Írjon nekünk

Közélet

Mi a valódi tétje október 2-ának? – Öt szegedi politikus érveit ütköztettük a kvótareferendumról

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

szegedma_kerekasztal005kf

Ötpárti vitaestünk négy résztvevője elmegy vasárnap szavazni, igaz egyikük csak azért, hogy hazavigye magával a szavazólapot – többek között ez is kiderült péntek este a Millenniumi Kávéházban. A résztvevők a migrációról és a kvótareferendumról alkotott véleményük ismertetése mellett egymásnak is beszólogattak, s mint elhangzott, a DK és a PM értelmetlennek tartja a népszavazást, a Fidesz, a KDNP és a Jobbik azonban arra buzdít, hogy nemmel voksoljanak a választópolgárok október 2-án.

A szegedi közgyűlés pártjait invitáltuk vitára az október 2-i népszavazás előtt, s ahogy megírtuk, az MSZP és az Együtt lemondta (ennek indokait, a vita lemondásáról szóló nyilatkozatokat pénteki cikkünkben olvashatják), ám a képviselőt nem, de külsős bizottsági tagot delegáló Párbeszéd Magyarországért elfogadta a felkérést. A Millenniumi Kávéházban így végül egy asztalhoz ült Binszki József (DK), Hüvös László (KDNP), Kovács Tamás (PM), Rózsavölgyi József (Fidesz) és Tóth Péter (Jobbik), akiket öt nagyobb témakörben kérdeztünk.

Kik is tartanak az Európai Unióba?

Először arra kérdezett rá az estet moderáló és az időkeretet stopperral mérő Tóth Marcell kollégánk, hogy vajon kik is érkeznek a zöldhatáron, menekültek, migránsok, vagy épp bevándorlók. Rózsavölgyi József úgy értékelte, hogy azok, akik eldobják vagy elrejtik az útokmányaikat, és nem adják oda a hatóságoknak, azok nem érkeznek tisztességes szándékkal. Megjegyezte, ezen a téren kettős mérce uralkodik, hiszen a magyar állampolgárokat megbüntetik, ha nincs náluk személyazonosságukat igazoló okmány, ráadásul, míg valaki a röszkei határátkelőnél megvárja, hogy sorra kerüljön, átnyújtja útlevelét vagy személyi igazolványát, addig onnan mindössze 20 méterre mindenféle irat nélkül jönnek az emberek. Szerinte azokat nem lehet menekültnek tekinteni, akik eldobálják az ételt, amit kapnak, amire számtalan példát láthatott bárki tavaly a sajtón keresztül. A Dk választókerületi elnöke, Binszki József kijelentette, a népszavazáson feltett kérdés hazug és félrevezető, és valójában nem a menekültekről szól. Elmondta, létezik migráció, de mellette ott az emigráció is, ami hazánkat is érinti, hiszen 500 ezren mentek külföldre. Közölte, az egész mostani helyzet hátterében a közös ellenségkép keresése áll, amire Binszki szerint 2010 óta több példát is láthattunk. Mint elmondta, hat éve mindenki kommunista volt, később a liberálisokat állították meg ellenségnek, de mivel Orbán Viktor is liberálisként kezdte, végül maradt neki az Európai Unió, mint ősellenség.

szegedma_kerekasztal006kf

A jobbikos Tóth Péter arról beszélt, hogy a migránsválság fő okozója Angela Merkel német kancellár és François Hollande francia elnök, mivel ők invitáltak ide embereket. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a háborús térségeket nézve azt láthatjuk, hogy sok esetben az USA áll a háttérben, mintegy gépfegyverrel akarnak békét vinni egyes országokba. Ezt követően a PM-es Kovács Tamás arról beszélt, hogy a háborús övezetekből érkezőket meg kell segítenünk, nem a menekülő lakosok tehetnek a harcokról vagy épp az ISIS térnyeréséről. Leszögezte, ez nem jelenti azt, hogy a lakásunkat is meg kell osztanunk velük, migránssimogatásra sincs szükség, de a segítségnyújtást fontosnak nevezte. Hozzátette, gazdasági bevándorlók is érkeznek a menekültekkel, akik például a könnyű pénzkeresetért, a magasabb életszínvonalért, netán a segélyekért keltek útra, az ő menedékkérelmüket viszont el lehet utasítani. Hüvös László fontosnak nevezte, hogy aki menedéket kér, az működjön együtt a hatóságokkal, tartsa be az adott ország törvényeit, ám a KDNP-s képviselő rámutatott, hogy többségében nem ezt lehetett tapasztalni. Hozzátette, a népszavazás Magyarország szuverenitásáról szól, azaz, hogy eldönthessük, kik lakhatnak ebben az országban, és hogy ebben a kérdésben az Európai Unió ne erőltethesse ránk elképzeléseit.

Binszki igazat adott Hüvösnek abban, hogy be kell tartani a törvényeket, de arra volt kíváncsi, hogy akkor a saját törvényeinket miért nem tartjuk be, ugyanis a rendőrségnek kötelező lett volna az országhatárt illegálisan átlépőket nyilvántartásba venni. Tóth Péter a DK-s képviselőnek válaszolva arról beszélt, hogy amint kiderült Röszkén, hogy ujjlenyomatot vennének az emberektől, lázadás tört ki. Kovács Tamás úgy értékelte, hogy tavaly valóban áldozata lett Magyarország ennek a helyzetnek, nem volt elegendő ember és eszköz, és amikor úgymond feladta a kormány, akkor szállíttatta el buszokkal a migránsokat. Elmondta, Magyarország nem segítséget nyújtott, hanem kerítést épített, ami nem megoldás szerinte, ám arról is szólt, hogy az EU-nak már hamarabb kellett volna lépnie, kiváltképp annak a fényében, hogy az ENSZ által jelzett élelmiszersegélyezésben fellépő problémák predesztinálták, hogy el fognak indulni az emberek. Arról, hogy azért indultak útnak emberek, mert elfogyott az élelem, Tóthnak az jutott eszébe, hogy Röszkén dollárral akartak fizetni a pizzáért, és sorra 1000 dollárokat vettek ki a számlájukról, amit egy átlagos szegedi polgár nem tud megtenni, révén nincs pénze.

Tényleg nem zavarták a szegedieket a migránsok?

Botka László, Szeged MSZP-s polgármestere szerint a város lakosságát egyáltalán nem zavarták a menekültek, nem is találkoztak velük az utcákon, hiszen a migránsoknak nem célországuk Magyarország” – írta a Népszabadság városvezető tavaly nyári nyilatkozata alapján, ami akkor is heves vitákat váltott ki, erről is kifejtették a véleményüket a politikusok. Rózsavölgyi azt javasolta, csak egyszer menne ki a szocialista polgármester a migrációs válságban érintett településekre, például Röszkére, Ásotthalomra vagy éppen Mórahalomra, és kérdezne meg embereket tavalyi tapasztalataikról. Hozzátette, most a határ másik oldalán vannak embertömegek, de bármikor Szeged kellős közepén is itt lehetnek. Binszki József először a gyálarétiek, kecskéstelepiek, szentmihályiak, röszkei, mórahalmi és ásotthalmi lakosok hozzáállását méltatta, akik emberként viselkedtek egy embertelen politikai környezetben. Hozzátette, emberként fogadták őket itt Szegeden is, voltak ott olyan önkéntesek, akik segítették őket annak ellenére is, hogy a helyi kormánypárti képviselők mindent megtettek annak érdekében, hogy ennek ellenkezőjére bírják rá a lakosságot. Példaként a Fidesz-L.É.T. frakciót vezető Nógrádi Tibort emelte ki, aki azt nyilatkozta, hogy alig mer kimenni az utcára. Tóth Péter azt mondta, Botka László furán reagálta le a helyzetet, nyilván nem lát. A jobbikos politikus alsóvárosi lakosként megtapasztalta, hogy amikor reggel kinyitotta a kaput, akkor ott épp öt afganisztáni sétált el, míg a ferences kolostor előtt elhaladva olyan érzése támadt a menekültek láttán, mintha visszatértek volna a törökök. Kijelentette, a MigSzol gyakorlatilag egy menekülttábort hozott létre a városvezetés támogatásával az Indóház téren, s szerinte a migránsok bootválása vagy épp cigarettával kínálása végképp nem segíti elő az integrációjukat.

szegedma_kerekasztal010kf

Kovács Tamás azt hangsúlyozta, hogy külön kell választani az önkormányzat és az állam feladatát ebben a kérdésben, hiszen a kormány vezette rá a migránsokat Szeged városára, ők adtak nekik olyan papírt, hogy menjenek vonattal például Bicskére. Szerinte a fővárosban a Keletinél is ugyane volt a cél, hogy szűk helyen legyenek viszonylag sokan, amivel bűncselekményekre kényszerítették őket. Hüvös László se ma DK sem a PM véleményét nem fogadta el, hiszen mint mondta, 12 éve a Gyurcsány Ferenc vezette ellenzék indított gyűlöletkampányt a kettős állampolgárságról szóló népszavazáskor, románok millióival riogatva a magyarokat. Megjegyezte, akkor messze nem az integráció fontosságát hangoztatták, nem akartak befogadni senkit. Hüvös elmondta, hogy tavaly Szentmihályon mindenütt kosz és szemét fogadta az embereket, a buszmegállókban migránsok aludtak minden nap, míg a Szentháromság utcán embercsempész bandát kergettek a hatóságok. Hozzátette, ha épp a migránsok maguk után hagyott szemete vagy a jelenlétük nem is zavarta a szegedieket, azt el tudja fogadni, ám hangsúlyozta, a közrendet fel kell tartani.

Valójában mi áll Martin Schulz kijelentése mögött?

„Magyarországon is vannak települések, ahol nem utasítják el a menekülteket. Ilyen például Szeged, egy elkötelezetten baloldali város, oda bármelyik menekültet el lehet küldeni” – mondta Martin Schulz EP-elnök idén márciusban. Arra kérdésre, hogy vajon miért is hangoztak el ezek a szavak, illetve, hogy elképzelhetőnek tartják-e, hogy Szegedre migránsokat telepítenének, Rózsavölgyi József azt mondta, nem hisz abban, hogy 1290 menekültről lenne szó mindössze, hiszen Németországban sem ez történik. Binszki szerint nem reális a Magyarországra történő betelepítés. Mint mondta, 1290 olyan személynek kellett volna elbírálni itt a kérelmét, akiket a görögöknél és az olaszoknál regisztráltak, ami nem kötelező kvótát jelent és nem betelepítést. Két hete azonban elfogadtak egy nyilatkozatot, hogy közös döntést hoznak a kérdésben, vagyis végképp nincs szó betelepítésről. A Jobbik semmilyen kvótát nem fogad el – ezt már Tóth Péter mondta. Binszkit miskolci DK-s politikustársa nyilatkozatára emlékeztetette, mely szerint az Avasi lakótelepen lévő üres lakásokba költöztethetnének migránsokat, míg a város MSZP-s képviselője arról beszélt, hogy nem befogadni és elszállásolni kell ezeket az embereket, hanem felfegyverezni, hogy visszafoglalják hazájukat. Erre reagálva Binszki közölte, lehet Botkázni és Schulzozni, fel lehet hozni a miskolci képviselőket is, attól még nem változik meg az a tény, hogy nincs kvóta.

szegedma_kerekasztal013kf

Kovács Tamás arról beszélt, hogy nagyjából 3000 migráns van hazánkban, akiknek a kérelmét nem bírálták el. Szeptember 29-én a rendőrségi statisztikából az derül ki, hogy kilenc ember sem érkezett, s abban, hogy jelentősen lecsökkent a migránsok létszáma szerepet játszik, hogy helyreállt az ENSZ élelmezési vonala. Úgy fogalmazott, a kormány csak habosít, hogy ne az egészségüggyel, oktatással vagy épp a gyermekszegénységgel kelljen foglalkozniuk, és csak azért találták ki a népszavazást, mert 60 ezer ember volt Pesten a Kossuth téren az oktatás reformját követelve. Hozzátette, Szegednek 21 fő kérelmét kellene elbírálnia, s felét egyből el is lehetne küldeni, mert egyértelműen gazdasági bevándorló, és csak a másik feléről kellene gondoskodni. Ennek a költségvonzata pedig eltörpül ahhoz képes, hogy mennyit költ a kormány a népszavazásra.

Hüvös László úgy értékelte, hogy Martin Schulz nem tette volna meg ominózus kijelentését, ha nem súgták volna neki, és azóta azzal is szembesülhettünk, hogy nagy a tanácstalanság az unióban, összevissza szavaznak a kérdésben. Annak pedig, hogy enyhülni látszik a kérdés az az oka szerinte, hogy volt egy kicsi ország, s annak egy határozott miniszterelnöke, aki azt mondta, hogy a kvóta nem megoldás. Ezért ismételten arra buzdította a vitán résztvevőket, hogy vasárnap menjenek el szavazni, voksoljanak nemmel, ezzel jelezve szuverenitásunkat. Kovács kijelentésére reagálva elmondta, nem az ENSZ élelmiszersegélyei miatt nem jön annyi migráns, hanem a kormány hatékony fellépése miatt, és hiába bírálták a kerítésépítést, általa sikerül kordában tartani az emberáradatot.

Ha van, akkor mi a tétje az október 2-i népszavazásnak?

Mindenkinek el kell mennie szavazni október 2-án – szögezte le Rózsavölgyi József hozzátéve, hogy Magyarországot és Európát is tönkretenné az az embertömeg, aminek a java még csak el sem indult például Afrikából. A fideszes városatya azokat is voksolásra bíztatta, akik nem értenek egyet a kormány álláspontjával a kérdésben, a DK-s Binszki szerint viszont otthon kell maradni vasárnap. Azt mondta, tudható, hogy mennyi szavazója van a Fidesznek, a Jobbiknak és KDNP-nek, a referendummal pusztán az a célja a kormányfőnek, hogy megerősítse saját álláspontját Brüsszelben. Mivel nincs semmilyen tétje jogi értelemben a népszavazásnak, legfeljebb bekeretezi majd az eredményt a kormányfő. Megjegyezte, ha valaki mégis elmegy szavazni, voksoljon érvénytelenül. Tóth Péter arról szólt, vannak olyan kérdések, amikor felül kell emelkedni a pártpolitikán, vagyis ő is a részvételre és a nemmel való voksolásra buzdított. Hozzátette, tétje azután lesz a referendumnak, ha az országgyűlés lép valamit, s azt prognosztizálta, hogy a Jobbik által hangoztatott alkotmánymódosítást vonhatja maga után a népszavazás. A PM-es Kovács Tamás azt mondta, el fog menni, két ikszet húz majd be, aztán hazamegy a szavazólapjával a zsebében. Hüvös azt kérte, menjenek el szavazni a választópolgárok, voksoljanak lelkiismeretük szerint, de egyben azt is kérte, álljanak ki a kormány mellett, mert ez szolgálja Magyarország jövőjét.

Milyen hatással lesz a referendum hazánkra és Szegedre?

szegedma_kerekasztal018kf

Hogy mi lesz október 2-a után? Október 3-a – adta meg a választ Binszki József, aki szerint egészen a 2018-as választásokig folyamatos – ahogy mondta – „migráncsozást” fogunk hallani. Úgy véli, Szeged a népszavazás után is ugyanúgy fejlődni fog, mint előtte, legfeljebb ha itt eredménytelen lesz a referendum, vagyis a lakosság kevesebb, mint 50%-a járul az urnák elé, akkor lecserélik a helyi fideszes és KDNP-s vezetést. Hozzátette, hazánkba úgysem akar jönni senki, inkább az figyelhető meg, hogy elmenekülnek innen az emberek a kormány elől.
Rózsavölgyi vele ellentétben azt prognosztizálja, hogy érvényes lesz a népszavazás és a nem szavazatok győznek, és akkor a miniszterelnök elmondhatja Brüsszelben, hogy mit is gondolnak a magyarok, vagyis, hogy nem kérnek a migránsokból. Tóth Péter arra utalt vissza, hogy az unós csatlakozásunkkor a Jobbik és a MIÉP az EU ellen kampányolt, mert úgy látták, hogy nem jók a feltételek a csatlakozásra. Most viszont fordulópont előtt van a közösség, és nem a DK által hangoztatott Európai Egyesült Államok felé kell elmozdulni, ezért is jelentős a népszavazás.

Kovács Tamás szerint Habony Árpádék továbbra is árulni fogják a letelepedési kötvényt 2-a után, míg a kormány tovább centralizálja az oktatást. Mint mondta, ha nem változtat a kormányzat, akkor tovább nő a depriváltsági szint, ami egy átlagos élethelyzetű ember számára elérhető életesélyekből való kirekesztettséget jelenti a gazdaságpolitikában, és akkor be fog következni, hogy szépen lassan az észak-koreai és putyini vonalon haladunk. Hüvös László úgy véli, nem azon kell gondolkozni, hogy mi lesz október 3-án, hanem azon, hogy mi lesz 2-án, vagyis elmennek-e szavazni az emberek. Megjegyezte, teljesen megérti, hogy a baloldal irtózik a népszavazástól, túl sok sikerélményt nem jutott nekik e téren, de reméli, hogy az emberek megértették a kérdés fontosságát és az urnák elé járulnak vasárnap. Tóth Péter kijelentette, a migráció alapvetően megváltoztatja Európa képét, utalt a németországi török vendégmunkásokra is, akik a mai napig nem tudtak integrálódni, elkülönült városrészek jöttek létre nyugat-európai nagyvárosokban, vagyis arról kell döntenie mindenkinek vasárnap, hogy ilyen jövőt szeretne-e.

A vitában résztvevő politikus ezután válaszoltak a jelenlévők által feltett kérdésekre, majd Pintér M. Lajos főszerkesztő mindenkinek felelős döntéshozatalt kívánt vasárnapra, s azt is mondta, hogy a jövőben más témákban is fog hasonló politikai vitákat szervezni a SZEGEDma.hu.

Hírzóna

Adventi adománygyűjtést indít a makói Angyalsóhaj Alapítvány

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

Szerző:

Elsősorban hátrányos helyzetű, egészségkárosult gyermekeket nevelő családokat segítene az egyesület.

Tovább olvasom

Közélet

Magukat szerelőknek kiadó szélhámosok garázdálkodnak Szegeden

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

Szerző:

Szerelést színlelve próbálnak meg bejutni lakásokba.

Tovább olvasom

Közélet

Orbán: Bevándorlásellenesek vagyunk, magyart csak magyarral lehet pótolni

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

Szerző:

A kormányfő szerint egy fogyatkozó népességű ország nem tudja megoldani a népességfogyást saját erőfeszítés nélkül.

Tovább olvasom

Aktuál