Közélet

Folyamatosan változó trendek és új kihívások – az ifjúság jelenéről és jövőjéről tanácskoztak Szegeden

Folyamatosan változó trendek és új kihívások – az ifjúság jelenéről és jövőjéről tanácskoztak Szegeden

2016. december 6., kedd
Folyamatosan változó trendek és új kihívások – az ifjúság jelenéről és jövőjéről tanácskoztak Szegeden
ifjusagugyi_konferencia006

A lakáshoz jutás az egyik legfontosabb bizonytalansági tényező, ami a mai magyar fiatalokat foglalkoztatja – hangzott el az Ifjúság, ifjúságügy – új kihívások című tudományos konferencián, amelyen arról is szó esett, hogy új ifjúságpolitikai intézkedések várhatóak és a gyermektáboroztatást is megreformálják.

Három különböző területtel, az ifjúságüggyel, az ifjúságkutatással és ifjúsági munkával foglalkozó egyetemi képzés tanárai kezdtek el gondolkozni arról még tíz évvel ezelőtt, hogy nagyon sok változás történik Európában elsősorban a globalizáció miatt, Magyarországon pedig az európai uniós csatlakozásának következtében fogják problémák – ahogy ők hívják – kihívások érni a fiatalságot, amire az ifjúságpolitikának válaszolnia kell. Ez hívta életre az „Ifjúság, ifjúságügy – új kihívások” című tudományos konferenciát, melyből sorozat lett, idén már kilencedszer gyűltek össze a témával foglalkozók.

Jancsák Csaba

ifjúságkutató, az SZTE JGYPK Alkalmazott Társadalomismereti és Kisebbségpolitikai Intézet docense elmondta, a tematika változatlan, ifjúságkutatási témák, új trendek és sajátosságok, valamint unikális dolgok is szóba kerülnek, de bemutatták például a Vajdaság és Partium fiataljainak életét befolyásoló tényezőket is. Közéleti szereplők is részt vesznek minden alkalommal a konferencián, ezúttal

Illés Boglárka

, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkára jött Szegedre, aki arról beszélt, hogy az ifjúság 2016 kutatás eredményeiből milyen ifjúságpolitikai cselekvések várhatóak jövőre. Jelenleg a 2009-es ifjúsági stratégia felülvizsgálata zajlik, és az már most is világosan látszik, hogy a munkahely és a lakhatás kérdései a legfajsúlyosabb bizonytalansági tényezőkké váltak a mai fiatalok körében. A SZAB-székházban tartott konferencián az Erzsébet Táborokról is hangzott el előadás, a gyermektáboroztatás rendszere ugyanis megújul, és a teljes magyar gyermek- és ifjúsági korosztályt elérő táboroztatási rendszer jön létre a jövőben. Ez Jancsák szerint előremutató ifjúságpolitikai cselekvés akár egész régiónkat vizsgálva is, hiszen 60 ezer fiatalt, kifejezetten nem gyermekmegőrző szinten táboroztatni nagy feladat. Mindez infrastrukturális fejlesztéseket is maga után von, megújul például a fonyódligeti és a zánkai tábor. Kérdésünkre Jancsák Csaba elmondta, a konferencia több annál, minthogy az egyes területeken dolgozók előadásokat tartanak, az elmúlt években a szakemberek több felvetését is átültették a gyakorlatba. „Öt-hat évvel ezelőtt került be a konferencia tematikájába a biztonságos táboroztatás, a rendszerváltás után a KISZ feloszlásával ugyanis az államnak ez a fajta szerepvállalása megszűnt, ugyanakkor megjelentek a vállalkozók. Elkezdtük vizsgálni, hogy a gyerektáborok miként is működnek, mit vállalnak fel szakmai programként és azt milyen színvonalon valósítják meg, s azt láttuk, hogy elég nagy a szórás. A kutatás után egy évvel már megalakult a biztonságos táboroztatók szövetsége, s eredményeink felhasználásával alkották meg etikai kódexüket. Ebbe a munkába kapcsolódott be akkoriban egy fiatalember, akit idén arra kértek fel, hogy találja ki az Erzsébet Táborok koncepcióját” – mondott példát Jancsák Csaba arra, hogy milyen hozadéka is lehet az ilyen tudományos eszmecseréknek. Ugyancsak kutatási eredmények járultak ahhoz hozzá, hogy az állami gondozott gyermekeket ma már igyekeznek családoknál elhelyezni nevelőotthonok helyett, bebizonyosodott ugyanis, hogy társadalmi integrációjuk is sokkal sikeresebb, ha nevelő- vagy örökbefogadó szülőknél nőnek fel. Megjegyezte, kegyes a sors azokhoz a kutatókhoz, akiknek a kritikus meglátásait vagy eredményeit a politikai is felhasználja, és ez nem is gyakori, de ebben az esetben ez valósult meg, amihez persze az is hozzájárul, hogy az ifjúságügy jórészt a pártpolitikán felül áll. Az, hogy az ifjúság folyamatosan változik, és ezért szükséges a trendek követése és rendre új stratégiák kidolgozása, jól példázza az, ahogyan a munkavállalásról gondolkozik ez a korosztály. Jancsák Csaba ifjúságkutató elmondta, a rendszerváltás környékén a fiatalok legfőbb célja az volt, hogy sok pénzt keressenek, s ezért hajlandóak is voltak bármennyit dolgozni. Történt azonban egy értékváltás, így az ezredforduló idején megjelent az az ifjú munkavállaló korosztály, amelynek tagjai már nem akartak korlátlanul sokat dolgozni, igaz nem is vártak el olyan sok pénzt, hanem inkább a méltányos bérért méltányos energiabefektetést szerettek volna. Majd 2008 környékén egy újabb munkavállalói generáció rajzolódott ki, a fiatalok számára a legfontosabbá az vált, hogy milyen a hangulata a munkahelynek, ragaszkodnak a sok szabadidőhöz, s a fizetés immár harmadlagos. Az is megfigyelhető, hogy arra vannak berendezkedve a fiatalok, hogy egy-egy munka olyan, mint egy projekt, figyelembe veszik, hogy egyszer vége lesz, és nem is aggodalmaskodnak ezen, készek az újrakezdésre, ami egy idősebb generációhoz tartozó számára már sokkal nehezebb, legalábbis frusztrációt jelent, ha nem látja biztosítottnak, hogy mit is fog csinálni két év múlva. Ezek a trendek persze korántsem jelentik azt, hogy minden flottul menne a fiatal generáció háza táján, hiszen a NEET csoportba tartozók, azaz akik se nem tanulnak, se nem dolgoznak, egyre többen vannak. Az ifjúságszociológus portálunknak elmondta, elég nehéz kimutatni, hogy mennyien is tartoznak ebbe a csoportba, de tőlünk nyugatabbra már jelentős az arányuk. Ezt támasztja alá, hogy a skandináv országokban az ifjúságpolitika például jelenleg velük foglalkozik kiemelten, melynek részeként át fogják alakítani az ezen munkanélküli fiatalok számára elérhető segélyezési rendszert, vannak, akik nem is akarnak dolgozni, mert a szülői ház, azaz a „Mama Hotel szolgáltatásaival” és a jóléti állam nyújtotta kedvezményekkel és segélyekkel megelégszenek. Az Ifjúság, ifjúságügy – új kihívások című tudományos konferenciát az Európai Ifjúsági Kutató-, Szervezetfejlesztő és Kommunikációs Központ; az MTA SZAB Szociológiai Munkabizottsága; a Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott Társadalomismereti és Kisebbségpolitikai Intézete; valamint a Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete Állampolgári nevelés és Oktatási jogok Szakosztálya rendezte meg.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.