent az európai nemzetek sorában, közülük számosat – István, Erzsébet, Gellért (egyházmegyénk védőszentje) – az egész világon tisztelik és szeretik. Nem véletlen, hogy hazánk a pápák egyik legkedvesebb és legszeretettebb nemzete volt.

Most húsvétkor egy olyan szentről szeretnék szólni, aki se nem volt király, királyfia, királylány, származása sem mondható nagyon „előkelőnek”. Bódi Mária Magdolna cigány származású munkáslány volt, aki életét áldozta tisztasága megőrzéséért, vállalva Krisztus vértanúságát.

Szigligeten született 1921. augusztus 8-án. Szülei uradalmi cselédek voltak. Mivel háborúból menekült édesapjának nem volt anyakönyvi kivonata, a szülők nem házasodhattak össze. Szülei nem voltak vallásosak, így a keresztény hittel az iskolában ismerkedett meg, és könyvek olvasásával mélyítette, napi áldozóvá vált. Becsületes, kedves, segítőkész kislány volt, gyakran vállalt dajkaságot. 17 évesen érzett szerzetesi életre való meghívást, de mivel szülei az egyház által nem szentesített kapcsolatban éltek, nem vették fel apácának. Lelkiségi, szolgáló, segítő egyházi szervezetekben vállalt munkát, súlyos betegeket gondozott.

1939-től a fűzfőgyártelepi Nitrokémiai Rt.-ben lesz munkás. Szelíd derűje, mély hite adott erőt, hogy elviselje a sokszor gúnyolódó, vallásgyalázó megjegyzéseket. Szorgalma, kedvessége kivívta munkatársai és felettesei tiszteletét. Elkötelezetten foglalkozott gyermekekkel, szabadidejében szeretetszolgálatot végzett. Fiatal munkáslányokat igyekszik Istennel megismertetni. 1941.ben szüzességi fogadalmat tesz. Azért imádkozik, hogy, ha fiatalon meghal, halála közelebb vigye a munkás-fiatalokat Istenhez. Frontszolgálatra jelentkezik.

1944-ben, a front közeledtével aggasztó hírek érkeznek a szovjet katonák nőkkel szembeni atrocitásairól. Elhatározta, hogy élete árán is hű marad Jézusnak tett fogadalmához. 1945. március 23-án két fegyveres szovjet katona támadta meg, igyekezett ellenállni, menekülni. Az erőszakos szovjet katona nyolcszor rálőtt, utolsó golyója a szívét találta el. „Uram, Királyom! Végy magadhoz!” Kezében rózsafüzérrel adta át tiszta lelkét a Mindenhatónak.

Életáldozatának ereje azonnal megmutatkozott: halála után két héttel szentségi házasságot kötöttek.
A kommunista rendszerben évtizedekig a munkáslány nevét is tilos volt emlegetni. A rendszerváltás után halálának helye, Litér zarándokhellyé vált. Még Kanadából, Németországból is érkeznek zarándokok. Rendszeresek a püspöki misék. Boldoggá-szentté való avatása csak 1990 óta indulhatott meg. Imáinkban lehet kérni segítségét a tiszta szerelemért, az azt követő boldog házasságért, azért, hogy a fiatalok munkát találjanak, betegek gyógyulásáért.

Ha Krisztusért élünk és vele halunk, egy napon majd vele is fogunk feltámadni, írja Pál apostol.

Hencz Péter

Default thumbnail
Előző sztori

Kiss-Rigó László: Krisztus az élet győztese

Következő sztori

Labdarúgás: vízválasztó időszakot kezd a SZEOL

Legutóbbi hasonló cikkek