Folytatódik a hatodik őszi bormustra a Dóm téren, indul a slam poetry szezon a Rongy Kocsmában, meeting-et tart Tibi atya, valamint filmvetítés, koncert és félévnyitó buli is várja a szegedieket.
A Dóm térre várják szeptember 14 és 18. között a minőségi gasztronómia szerelmeseit, illetve azokat, akik szeretnék megismerni hazánk vezető borászatait a hatodik Bortéren. “Még javában zajlik a szegedi nyár, benne megannyi élménnyel és önfeledt baráti beszélgetéssel, melyek elengedhetetlen elemét képezik a minőségi borok. Mert Szeged a Borértők Városa – a város, ahol az ország legnagyobb borfesztiválját rendezzük évről évre, annak dacára, hogy nem egy klasszikus bortermő vidék. Ahol szinte mindenki tudja, ki az a Balla Géza vagy azt, mi a különbség a chardonnay és az irsai olivér között. Ebben a remek, gasztro-kulturálisan fogékony közegben rendezzük meg immáron hatodik éve a Bor Teret, amely szenzációs ízeivel, első osztályú pincészeteivel és semmi máshoz nem fogható milliőjével a régió egyik kedvenc fesztiváljává nőtte ki magát. Az idei rendezvényen olyan zenei és kulturális csemegékkel várjuk a Nagyérdeműt, mint a Szegedi Szimfonikus Zenekar fellépése, a napi programokat záró Il Silencio Fúvós Quartett vagy a borászatot a különféle képzőművészeti stílusokban megjelenítő állandó kiállításunk. A felejthetelen hangulat egyik legfontosabb eleme maga a helyszín: a szegedi Dóm Térnél, közepén Magyarország legnagyobb neoromán bazilikájával kívánni sem lehetne impozánsabb, egyben barátságosabb helyet egy jóízű borozáshoz” . invitálnak a szervezők. Részletes program ITT.
A nyári szünet utáni első Konfuciusz Teaház egy különleges élménybeszámolót tartogat. 17 órától a Szent-Györgyi Albert Agórában “Motorral a Selyemúton” címmel fényképes élménybeszámolót és holdsütemény kóstolót tartanak. A Konfuciusz Teaház szeptemberi vendége: Gbúr Ádám Kína-kutató. A több ezer kilométeres túrát követően most először hallható élménybeszámoló az útról. “Hosszas és alapos előkészítő munka után egy kínai és egy magyar kutató arra vállalkozott, hogy 2016-ban motorral teszi meg azt az utat, amelyet egykor gyalog, tevével, lóháton vagy szekerekkel tettek meg. Ez az egykori Selyemút, mely évszázadokon át kötötte össze Európát és Ázsiát, a török Konstantinápolyt és a kínai Xi’ant. Bár az útvonal idővel elveszítette vezető szerepét, a kontinenseken átívelő, az egymás tiszteletén alapuló barátság eszméje ma is él. Gbúr Ádám Kína-kutatót és Li Yudét, a Magyarországon élő tapasztalt kínai üzletembert nem csak a motorozás szeretete vette rá, hogy együtt vágjanak neki ennek a több hónapos útnak. Mindketten a Kína és Magyarország közötti jó barátság, politikai, gazdasági és kulturális együttműködés legfőbb képviselői, ami összhangban van a magyar kormány keleti nyitásával, és a kínai kormány „Egy út egy övezet” politikájával is.”
18 órától indítja következő szezonját a Slam Poetry Szeged a Rongy Kocsmában. “Ha egy szóval kellene jellemeznünk a Slam Poetry Szeged nyarát, az mindenképp az “izgalmas” lenne! Ezt a hangulatot visszük tovább szeptemberben az évadnyitóra is, ráadásul velünk tart Basch Péter is, Országos Bajnok! Szeptember 15-én a Rongy kocsmában várjuk azokat, akiknek hiányzott nyáron a klub, és azokat is, akik most jönnének először slamre!” Részletek és jelentkezés ITT.
Az ország egyik legnagyobb, legaktívabb és legismertebb brandjének, Tibi Atyának a képviselője lesz a Social Steps vendége a Hungi Vigadóban 18 órától. “A Humbák Művek vezetője mesél nekünk a brand indulásáról, kommunikációs stratégiájáról és az Oravecz Nórás balhé részleteibe is beavat minket. Talán Norbiról is ejtünk pár szót. :)” – invitálnak a szervezők. A részvétel regisztrációhoz kötött, melyet ITT lehet megtenni.
A “6 lépés távolság” című lengyel filmet tekinthetik meg az érdeklődők a Liget Kert következő filmvetítésén 19 órától. “A filmet Milgram „hat lépés távolság” néven ismert elmélete ihlette, mely szerint a világon hat személyes kapcsolat révén bármely két embert össze lehet kötni. A forgatócsoport ezt a kapcsolati láncot próbálja fellelni a két véletlenszerűen kiválasztott főhős, a fiatal varsói punkzenész, Martyna, illetve az apró mexikói faluban földművelésből élő Marco Antonio között. Az őket összekötő emberek felkutatása során a film egy számos helyszínt, helyi szokást és szereplőt felvonultató road movie-vá áll össze, amely végigköveti hőseink mindennapjait, és megpróbálja felfedni, milyenek is ők valójában. Vajon nem a szeretet, az elfogadás, a siker, a barátság és a tisztes élet utáni vágy az, ami minden embert igazán összeköt?”
Az ’50-es, ’60-as évek legnagyobb slágereit hozza el a Nyugi Kertbe a Members koncertje 20 órától.
A 40 Days és Gustave Tiger áll színpadra a Grand Café Várkertben 21 órától. Új énekesnővel, új dalokkal tér vissza több mint kétéves szünet után a 40 Days. Első, álmodozós hangulatú EP-jükhöz képest a hangzás szikárabb, gitárközpontúbb lett, de a fülbemászó dallamokból és a finom pszichedéliából továbbra sem enged a budapesti zenekar. Ha a művészet irányából közelítjük meg a punkzenét, voltaképp igaz az állítás, hogy a punknak hívott stílusirányzatban a századforduló izmusai keverednek a rockzene köntösében. A budapesti Gustave Tiger zenekar szintén keveri a különböző zenei műfajokat, a többnyire kétperces, feszes dalok abszurd történelmi tablók, ahol bizarr módon fér meg egymás mellett az artpunk, a pszichedelikus rock- és a független gitárzene. Az új felállással 2016 tavaszán új nagylemezzel jelentkező zenekar régmúlt korok abszurd történeteiről mesél, ezekben a történetekben gyakran jelennek meg nagy formátumú történelmi személyiségek, a régmúlt idők őrült figurái. Mindez persze egyáltalán nem oktató jelleggel – a zenében, a szövegekben és a zenekarban is egyaránt jelen van az irónia, az abszurd és a groteszk humor.
Csütörtökön a SZOTE hallgatói nyitják meg a félévet a JATE Klubban 22 órától. Házigazda: Dj. Berry.
Folyamatos kiállítások, programok:
Hieronymus Bosch (születési nevén: Jeroen Anthoniszoon van Aken) németalföldi festő halálának 500. évfordulójáról Szabó András festő- és grafikusművész munkáiból összeállított kiállítással emlékezik meg a Somogyi-könyvtár. „Van Aken mester ötszáz év távlatából is ránk köszön. A bűnös embert szimbolizáló fantasztikus figurái ott nyüzsögnek a képeken, talányos kompozíciókba megfestve, a moralizáló egyetemes tanítást hirdetve. Pompás műveit kutatva készültek a kamaratárlat inspirációs replikái.” (Szabó András). A tárlat október 3-ig tekinthető meg.
A filmzene történetéről nyílik kamarakiállítás a Somogyi-könyvtár első emeleti folyóirat-olvasótermében. A filmtörténeti albumokból, folyóiratokból és digitális dokumentumokból (CD, DVD) összeállított kamaratárlat szeptember 8-től október 5-ig látható. Az érdeklődők megismerhetik a filmeket kísérő zene fejlődését a némafilmek jeleneteihez ajánlott kottákat tartalmazó „dallamkönyvektől”, a lemezre rögzített filmzenén át, John Williams, Ennio Morricone és Philip Glass munkásságáig. „A filmzene egyidős magával a filmmel. Első megjelenési formája a kísérőzene volt, amely a vetítés során élőben szólalt meg. Eleinte improvizáltak az előadók, majd bevált kliséket alkalmaztak. A hangosfilmmel együtt már az önálló filmzene is megjelent: a filmzeneszerzés különleges területe a művészeteknek. A filmzene születését nemcsak az alkotó teremtő kreativitása határozza meg, hanem egy másik művészeti ág, a vizualitásra építő filmművészet igényei is” – olvashatjuk a kiállítás ajánlójában.
„Egy nemzet szíve lüktet…” címmel az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeinek 60. évfordulójára emlékező kiállítást rendez a Somogyi-könyvtár a szegedi Nyugi Kertben (Vitéz u. 28.). Az Ady téri TIK szomszédságában működő étterem, kávézó és sörkert az 1956-os emlékév alkalmából, november végéig tartó rendezvénysorozattal mutatja be az ötvenes évek világát, a forradalom szegedi eseményeit. A Somogyi-könyvtár szeptember 5-től november 30-ig megtekinthető korfestő kiállítása fényképek, plakátok, újságcikkek, karikatúrák révén idézi a Rákosi-korszak hétköznapjainak hangulatát, fölvillantva a korabeli divat, zene, sport képeit is.
Hazánk Nobel-díjas tudósairól megemlékező kamarakiállítást rendez a Somogyi-könyvtár harmadik emeleti olvasótermében. A könyvtár régi gyűjteményéből válogatott anyag a kimagasló teljesítményükért Nobel-díjjal kitüntetett magyar, ill. magyar származású személyiségek műveit, valamint a róluk szóló irodalmat mutatja be az érdeklődőknek. A Nobel-díjas tudósok arcképcsarnoka című kamarakiállítás október 26-ig tekinthető meg.
A Riói Olimpiai Játékok jegyében ajánlja olvasóinak olimpiai vonatkozású, kölcsönözhető köteteit a Somogyi-könyvtár. A bibliotéka második emeletén található könyvek kínálatát Kremser Péter szegedi újságíró olimpiai gyűjteményéből válogatott érmek, kitüntetések, zászlók, emléktárgyak gazdagítják. Az olimpiai bajnokok érmei között fölfedezhetjük Egerszegi Krisztina, „Egérke” úszónő magyar koronával ékesített Szent István-érdemrendjét, Hegedűs Csaba birkózó, a „Tuskirály” müncheni emlékérmét is. Az első újkori olimpián, 1896-ban Athénben kiadott győzelmi érem mellett a következő, párizsi olimpiai aranyérem látható – ezüstből. Igazi ritkaság az olimpiai láng Szegedre érkezése (1936) alkalmából készült érem, vagy a Munka Érdemrendje, amelyet Szepesi György kapott az Évszázad Mérkőzése, a londoni 6:3 közvetítéséért. A tárlókban olvasható kísérőszöveg ugyancsak Kremser Péter munkája: az ötkarikás világversenyek történetéből villant föl érdekességeket, kapcsolódva a kiállított relikviákhoz. A könyvajánló és az éremkiállítás szeptember 14-ig tekinthető meg.
Az olimpiák történetét mutatja be a Móra Ferenc Múzeum új kamarakiállítása: az „Olimpiák a gyűjtő szemével” című tárlaton egy magángyűjtő, Szegi László relikviái mellett olimpikonjaink ikonikus tárgyait is kiállítják. Látható lesz az a fém fáklya, mellyel az 1936-os, berlini olimpiai lángot hozták az országhatártól egészen Kecskemétig: összesen 114 futó vitte az ereklyét ezen a szakaszon. Ezen az olimpián 10 aranyérmet szereztek a magyar sportolók. A kiállítás képeslapokon, plakátokon, kitűzőkön, autogramkártyákon, olimpiai belépőjegyeken keresztül szemlélteti az újkori olimpiák elmúlt százharminc évét. A tárlaton látható Vajda Attila pekingi aranyérme, melyet kenu 1-esben szerzett 2008-an, illetve 2004-es athéni bronzérme is. Megtekinthető még a Kovács Koko István által dedikált boxkesztyű és Papp László autogramkártyája is.
A nyomtatott betű mesterei – Érdekességek a könyvnyomtatás és könyvillusztráció történetének évszázadaiból címmel rendezi idei nyári kiállítását a Somogyi-könyvtár. A Somogyi-könyvtár muzeális értékeit bemutató tárlat a szakmájukat mesterként és művészként végző, elkötelezett nyomdászok műveit és törekvéseit foglalja össze. Az ősnyomtatványok korától az 1940-es évekig nyúló válogatás az európai és magyar nyomdák kiadványai mellett az első állandó szegedi nyomdában készült műveket is felvonultatja. A kiállítás könyvillusztrációs technikákat bemutató része a fametszés fejlődését és kiemelkedő művészeit ismerteti meg az érdeklődőkkel. A Somogyi-könyvtár régi könyves gyűjteményéből válogatott tárlaton megelevenednek a nyomdászat európai és hazai történetében úttörőnek számító nyomdászmesterek remekei, valamint a nyomdászat munkafolyamatai. A látogatók gyönyörködhetnek az illusztrált könyvek műalkotásnak számító metszeteiben is. A kiállítás október 5-ig tekinthető meg.
Pompeji – élet és halál a Vezúv árnyékában: a szegedi Móra Ferenc Múzeum kiállításán bemutatják Pompeji katasztrófáját, az ott élt emberek életét, mindennapjait, hitvilágát, kikapcsolódási szokásait, harcászatát. A tárlat törzsanyaga, közel 120 tárgy a Pompeji feltárás anyagát őrző Nápolyi Régészeti Múzeumból érkezett. A kiállítás egyediségét, különlegességét az adja, hogy a Pompeji ásatás tárgyaiból kiállítás eddig nemhogy Magyarországon, de még Közép-Kelet Európában sem került bemutatásra, így Szeged ad először otthont ennek a páratlan értékű kollekciónak. A tárlat fél éven keresztül, 2016 júniusától decemberéig tart nyitva és három kiállítóhelyen is a Pompeji-kiállítással találkozhatnak az érdeklődők: a Móra Ferenc Múzeum főépületében, a Dóm tér szomszédságában található Fekete házban, valamint a Kass Galériában. A Móra Ferenc Múzeumban magával a katasztrófával, a Vezúv kitörésével, a közélettel, a fürdőkkel, a színházzal, az építészettel, a mindennapokkal ismerkedhetnek meg a látogatók. A Fekete házban a gladiátorok világa, a temetkezés, és étkezés, valamint Pannónia provincia világa is helyet kap, valamint kialakításra kerül egy erotikával foglalkozó, kizárólag felnőttek számára látogatható tér is. A Kass Galériában pedig a Pompeji katasztrófa témáját feldolgozó hazai képzőművészeti alkotásokat nézhetnek meg az érdeklődők Szegeden.
Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a Szent-Györgyi Albert Agórában. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket.
A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az iszeged.hu.
