Egyetem

Édesanyja betegsége terelte Farkas Klaudiát a kutatói pályára

Édesanyja betegsége terelte Farkas Klaudiát a kutatói pályára

2016. október 29., szombat
Édesanyja betegsége terelte Farkas Klaudiát a kutatói pályára
farkas_klaudia001kf

Kétség sem fér hozzá, hogy Szeged a tudósnők fővárosa, ugyanis immár hatodik alkalommal érkezett a Tisza-parti városba a L’Oréal – UNESCO A nőkért és a tudományért ösztöndíja. Farkas Klaudia, a Szegedi Tudományegyetem tanársegédje arra keresi a választ, miként lehetne eredményesebb a gyulladásos bélbetegségben szenvedő betegek kezelése.

Nemcsak vissza-, hazajár Szegedre a L’Oréal – UNESCO díja, hiszen az elmúlt öt alkalom után hatodjára is a Szegedi Tudományegyetem egyik kutatónője vehette át a rangos elismerést. A Tisza-parti városból ezúttal Farkas Klaudia belgyógyász kutatását tartotta kitüntetésre érdemesnek a Magyar Tudományos Akadémia, akinek eredményei megváltoztathatják a gyulladásos bélbetegségekben szenvedő betegek kezelését. Hazánkban körülbelül 45-50 ezer gyulladásos bélbetegségben szenvedő beteg él, a kialakulás okai pedig csak részben ismertek. Farkas Klaudia azt kutatja, hogy a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás kezelésénél használt gyógyszerek miért vesztik el a hatásukat a betegek 40 százalékánál. „A gyulladásos bélbetegségek terápiája nem megoldott, nem ismerjük a betegség kialakulásának pontos okát sem. Tünetmentessé tehetjük a betegeket, megszüntethetjük a bél nyálkahártyájának gyulladását, de magát a betegséget meggyógyítani a jelenleg rendelkezésre álló kezelések ellenére nem tudjuk. Tizenegyfős kutatócsoportunkkal többek között a kezelések hatásvesztésének okait vizsgáljuk, vagyis, hogy bizonyos betegek miért reagálnak úgy a terápiára, hogy a gyógyszer idővel elveszíti hatását. A célunk az, hogy néhány éven belül személyre szabott kezelést tudjunk kialakítani.”

farkas_klaudia004kf

Hogy miért éppen ezt a kutatási területet választotta Farkas Klaudia, abban nagy szerepe volt annak is, hogy 2000-ben édesanyjánál Crohn-betegséget diagnosztizáltak. A szakdolgozatát is ebben a témában írta, így került és maradt végül az I. számú Belgyógyászati Klinikán, immár egykori és jelenlegi mentorai, Nagy Ferenc egyetemi tanár és Molnár Tamás, a gasztroenterológiai diszciplína klinikai vezetője munkatársaként. A L’Oréal – UNESCO A nőkért és a tudományért ösztöndíjprogram szándéka, hogy fókuszba helyezze a tudományos pályán dolgozó nőket, illetve rávilágítson arra, ez a hivatás globális viszonylatban még mindig férfiak uralta szakma. Hazánkban lassan, de biztosan javulni látszik a helyzet, hiszen amíg 2010-ben doktori címet szerzők 46 százaléka volt nő, mostanra már éppen annyian vesznek részt posztgraduális képzésben, mint férfiak. A gyulladásos bélbetegségeket kutató szegedi csoport is alátámasztja a nők egyre nagyobb szerepét a tudományokban, a tizenegyfős csapatban a mentorok kivételével kizárólag nők dolgoznak. „Elsősorban azért választják a nők közül kevesebben a kutatói pályát, mert a munkában és a magánéletben is több szerepben kell helytállniuk egyszerre. Ez fizikailag is nagyon megterhelő dolog, kitartást követel, ráadásul nagy szükség van a család segítségére is. Nélkülük ez szinte lehetetlen” – vélekedett Farkas Klaudia, amikor arról faggattuk, milyen nehézségekkel kell szembenéznie egy kutatónőnek. A szegedi belgyógyásznak a nagyszülők segítenek 6 hónapos kisbabája körül, amikor az alapkutatásban dolgozó férjét ugyancsak elszólítja a munka. „Sokszor mondták már, nem jó, ha házastársak ugyanabban a szakmában dolgoznak, de én úgy gondolom, ez csupa előnnyel jár. Nagyon jó ötleteket tud mondani a kutatási területemmel kapcsolatban, jó kérdéseket vet fel. Megérti a problémákat és ismeri a kötelezettségeimet” – mesélte büszkén párjával kapcsolatban.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.