/

Divatjelenséggé vált a gyertyagyújtás – a Halottak hete a néprajzkutató szemszögéből

Cikkünk frissítése óta eltelt 4 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

mindenszentek51_gs

A szegedi népszokásokról, napjaink halott kultuszáról is beszélgettünk a néprajzkutatóval. A Mindenszentek az utóbbi évtizedben vált egyre fontosabb ünneppé újból. Az egyházi hagyományok mellett az elüzletiesedés is megjelenik.

A címben említett jelenség mellett a két katolikus ünnephez kapcsolódó országos és helyi hagyományokról is beszélgettünk Deme Ágnes néprajzkutatóval. „November elseje Mindenszentek, másodika Halottak napja” – azaz az előbbi dátum sem ütközik a kelta eredetű, angolszász Halloween szokással tisztázta a kutató a közkeletű tévedést, amely szinte minden évben előkerül a közösségi oldalon.

Mindenszentek 2000 óta munkaszüneti nap, a 8-10. század óta a katolikus egyház ünnepe, ezért kommunizmus időszaka alatt nem volt kultusza, ez csupán az utóbbi egy évtizedben erősödött fel. A megdicsőült Egyház ünnepe, azon lelkek emléknapja, akik már üdvözültek. A sír nélküli szentekre is ebben az időszakban emlékeznek meg. Ezzel szemben a Halottak napját inkább a tisztítótűzben élő lelkekért tartják.

„Ez a felosztás a mindennapi életben már nem teljesül, de régen is úgy hívták a Mindenszentekkel kezdődő napokat, hogy a Halottak hete. Ma is azt tapasztalhatjuk, hogy az emberek ennyi időt rászánnak arra, hogy az ország különböző részein eltemetett halottaik sírját meglátogassák” – jegyezte meg a kutató.

A római katolikus, a görög katolikus és a görögkeleti egyház ünnepe is a Mindenszentek, a protestánsokat nem annyira érinti, mert náluk a halott kultusz is kisebb jelentőségű, habár egyetemes emberi igény a megemlékezés az elhunytakra. Az evangélikusok a Halottak napját elismerik, a reformátusok azonban egyik ünnepet sem, sőt Kálvin követői a gyertyák sírokra helyezését is elítélik.

S miért látunk már a református temetőkben is gyertyákat? „Ez azt hiszem egy divatjelenség, mindenki szívesen átveszi, több felekezetenkívülit ismerek, aki szintén gyújt mécsest. Reprezentációs igény is a sír feldíszítése, a szomszéd így láthatja, hogy ő micsoda gondot fordít szerettei emlékének ápolására. Egyben megjelenik az elüzletiesedés a szupermarketek már szeptember végétől rengeteg, különböző méretű mécsest árulnak” – fogalmazott Deme Ágnes.

A gyertya eredetileg azonban más funkcióval bírt, úgy tartották, ilyenkor a halottak szabadon járnak, ezek lángjánál melegedhetnek, fényét követve visszatalálhatnak sírjukba. Tilos volt áthelyezni másik sírra a gyertyát, mert akkor a halott átadta volna bűneit a másik koporsóban nyugvónak. Tettek mécseseket saját otthonukba is, mert úgy hitték, a visszajáró halottaknak fényre van szükségük.

Baranyában egész program épült az ünnep köré. Nagy mágiát raktak az udvarra, így biztosítva a fényt. Lángjánál tököt, burgonyát sütöttek, a gyerekek pedig adományokat gyűjtöttek, énekeltek. Nyugat-Dunántúlon, Göcsejben saját harangjukat kongatták, mindenki annyit, ahány halottja volt. „Úgy tartották, hogy amíg szól a harang, addig a tisztítótűzben égő lelkek nem szenvednek” – mondta a kutató.

Szeged környékén a „mindönszentök kalácsát” sütötték ezekre a napokra. A fonott fehér kalácsot magukkal vitték a temetőbe, helyenként a sírra helyezték, így az elhunytat is bevonták a családi étkezésbe. Máskor a temető kapujában gyülekező koldusoknak adták, akiktől az alamizsnáért azt várták el, hogy könyörögjenek értük, mert ezt erős imának gondolták. Ez nem egyedi szokás, Erdélyben lepényt, azaz „Isten kenyerét” osztották a koldusoknak.

Előző sztori

Ezekre mindenképp ügyeljen, ha télen autót vezet!

Default thumbnail
Következő sztori

Csak minden második szülő beszél gyermekével a pénzügyekről

Legutóbbi hasonló cikkek