Írjon nekünk

Egyház

„Ha lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízen poroszkál” – Márton-napi hagyományok

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

libanap_opusztaszer12_gs

Szent Márton napjához számtalan néphagyomány kötődik. Szegedi néprajzkutatóval beszélgettünk a paraszti hagyományokról, s arról, hogy mi maradt meg ezekből napjaink konzumvilágában.

„Egyházi kötődésű ünnepről beszélünk, ez Szent Márton püspök emléknapja, másrészt viszont a Halottak napjához hasonlóan ebben is látok egy kis divatjelenséget. Az utóbbi pár évben nagyon népszerű lett, néhány város fesztivált is épít rá, közelebb került az ünnep a populáris kultúrához és ezzel az elüzletiesedéshez” – Deme Ágnes szegedi néprajzkutatóval Szent Márton napjáról beszélgettünk.

A katolikus ünnep eredetileg a paraszti élethez kötődött, november 11. már a római időkben is a téli évnegyed kezdetét jelentette. Ekkor fejezték be az őszi munkákat a mezőgazdaságban, s léptek át az advent időszakába, ami egy visszafogottabb, önmérsekletet követelő időszak volt, a „karácsony böjtje”.

Betakarították a terményt, leszüretelték a szőlőt, így minden adott volt egy nagy lakomához, mert Márton napja volt az utolsó lehetőség a kicsapongásra karácsonyig. Ekkor vágták le azokat a hízott ludakat, amelyek tavasszal keltek ki, s egész nyáron tömve voltak. A hagyomány úgy tartotta, hogy aki november 11-én nem eszik ludat, az egész évben éhezik, azaz az ekkor tapasztalt bőséget megpróbálták kiterjeszteni egész évre, szinte egy „bőségvarázsló rítusként”. A ludat általában megsütötték, ludas kásaként, levesként fogyasztották, zsemlegombóccal ették. A papnak is gyakran küldtek a libából, jellemzően a farhátrészt, innen származik a püspökfalat elnevezés.

Márton lúdját Márton pohara kíséri, mert általában ekkorra forr ki az újbor a szeptemberi szüret után. Márton vesszeje a gazdasági év lezáráshoz köthető, a gazda ekkor fizette ki a pásztorokat. Cserébe ők egy sokágú vesszőt adtak, úgy tartották, ahány boga van, úgy fog szaporodni a jószág a következő évben.

„Ha lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízen poroszkál” – időjárási babonákról is mesélt Deme Ágnes, azt hitték, hogy pont a Márton napi idő fordítottja következik be karácsonykor. Miután elfogyott a lúd, a mellcsontjának a szügyéből is jósoltak, ha vöröses volt, akkor szeles napokat vártak, ha fekete, akkor hideget és kevés havat, fehér esetén pedig nagy hóesést és jó termést.

Kommentek

Egyház

Erdő Péter: Mindszenty József boldoggá avatása jót tenne a magyar nép lelkének

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország egykori prímásának mielőbbi boldoggá avatása jót tenne a magyar nép lelkének – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szombaton Budapesten, a Hit pajzsa díj átadó ünnepségén. Kommentek

Tovább olvasom

Egyház

Kiss-Rigó László püspök diakónussá szentelte Kovács Zoltánt

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Advent második hetének szombatján, Kiss-Rigó László püspök diakónussá szentelte Kovács Zoltán V. éves szeged-csanádi papnövendéket.

Tovább olvasom

Egyetem

Új-zélandi módszerrel lépnek fel az iskolai problémák ellen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A Gál Ferenc Főiskolán a resztoratív módszerről tartottak konferenciát hazai és külföldi előadókkal. Már most támogatja a szemlélet elterjesztését az EMMI, de az újabb szabályozások kialakításában sokat segíthetnek a hasonló tanácskozások.

Tovább olvasom

Aktuál