A dedikáció szakrális tárggyá teszi a kötetet

Cikkünk frissítése óta eltelt 4 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

radnoti_emlekpont001

Azáltal, hogy a szerző saját kezével ír dedikációt könyvébe, szakrális tárgy válik belőle – jelentette ki Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész a hódmezővásárhelyi Németh László Városi Könyvtárban hétfő este megrendezett könyvbemutatóján. A Könyvvel üzenek néked Radnóti Miklós dedikációi című könyv szerzője Miklós Péterrel, az Emlékpont intézményvezetőjével beszélgetve arról is mesélt, hogyan sikerült a több mint hatszáz Radnóti-dedikációt kötetbe gyűjtenie.

Az est vendégeit köszöntve Soós Csilla, a városi bibliotéka vezetője örömét fejezte ki, hogy a magyar kultúra napjához kötődő városi programsorozat keretében a két intézmény (a Németh László Városi Könyvtár és az Emlékpont) együtt hozta létre a könyvbemutatót.

“A dedikáció – bár csak pár soros szöveg dátummal és ajánlással –, mégis információforrás az irodalomtörténész számára” – szögezte le Bíró-Balogh Tamás. Jelzi, hogy a két személy ismerte egymást, a megszólítás jellemzi kettőjük kapcsolatát, míg a keltezés rögzíti, hogy mikor és hol találkoztak, s ez támpontot adhat a további kutatásokhoz.

Bíró-Balogh közölte: Radnóti Miklós feleségének, Gyarmati Fanninak – ahogyan a családban és a közeli ismerősök szólították – Fifi néninek csak egyetlen könyve volt férje ajánlásával, hiszen együtt éltek, s ahogyan azt az irodalomtörténésznek elmondta, miért is dedikálná az ágy egyik oldalán alvó a másik oldalon lévőnek a közös családi könyvespolc könyvét. Viszont Gyarmati Fanni ajánlásával egyre több dedikált kötetet lelt fel Bíró-Balogh Tamás, közgyűjteményekben, mint például a Petőfi Irodalmi Múzeumban, gyűjtőknél és házi könyvtárak örököseinél. A szerző szólt a dedikált példányok pénzben is mérhető értékéről is: az egyik, Radnóti által mindössze két szóval ajánlott könyvért egy aukción hét millió forintál is többet fizetett az egyik licitáló.

Radnóti – aki mint arra Miklós Péter emlékeztetett – Glatter vezetéknéven került az anyakönyvbe, névváltoztatási kérelmére Radnóczira változtatták nevét, de Radnóti néven publikált. A költő felhőtlennek nem nevezhető kapcsolatot ápolt a vásárhelyi könyvtár névadójával. Erről Bíró-Balogh Tamás elmondta, hogy négy kötetet is dedikált Németh Lászlónak. Az első bejegyzések hangneme baráti, azonban az 1939-et követően – vélhetően a zsidó törtvények életbe lépésének okán – megromlott viszonyuk, Radnóti naplójában olyan keresetlen szavakat fogalmazott meg, amely után lehetetlennek tűnt kapcsolatuk folytatása. Azonban egy 1944. januári dedikáció, amelyben mély tisztelettel és őszinte szeretettel ajánlotta kötetét a költő valószínűsíti, hogy Németh László igyekezett Radnóti segítségére lenni.

Dedikáció igazolja azt is, hogy az egyébként nem sokat utazó Radnóti Miklós Hódmezővásárhelyen járt 1935. május 25-én, amikor a könyvtár akkori igazgatójának, Vizi Albertnek dedikált könyvet. E látogatás során kereste fel a szerb ortodox templomot, amelynek ikonosztázán látható Szent Náhum képe is, s nem véletlen, hogy Náhum próféta alakja megjelenik a költő nyolcadik eclogájában is. Ez a kötet azonban nincs meg, s a kutató a vásárhelyiek segítségét kérte: ha tudnak az 1983-ban elhunyt egykori könyvtárvezető házikönyvtárának hollétéről, értesítsék, hogy kiegészíthesse kutatását.

no images were found

Default thumbnail
Előző sztori

Előzetes letartóztatásban az ismerősét fahusánggal fenyegető férfi

Default thumbnail
Következő sztori

Hatályon kívül helyezte a Gyulai Törvényszék döntését a Szegedi Ítélőtábla

Legutóbbi hasonló cikkek