Írjon nekünk

Közélet

Nem terveznek adóemelését Algyőn a 270 milliós elvonás ellenére sem

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

testuleti_algyo11_gs

A bevezetés előtt álló szolidaritási adó Algyőt is érinti, 270 millió forintot von el az állam a nagyközségtől, de ennek kompenzálását nem helyi adókkal tervezi a képviselő-testület többsége. Arról is döntöttek, hogy szociális jellegű bérlakásokat alakítanak ki, egyelőre egy lakóingatlan megvásárlásáról döntöttek.

A helyi adókon és azok mértékén nem változtat – legalábbis egyelőre – a képviselő-testület. Molnár Áron az előterjesztés kapcsán elmondta, a nagyközségben nincs az önkormányzat által bevezetett helyi adó, idegenforgalmit, építményadót és iparűzésit kell fizetnie az érintetteknek. Ez utóbbinál a maximumot veti ki a település, az építményadó viszont jóval alacsonyabb, mint a környező településeken. Molnár Áron azzal indokolta az előterjesztést, hogy jövőre a szolidaritási adó bevezetése miatt 270 millió forinttal kevesebbel gazdálkodhatnak, így ezt kompenzálandó a képviselők javaslatait várta esetleges adóemelésre vagy új bevezetésre. Egyik bizottság sem támogatta sem az emelést, sem pedig új adónem bevezetését, amit meg is szavazott a többség, és önálló képviselői indítvány sem érkezett. A polgármester azt kérte, kezdjék el vizsgálni azt, miként tudnák pótolni a kieső bevételt, ugyanis ha nem változtatnak, akkor várhatóan a szűkíteniük kell a fejlesztéseket, amire a Fidesz-frakciót vezető Pongrácz Tamás megjegyezte, majd ésszerűsítik a gazdálkodást. „Ilyen mértékű elvonás még nem volt Algyő életében, hiszen ez az összeg csaknem 10%-a a költségvetésünknek. Nem azzal van gond, hogy szolidárisnak kell lenni más településekkel engem az zavar, hogy azt nem látom biztosítottnak, hogy tényleg a szegényebb önkormányzatokhoz kerül ez az összeg” – hangsúlyozta Molnár Áron. Hozzátette, furcsállotta, hogy semmilyen módon nem reagáltak a képviselők az elvonásra, egyszerűen elkönyvelték a 270 milliós mínuszt. Reméli, elkezdenek ezen gondolkozni a testület tagjai.

A Fidesz-frakció vezetője szerint nem szerencsés hozzáállás, hogy amennyiben elvonás van, azt egyből a vállalkozókon hajtanák be, szerinte inkább azon kellene elgondolkodni, hogy a meglévő forrásokat miként lehet valóban racionálisan beosztani. Elmondta, az összeg magához a költségvetéshez képest is valóban soknak mondható, de véleménye szerint érdemes változtatni, ugyanis igencsak elkényelmesedett a település az iparűzési adóbevételei miatt, és egy a település méreteihez képest sokkal szerteágazóbb intézményrendszert tart fenn hosszú évek óta.

A közmeghallgatáson a jövő évi fejlesztésekről tájékoztatnak

A 2017-es költségvetés fejlesztési javaslatairól is kaptak egy előzetes, hangsúlyozottan becsült összegeke tartalmazó anyagot is a testület tagja, hogy elkezdődjenek a megbeszélések arról, hogy a jövő évi fejlesztések milyen irányt is vegyenek, igaz csak februárban fogadhatják el majd a büdzsét. A polgármester arról tájékoztatott, hogy a munkaanyagban szereplő fejlesztések 49%-át azok teszik ki, amelyekről már döntött a testület, további 49% a szokásos éves projekteket, így például a járdaépítést tartalmazza, a fennmaradó 2% számít csak új fejlesztésnek. Az előterjesztésben szerepeltették a későbbre tervezett projekteket is, azért, hogy ha nem a terveknek megfelelően alakul az első pályázati ütem, magyarán nem nyernek forrást az adott beruházásra, akkor tudjanak más terve beemelni a jövő évre. A jogi bizottság elnöki tisztét betöltő Gonda János azt kérte, hogy az idén elfogadott fejlesztésekről kapjanak részletes tájékoztatást, ám kiderült, hogy azt minden egyes képviselő már az előző testületi ülés után, szeptember 23-án megkapta. A pénzügyi bizottság elnöke, a fideszes Pongrácz azt javasolta, még a novemberi testületi ülés előtt tartsanak egy munkaértekezletet, amelyen ezeket a fejlesztéseket át tudják beszélni. Itt kisebb szócsata alakult ki, ugyanis konkrétan munkaértekezlet kifejezés nem szerepel az SZMSZ-ben, Gubacsi Enikő alpolgármester pedig arról tájékoztatott, hogy a bizottságok bárkit meghívhatnak ülésükre, vagyis bármikor kérhetnek részletes tájékoztatót. A polgármester megjegyezte, a korábbi közös megbeszélések eredménytelenségük miatt maradtak el, de természetesen nem gördít akadályt az elé, hogy felélesszék azokat.

testuleti_algyo12_gs

Konkrétan a napirendi ponthoz csak a Herczeg József elnökletével dolgozó Településfejlesztési és Üzemeltetési Bizottságnak volt javaslata, a Levendula Hoteltől a Tiszához vezető út szilárd burkolattal történő ellátását javasolták, ezt a tavaszi munkák keretében javasolták elvégeztetni. Elhangzott, hogy a hivatal már felvette a kapcsolatot a vízügyi igazgatósággal, az ő válaszukra várnak. Herczeg azt is javasolta, hogy az ipari park fejlesztését is fontolják meg, vizsgálják meg a bővítés lehetőségét, amire Molnár Áron polgármester elmondta, ebben a tárgyban a gazdasági referens már kész anyagot tett le a testület elé, amire nem érkezett reakció, de pozitívnak nevezte, hogy egy év alatt sikerült odáig eljutni, hogy más is jónak tartja az ipari park bővítésének vizsgálatát. A műszaki csoport azt jelezte, azért lenne érdemes minél előbb rábólintania a testületnek a fejlesztési listára, mert az előkészítő munkát, így például árajánlatok bekérését csak akkor tudják elkezdeni.

Gonda János javaslatára november 30-ára módosították az idei közmeghallgatás időpontját a munkatervben szereplő november 9-e helyett, továbbá a görög vegyi üzemet is felvették a témák közé a települést érintő fejlesztésekről szóló beszámoló mellett. A polgármester azon előterjesztését azonban nem támogatták, hogy decemberben ne tartsanak testületi ülést. Molnár azzal érvelt, hogy a jogszabályok szerint hatot kell egy évben tartani, és karácsony előtt nem érdemes, mert semmilyen érdemi ügyintézést nem lehet a szabadságolások miatt végezni, végül abban egyeztek ki, hogy a munkatervben szereplő december 22-e helyett 15-én lesz testületi ülés a nagyközségben.

A krízishelyzetben lévők lakhatását segítenék

A szociális jellegű bérlakások kialakításával kapcsolatos napirendi pont kapcsán Molnár Áron elmondta, több igény érkezik a hivatalhoz, ideiglenesen kérnek segítséget, ám mivel csak piaci alapú bérlakásai vannak a nagyközségnek, nem tudják az igényeket kielégíteni. Ő jelenleg hat különböző esetről tud, amelynél igényként merült fel szociális bérlakásban történő elhelyezés. A polgármester nevével fémjelzett előterjesztés két azonnal beköltözhető ingatlan megvásárlására tett javaslatot 7, illetve 7,5 millió forintért. A vitában Herczeg József elmondta, nem tudni mennyi eladó ingatlan van a településen, szerinte érdemes lenne jobban szétnézni az ingatlanpiacon, illetve azt is javasolta, hogy a zöld iskolát alakítsák át, ott akár tíz szociális jellegű bérlakás is elférne. Ezt a felvetést nem támogatta a polgármester, mondván, hogy biztosan 100 millió forintnál is többe kerülni az átalakítás, mint ahogy Pongrácz Tamással sem értett egyet, aki szerint panellakásban is érdemes gondolkozni, ezt a magas rezsiköltségek miatt nem tartotta jónak Molnár Áron. Balázs Zsolt arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyok az árkülönbségek az eladó ingatlanoknál, nyolc vagy akár húsz milliót is elkérnek egy házért. A két olcsó lakás megvásárlásával szerinte krízishelyzetben lévő embereken segítenének, de az önkormányzat vagyona is gyarapodna, ráadásul gyors megoldást jelentene az érintetteknek, ezért nem tartotta jó ötletnek, hogy a novemberi testületin térjenek vissza a témára.

Gubacsi Enikő arról tájékoztatott, hogy egy háromgyermekes édesanyának tudnának most segíteni az ingatlanvásárlással, a földhivatali eljárás a birtokbevételt nem akadályozza, vagyis ha az önkormányzat átutalja a pénzt, szinte azonnal odaköltözhet az édesanya. Pongrácz úgy vélekedett, hogy hosszabb távú, jól átgondolt javaslat kidolgozása lenne indokolt 1-2 lakás megvétele helyett és azt is javasolta, hogy koncentráltan egy helyen legyenek a szociális alapú bérlakások, amire a polgármester azt közölte, jobb, ha a településen elszórtan helyezkednek el az ilyen célú ingatlanok, ha egy területre koncentrálják azokat, akkor elindulhat a gettósítás, mely kijelentést visszautasított Pongrácz. Végül arról döntöttek, hogy az előterjesztésben szereplő két lakóingatlan közül az egyiket megvásárolja az önkormányzat, a másik esetben pedig a településfejlesztési bizottság hozzon döntést. Herczeg nem támogatta az előterjesztést, azt mondta, ő a pincétől a padlásig szeretné bejárni a házat, illetve szerinte a vételárból lehet alkudni.

Másodízben sem született döntés a fürdő tetőjavításáról

Akárcsak az előző ülésen, most is több előterjesztés kapcsolódott a Gyevitur Kft.-hez, többek között a Borbála fürdő felújítási munkálatai, másrészt a Levendula Hotelnél a wellness-részleg kialakításával kapcsolatos közbeszerzés. A fürdőnél elvégzendő munkálatok azért kötöttek ki ismét a testület asztalán, mert bár a munkálatokra előirányzott összegért vállalta volna egy kivitelező a javításokat, ám a településfejlesztési bizottság nem a legolcsóbb árajánlattevőt választotta. Herczeg József a tetőszerkezet állapotának felülvizsgálatára tett javaslatot, amit három szakcég meghívásával tárnának fel, és az árajánlatokat a Gyevitur fogja bekérni. A napirendi pontról történő szavazásnál Gonda és Pongrácz tartózkodott. Molnár Áron emlékeztetett, immár másodízben volt a téma a testület előtt, és most sem született döntés, hanem újbóli árajánlat bekérések következnek, így szerinte kérdéses, hogy a tavaszi leállás idején elvégezhető-e a munka.

testuleti_algyo06_gs

A hotel szauna részlegének közbeszerzési eljárását tartalmazó napirendnél szintén tartózkodott Pongrácz Tamás, és ahogy már az előzőt testületin is kifejtette, most is elmondta, hogy nem magát a fejlesztést ellenzi, hanem azzal nem ért egyet, hogy 15 milliót úgy költenek el egy wellness-részlegre, hogy a társaság gazdálkodásánál komoly hiányokat tártak fel, amelyre a jegyző is felhívta a figyelmet. Emlékeztetett, mindenki azt gondolta, hogy a cég húzó ágazata a közétkeztetés lesz, ehhez képest az derült ki, hogy az termeli a legnagyobb hiányt. A részletes beszámolót a novemberi testületi ülésre készíttetik el az ügyvezetővel, Pongrácz szerint a most négy tartózkodás mellett megszavazott beruházás ráért volna később is. „Az ügyvezető könnyen ötletel a település pénzén, miközben nem látjuk, hogy mikén is szeretné javítani a cég pénzügyi mutatóit. Azt is látjuk, hogy a fürdő és a hotel vezetése egy embernek túl nagy feladat” – fűzte hozzá.

Kisegítik anyagilag a faluházat

Meghaladta az időarányos teljesítést az Algyői Faluház és Könyvtár pénzforgalma, ami a polgármester előterjesztése szerint veszélyezteti az utolsó negyedévben a működést. Bene Zoltán igazgató arról tájékoztatott, hogy minden év szeptember végén magasabb a pénzfelhasználásuk, mint időarányosan lennie kellene, hiszen a nagyobb rendezvények tavaszra és a nyárra koncentrálódnak, de az év utolsó három hónapjában nagyjából 1 millió forintot költenek programokra. Ettől függetlenül az időarányos teljesítést idén jelentősebb mértékben lépték túl, részben amiatt, mert a közfoglalkoztatottak fizetése utólag érkezik meg az intézményhez, illetve a dologi kiadásnál a táborok veszteségi miatt magasabbnak tűnik a felhasználás. Elmondta, hogy a közüzemi díjak összességében 72%-on vannak, egyes soroknál vannak eltérések, mint például a villamos energia, ott a napelemes rendszernél történik később az elszámolás. Bene Zoltán szerint a rendezvények szerkezetén is érdemes lehet jövőre változtatni, bebizonyosodott ugyanis, hogy nem feltétlenül a drágább produkciók vonzanak több látogatót. Azt is elmondta, hogy most már a kisebb zenekarok is komoly elvárásokat támasztanak, amelyek 100 ezer forintos többletkiadást is jelenthetnek ahhoz az árhoz képest, amennyiért vállalják a fellépést a zenészek. Roczkó András megköszönte Bene eddigi munkáját, amit a faluház és könyvtárért tett. Mint mondta, nem feltétlenül reális programtervet vártak el az igazgatótól, aki ennek ellenére legjobb tudása szerint valósított meg mindent. A képviselő szerint a kultúrára és szórakoztatásra érdemes költeni, hiszen olyan programok valósulnak meg a településen, amelyek összekovácsolják a közösséget, de azzal egyetértett, hogy a 2017-es esztendőre racionalizált programstruktúrát nyújtson be az igazgató. A pénzügyi segítséget, nevezetesen a dologi kiadások zárolásának feloldását megkapta az intézmény, továbbá az Algyői Hírmondónak a faluháznál maradt több mint egymillió forintos összegét is felhasználhatják.

Molnár Áron kérdésünkre elmondta, nagyjából 80 milliós éves költségvetése van a faluháznak, az időarányos túlköltés miatt tartotta fontosnak, hogy külön napirenden szerepeljen a téma, szerinte ugyanis nem válhat gyakorlattá, hogy az önkormányzat intézményei vagy éppen a cégei többet költenek, mint amennyi forrást biztosítanak a költségvetésből. Hangsúlyozta, ez nem személyes támadás Bene Zoltán ellen, hanem az önkormányzatnak kötelessége megvizsgálni az ilyen eseteket, illetve azt is, hogy miként lehet a racionálisabb gazdálkodást elérni.

Közélet

A választásnak vége, a koldulásnak nem – videó

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Amíg a jó idő kitart, addig a hajléktalanok és a koldusok jelenléte állandó a szegedi belvárosban.

Tovább olvasom

Közélet

Két cica szemműtétjére gyűjtenek Hódmezővásárhelyen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Cucli és Csipesz szemét kezeltették, de sajnos eredménytelenül. Új beavatkozás szükséges.

Tovább olvasom

Hírzóna

Nemzetközi migrációs válságkezelő gyakorlatot tartanak Magyarországon

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Évente mintegy kétezer magyar katona vesz részt békefenntartó missziókban.

Tovább olvasom

Aktuál