Kopjafát avattak Gyálaréten a forradalom évfordulóján + FOTÓK

Összefogással őrizni hitünket, történelmünket, magyarságtudatunkat, szép magyar nyelvünket - Recskó Béla zentai fafaragó utat mutat a gyálaréti közösségnek.

84 esztendőt követően avattak újra köztéri emlékművet Szeged-Gyálaréten. 1932-ben közadakozásból állították fel a haranglábat, most ugyanígy a helyiek összefogásával, közadakozásból és társadalmi munkában alakították ki a kopjafás nemzeti emlékhelyet a falu főterén a Gyálaréti Civil Összefogás Közhasznú Egyesület szervezésében. A kopjafát - melyet az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulója alkalmából rendezett szombati ünnepségen adtak át -

Recskó Béla

zentai festőművész és fafaragó készíttette az egyesület megbízásából. A négy oldalára vésett évszámok: 1848-49, 1920, 1943, 1956 mind-mind olyan, a magyar nemzet szempontjából meghatározó, sorsfordító eseményeket szimbolizálnak, melyekre emlékezni a mai és a jövő generációinak egyaránt kötelességük. Az alkotás tetején lévő csillag a Teremtőt hívja a főtérre.

A megható, érzelemgazdag ünnepségen beszédet mondott

Nógrádi Tibor

(Fidesz-L.É.T.) önkormányzati képviselő, aki úgy fogalmazott, a magyarság minden harminc évben egyszer az aktuális európai harcok fősodrába kerül, így volt ez 1956-ban, 1989-90-ben, és most 2015–2016-ban is: újra és újra meg kell mutatnunk hitünket, erőnket, elszántságunkat, egységünket. A magyar nemzet 1956-ban irányt mutatott Európának, és a jelen kor népvándorlási válságában is példát ad a kontinensnek a nemzeti identitás őrzésével. Hiszen - szögezte le - Európának csak akkor van jövője, ha túlteszi magát az egyre szembetűnőbb identitásválságon, és képes megvédeni biztonságát, önazonosságát. Mindez pedig csak akkor lehetséges, ha tiszteletben tartja, sőt erősíti a nemzeti identitásokat, a nemzeti sajátosságokat, hiszen a sokszínűségében válik erőssé és versenyképessé.

B. Nagy László

(Fidesz) országgyűlési képviselő is a migrációs válság során mutatott erőfeszítéseket állította párhuzamba az 1956-os küzdelemmel. Mint mondta, Európának újra ás újra meg kell mutatnunk, hogy a magyarság megvédi alapértékeit, identitását, hazáját.

Marjanucz László

történész, a Szegedi Tudományegyetem oktatója a forradalmat és szabadságharcot méltatva úgy fogalmazott, 1956 vitte be a halálos döfést a kommunizmus testébe, a totalitárius rendszer később nem tudott már olyan erőt kifejteni, mint azelőtt, azaz a magyar forradalom kódolta a kommunizmus bukását.

Nógrádi Zoltán

polgármester Mórahalom város ajándékát hozta el a gyálarétieknek, egy nemzeti zászlót, és arra kérte a helyieket, legyen ez jelkép: a továbbiakban is olyan elszántsággal és akarattal védjék, őrizzék közösségüket, a hazához, a nemzethez tartozásukat, mint amilyen erőről a kopjafa állításával tanúbizonyságot tettek. A lobogót

Valkonyné Kelemen Ildikó

zászlóanya vette át. Mórahalom szalagja mellé odatűzte saját szalagját a Kecskési Cikér Egyesület és a Klebelsbergtelepi Polgári Kör Egyesület is. A kopjafát és a nemzeti lobogót

Kondé Lajos,

a szegedi dóm plébánosa szentelte fel. Koszorút helyeztek el a három civil egyesület, valamint B. Nagy László, Nógrádi Zoltán és Nógrádi Tibor is. Az eseményhez kapcsolódóan

Posta Piroska

kiállítását nyitották meg a művelődési házban, majd az Indigó együttes adott fergeteges koncertet.

Szabó László

és

Molnár Irén,

a Gyálaréti Civil Összefogás Közhasznú Egyesület két vezetője, a kopjafaállítás és az ünnepség két fő kezdeményezője úgy tartja: 1956 szelleme az a fényes csillag, mely máig hatóan utat mutat minden magyar embernek. A mai magyarok legfőbb dolga: összefogva őrizni a hitünket, történelmünket, magyarságtudatunkat, szép magyar nyelvünket, és ezt a tudást átadni gyermekeinknek. Ezt üzeni a gyálarétieknek a kopjafa és a nemzeti emlékhely.