/

Harmadjára futott neki a bíróság a keretjelzálogos pernek – szegedi és makói családok lakását viheti a bank

Cikkünk frissítése óta eltelt 6 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

keretjelzalog_targyalas001kf

A felperes pénzintézet felelősségét is firtatták a védők abban a harmadízben megismételt elsőfokú eljárásban, amelyben több mint 225 millió forintot követel a Raiffeisen Bank szegedi és makói keretjelzálog-károsultaktól. Az érintettek állítják, kifizették lakásukat, az építési vállalkozó azonban nem utalta tovább a vételárakat a pénzintézetnek, ezért került az ügy a bíróság elé.

Immár 2010 óta húzódik az eljárási szabálysértés miatt első fokra visszahelyezett, szegedi és makói családokat érintő keretjelzálogos ügy. Fogyatkoznak az alperesek is, egyikük elhalálozott, ketten pedig megegyeztek a pénzintézettel, így a Raiffeisen Bank összességében 225 millió 130 ezer 353 forintot követel. Az alperesek fenntartják álláspontjukat, a pénzintézet keresetének elutasítását kérték a Szegedi Törvényszéktől, illetve elhangzott az is, hogy meglátásuk szerint nem járt el kellő körültekintéssel a bank sem, a vállalkozóval kötött saját szerződésében foglaltakat nem tartotta, illetve tartatta be, és részben ez vezetett ahhoz, hogy több mint 200 milliós lett a követelési állomány.

Többször foglalkoztunk a témával, megírtuk, a keretjelzálogos ügy lényege, hogy kölcsönt vett fel a pénzintézettől a társasházakat több projektcégen keresztül felépítő L. Gábor vállalkozó, a fedezet maga a társasház volt, ám a férfi nem fizette vissza a hitelt a banknak. A lakók állítják, hogy kifizették lakásukat, mivel azonban keretjelzálog terheli az épületet és a vállalkozó nem fizetett, jóformán újra meg kellene vásárolniuk lakásukat vagy elárverezik a fejük fölül.

Lakatos Péter bíró a Szegedi Ítélőtábla januári döntését ismertetve elmondta, eljárási szabálysértés történt, ugyanis 31-ed rendű alperes, a keretjelzálog-ügyekről elhíresült L. Gábor cége felszámolás alatt állt a bírósági tárgyalás idején, és a a csődtörvény szerint a felszámolás kezdőidőpontjától a gazdálkodószervezet vagyonával kapcsolatos nyilatkozatot kizárólag a felszámoló tehet. Kitért arra is, hogy az elsőfokú bíróság nem reflektáltak teljes mértékben az alperesek kifogásaira.

keretjelzalog_targyalas008kf

A tárgyaláson a felperes pénzintézet ügyvédje, Szabó Tamás arról tájékoztatott, hogy a Hunyadi Projekt Kft. esetében 98 millió 531 ezer 274 forint, míg a Bakay Projekt Kft. esetében 237 millió 31 ezer 353 forint a követelés. Ebből alperesi teljesítés okán lejön 11,7 millió, így összességében a Raiffeisen Bank 225 millió 131 ezer 353 forintot követel. Szabó portálunknak elmondta, az alperesek abból indulnak ki, hogy bizonyos ingatlanokat ár alatt értékesítettek. Itt elsősorban azokat az ingatlanokat gyűjtötték össze, amelyeket a jelen per alperesei vásároltak meg, a vételár több mint 100 millió forint, amit kifizettek a vállalkozónak, ám ez az összeg a pénzintézethez nem folyt be. Az alperesek azt próbálják igazolni, hogy a per tárgyát nem képező többi ingatlant is ár alatt értékesítették, és ha ez nem történt volna meg, akkor nem lenne tartozásuk, és így per sem lenne. „A felperesi álláspont viszont az, hogy nem az esetlegesen ár alatti értékesítések jelentik a problémát, hanem az, hogy a vállalkozónak kifizetett 100 millió forint nem kapta meg a bank” – közölte Szabó Tamás. Hozzátette, a Bakay utcai társasházban a lakások értékesítési ára több mint 300 millió forint lett volna a vállalkozó előzetes tervei szerint, ám ha jelentős kedvezménnyel is értékesíti azokat, akkor is ki tudta volna fizetni a felperes pénzintézetet. „A mi határozott álláspontunk az, hogy alapvetően a felelőssége annak az építési vállalkozónak, illetve projektcégeinek van, akik az ingatlanokat értékesítették és a vételárakat nem fizették ki” – összegezte. Megírtuk, hogy az érintett építési vállalkozó felkereste a károsultakat a tárgyalás előtti héten, azt jelezve feléjük, hogy megvásárolná a Raiffeisentől egyik cégén a követelést, ám erről a banknak nincs tudomása.

Az alperesek az eljárás során ismerték meg a felperes és a Bakay Projekt Kft. közötti szerződést, amivel kapcsolatban Maklári András ügyvéd elmondta, a bank előírta a kivitelezőnek azt a minimum négyzetméterárat, amennyiért értékesíthetőek a lakások és üzlethelyiségek, illetve a garázsok darabára is szerepelt a szerződésben. Azt is tartalmazza ez a szerződés, hogy 250 négyzetméteregység értékesítése esetén hívhatta le a banktól a projektösszegeket az építtető társaság. „Kiderült, hogy a felperes bank a maga által előírt minimumár alatt engedte ki jelzálog kötelezettségből a lakásokat. Abban igaza van a felperesnek, ha a kivitelező átutalja a banknak a lakók által befizetett összegeket, elképzelhető, hogy akkor nem áll fenn tartozás és nincs per sem. Álláspontunk szerint a felperest abban terheli mulasztás, hogy nem kísérte figyelemmel a vállalkozó befizetéseit, például a négyzetméteregységek értékesítés kapcsán” – magyarázta Maklári. Az ügyvéd kérdésünkre elmondta, egy apró eljárási hiba miatt került most vissza első fokra az ügy, vagyis az alperesek nem lehetnek túlságosan bizakodóak. Megjegyezte, az ítélőtábla is azt állapította meg januárban, hogy a Raiffeisen Bank követelése jogos. Feltételezhetően egy másik eljárásban lesz mód majd arra, hogy pénzintézet és a projektcég közötti szerződés betartásával kapcsolatos kifogásaikat

Az egyik makói károsult, Miklán András még kitart, és mint mondta, a végsőkig küzdeni fog. „Annyi pozitívumot látok, hogy a másodfok előírta, a banknak kell igazolnia, hogy a lakásonként befizetett összegek valójában megegyeztek-e a pénzintézet saját hitelszerződésében foglaltakkal. A mi esetünkben például 235 ezer forintos minimális négyzetméterár volt előírva, és biztosak vagyunk abban, hogy nemcsak a mi esetünkben hagyta jóvá a bank, hogy ennél kevesebbet fizessünk. Makón a négy lakásból kettő félár alatt lett eladva, részben azért, mert szerkezetkészen vehettük meg. Kiderült, hogy lakásonként nagyjából 20 milliót kellett volna fizetni azért, ugyanis a projektköltség 80 millió forint volt, ezzel szemben a mi esetünkben a bank megelégedett 8 millióval. Ez mégis milyen dolog, hiszen ha más is ennyiért vette meg a lakást, akkor a banki hitel fele sem térült meg, és most rajtunk akarják ezt behajtani?” – vetette fel a férfi. Hozzátette, körültekintőbbnek kellett volna lennie a banknak, ráadásul írásban jelezték is feléjük, hogy vigyázzanak az érintett vállalkozóval. Miklánék esete amúgy sem egyszerű, az első körben az óvadéki számlára befizetett 2 milliójukat a bank félrekönyvelte, a vállalkozó késedelmi kamataira fordította. Csak a per során írták jóvá ezt az összeget, később Miklánék nem is fizettek, de saját költségükön befejezték a lakást. A férfi elmondta, az évekkel ezelőtti könyvelési hibáért nem ők a felelősek, ráadásul már nincs is pénzük a pénzintézet követelésének teljesítésére.

Az ügyben a következő tárgyalás szeptember 26-án 11 órakor lesz a Szegedi Törvényszéken.

no images were found

Előző sztori

Az ujjukat szopó vagy körmüket rágó gyerekek kevésbé hajlamosak az allergiára

Következő sztori

Újraosztja a város az ötkarikás milliókat – más forrásból támogatnák Kárászt és Vajdát?