Közélet

Az egyházmegye alapító Gellértről szól a Polgári Platform estje

Az egyházmegye alapító Gellértről szól a Polgári Platform estje

2017. március 27., hétfő
Az egyházmegye alapító Gellértről szól a Polgári Platform estje
polgari_platform_sajttaj001kf

A vértanú püspökről, a csanádi egyházmegyét alapító Gellértről szól a Polgári Platform pénteki estje, a szentről Szegfű László tart előadást a dóm altemplomában.

„A mocsárvilágtól a Dóm térig” címmel meghirdetett várostörténeti sorozat most azok felé a személyiségek felé fordul, akik meghatározták Szeged szellemi arculatát, elsőként

Szent Gellértről

hallgathatnak meg előadást az érdeklődők március 31-én, pénteken 18 órakor

Szegfű Lászlótól

a dóm altemplomában.

Pál József

professzor a rendezvényt beharangozó sajtótájékoztatón hangsúlyozta, jelen előadás és a következők nem feltétlen a város szülötteit mutatják be, de egytől egyig olyan személyeket, akik nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a napfény városa azzal a tudományos és szellemi arcéllel rendelkezzen, ami Magyarországon belül megkülönbözteti, sőt nemzetközi szinten is számon tartott a város. Így elsőként Szent Gellértről, majd

Dugonics Andrásról

,

Klebelsberg Kunóról

, végül

Szent-Györgyi Albertről

szól majd egy-egy est. „Ez a sorozat kezdődik a jelenlegi püspökség alapítójával, Szent Gellérttel. Az Itáliából, Velence mellől származó Gellértet 1015-ben hívta magához fia nevelőjének

István

király, majd Bakonyban remeteként élt, majd megalapította a Csanádi püspökséget, és iskolát is indított, hét főesperesi körzetet hozott létre, s olyan szellemi mozgást köthetünk nevéhez, ami az itteni katolicizmus alapjait vetette meg” – fogalmazott Pál József.

Blazovich László

egyetemi tanár, nyugalmazott levéltár-igazgató Szent Gellért életét ismertetve kiemelte, hogy szülei azt fogadták meg, amennyiben kigyógyul betegségéből, Istennek ajánlják és pap lesz, és be is adták a bencésekhez. Igaz, arról viták vannak, hogy Párizsban vagy Bolognában járt egyetemre, Blazovich professzor szerint az a valószínűbb, hogy a francia fővárosban tanulhatott. Később apát lett, példaképe pedig

Szent Jeromos

, a Vulgata fordítója volt. „Gellért keletre, a Szentföldre készült, miközben István megkérte, hogy fiát tanítsa. Elképzelhető, hogy a Szent István intelmei című királytükör is Gellért indíttatására készült. A tükör egy sajátos középkori műfaj, amelynél több dolgot vonnak össze egy képbe” – magyarázta Blazovich László. Elmondta azt is, hogy

Orseolo Péter

Magyarországra érkezésekor félrevonult Szent Gellért, Bakonybélben remete életet él, de ezt az időszakot is arra használja fel, hogy írjon.

polgari_platform_sajttaj005kf

1030-ban azonban István király marosvári, csanádi püspökké nevezte ki, az egyházmegye egészen a Maros északi részétől, az úgynevezett száraz értől az Al-Dunáig terjedt, a Tiszától pedig egészen az erdélyi hegyekig. Hat főesperessége volt az egyházmegyének, és ma három püspökség osztozik a területén. „Gellért egy urbanizált környezetből érkezett egy egészen vad világba. Szegedet ugyanis a nyugati utazók még a 18. században is elvadult tájként jellemzik. Ő azonban nem a környezettel foglalkozik, hanem azzal, hogy ezen a helyen miként lehet téríteni, s ez a munkája nagyon előrehaladott lesz a korában” – ismertette a nyugalmazott levéltár-igazgató. Fennmaradt iratokból tudjuk, hogy szekéren utazott sokszor, és arra panaszkodott, hogy nem tud kellő mennyiségű pergament beszerezni. Szegeden készült el a Deliberatio supra hymnum trium puerorum, azaz Elmélkedés a három ifjú himnuszáról című mű, amit

Karácsonyi Béla

és Szegfű László fordított. Erről és Szent Gellért életének más meghatározó eseményéről Szegfű Lászlótól hallhatnak bővebben az érdeklődők pénteken a dóm altemplomában. „A mocsárvilágtól a Dóm térig” címmel meghirdetett sorozattal kapcsolatban

Nógrádi Tibor

, a Fidesz helyi elnöke kiemelte, a legutóbbi előadás is sok érdeklődőt vonzott, amit azért tart fontosnak, mert tapasztalatai szerint ez értékekre egyre kevesebbet figyelünk mai világunkban, ám ez a sorozat bizonyítja, hogy igenis van igény az értékközvetítésre.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.