Írjon nekünk
Nemzeti Konzultáció

Kultúra

A kolozsvári Sapientia Egyetemen tartott előadást Miklós Péter

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

1211_Kolozs_07

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karának Magyarok szovjet fogságban 1944 és 1953 között című programsorozatának nyolcadik előadását tartották december 8-án este.

Az esemény vendége Miklós Péter történész, a hódmezővásárhelyi Emlékpont intézményvezetője volt, akinek előadásának témája a szovjet megszállás délkelet-magyarországi történetének, valamint az azt követő deportálások és kényszermunkatáborokba való hurcolásoknak a bemutatása volt.

Az erdélyi magyar egyetemre Murádin János Kristóf kancellár meghívására érkezett Miklós Péter mintegy másfél órás tudományos előadásának három egységében ismertette Magyarország szovjet megszállásának dél-alföldi különlegességeit, szólt a kényszermunkatáborba hurcoltak emlékeinek összegyűjtése és megőrzése kapcsán jelentkező szakmai és kutatási problémákról, valamint bemutatta az Emlékpont kiállításainak és egyéb rendezvényeinek a koncepcióját, s az intézményben folyó tudományos kutatások programját.

„A szovjet megszállás délkelet-magyarországi történetének egyik legfontosabb momentuma, hogy a Vörös Hadsereg egységei 1944 szeptemberében ebben a térségben érték el először a trianoni Magyarország határát. Vagyis a mai magyarországi területen élő lakosság ebben a régióban találkozhatott leghamarabb a szovjet berendezkedéssel. A megszállók ugyanis már akkor minden stratégiailag fontos – például közigazgatási, pénzügyi, katonai – posztot saját szövetségeseikkel, a magyarországi kommunistákkal töltöttek be” – mondta Miklós Péter.

Előadásából az is kiderült, hogy abban a térségben a helyi németek – akiket a kollektív bűnösség elvének alkalmazásával csoportosan megbélyegeztek – érintette legnagyobb mértékben a málenkij robotra való hurcolás, de természetesen nagyon sok magyar is megismerhette a szovjet kényszermunkatáborok keserű világát.

A gulágot megjártak emlékeinek az összegyűjtése kapcsán jelentkező kutatási problémák közül Miklós Péter kiemelte a következőket. „Egyrészt az túlélők olyan borzalmakon mentek keresztül, amelyekről nagyon nehéz beszélni, ezért fontos, hogy a visszaemlékező és a kutató között valamilyen arányú – legalább minimális – bizalom legyen, másrészt a szocializmus korában a szovjetek által elhurcoltak – mind egyéni, mind közösségi szinten –tabusították életük ezen részét, emiatt pedig évtizedekig homály fedte ezeket az emlékeket” – fogalmazott az Emlékpont vezetője.

Kultúra

Musicalköntösbe bújtatott opera lesz a Szabadtéri idei első bemutatója

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

Szerző:

Opera, de mégsem ahogy azt megszokhattuk. Az Agrippina operajáték különlegességéről Pányik Tamás rendezővel beszélgettünk.

Tovább olvasom

Hírzóna

Nem épül meg az új könyvtár Vásárhelyen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

Szerző:

Milliárdokat bukott az önkormányzat.

Tovább olvasom

Kultúra

Nagyüzem Újszegeden: már próbálják a Szabadtéri első bemutatóját – KÉPGALÉRIA!

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

Szerző:

Június 15-én a színházban kezdték próbálni, majd hétfőtől már az Újszegedi Színpadon próbálják a Szegedi Szabadtéri Játékok idei első bemutatóját, az Agrippinát. Fényképezőgéppel lestünk be a szerdai próbára.

Tovább olvasom

Aktuál