Közélet

Középpontban a zöld projektek és a törvényi változások – építésügyi konferencia Szegeden + FOTÓK

Középpontban a zöld projektek és a törvényi változások – építésügyi konferencia Szegeden + FOTÓK

2016. június 3., péntek
Középpontban a zöld projektek és a törvényi változások – építésügyi konferencia Szegeden + FOTÓK
epitesugyi_konferencia15_gs

A környezettudatos fejlesztésekről, így Csongrád megye zöld projektjeiről is szó esett a IX. Nemzetközi Építésügyi Konferencián, amelyen számba vették a szakmát érintő fontosabb törvényi változásokat is. Elhangzott, a vidéki építőiparban tapasztalható 30-40%-os volumencsökkenés mérséklődni fog, várhatóan a nyár végén megkezdődnek a nagyobb beruházások.

Az elmúlt évek törvényi szabályozásai jót tettek az építőiparnak és az építész szakmának

Nemesi Pál

szerint. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki egyben a FERROÉP Zrt. vezérigazgatója is a SZEGEDma.hu-nak példaként elmondta, hogy az építőipari vállalkozások regisztrációja, a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) létrehozása, az elektronikus építési ügyintézés és az elektronikus építési napló bevezetése, illetve az új közbeszerzései törvény egyaránt az irányba hat, hogy a szakma kezd letisztulni a jogszabályi környezet szempontjából is. Hozzátette, az építési törvény módosítása is könnyebbséget hozott, gondoljunk csak a 300 négyzetméter alatti alapterületű családi házak építési engedélyezési eljárásának egyszerűsítésére, ezen felül a súlypontok is kicsit áthelyeződtek, s ez Nemesi szerint hozzájárul ahhoz, hogy a szakma minden területen a fehéredés irányába indult el. „Az építőipari piac kettősséget mutat azonban. Nem értek egyet azzal a kommunikációval, hogy az építőipar rendben van és a megbízások ugyanazon a szinten állnak, mint az elmúlt időszakban, ugyanis az figyelhető meg, hogy Budapesten ugyanaz a beruházási volumenindex érzékelhető elsősorban a lakásépítések miatt, ám vidékre ez nem igaz. A fővároson kívül jóval kedvesebb beruházásra van szerződése a szakmának” – mondta Nemesi. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az országosan 8-10%-os csökkenés területi eloszlása is egyenetlen, hiszen Budapesten ez alig érzékelhető, míg vidéken 30-40%-os volumencsökkenésről van szó, ha az első féléves adatokat elemezzük. Az uniós pályázatok a kelet-magyarországi térségnek is kedveznek majd, a beruházási kedv is fokozódni fog, ma már látható, hogy árajánlatkérések száma növekszik, ami azt vetíti előre, hogy az év második felében jelentős felfutás várható. A kamarai elnök szerint augusztustól, de legkésőbb szeptembertől teljes üzemben fog a vidéki építőipar is dolgozni. A piac bizonyos szintű átrendeződésére is lehet számítani, struktúraváltás előtt áll az építőipar – mutatott rá a kamarai elnök, aki szerint szükséges is a rendszer formálódása. A nagy építőipari cégekre, akik egyedül is tudják vinni a nagy projekteket szükség van Nemesi szerint, ugyanakkor a kisvállalkozói kör, akik adott esetben alvállalkozóként bedolgoznak a nagyokhoz, még mindig nagyon elaprózottak. „Célszerű és szükséges lenne összevonásokra, egyesülésekre, így egy hatékonyabb, így mind létszámban, mind szakmai felkészültségben és technikában erősebb cég jöhet létre, ez sokat lendítene a kis- és középvállalkozói szektoron az építőiparban, ami jelenleg elég sérülékeny” – ecsetelte. Kérdésünkre elmondta, erre sok hajlandóságot nem lát az érintettek részéről, de mivel a kilencvenes évek első felében alakult meg az építőipari vállalkozások 80%-a, és azóta eltelt 26 év, vagyis generációváltás előtt áll ez a szakma is, ez hozhat változást. Nemesi Pál úgy értékelte, így az idő is segíti a kis- és középvállalkozói szektor összefogását, átalakulását, azonban jobbnak látná, ha ez tervezetten, akár törvényi szabályozással zajlana le. Hozzátette, a törvényi oldalon egyelőre kevés támogatottságot tapasztal, így az idő és a gazdasági környezet fogja együttesen ezt az átalakulást meghozni.

epitesugyi_konferencia05_gs

Schulcz Péter

, a Csongrád Megyei Építészkamara elnöke azt hangsúlyozta, a Nemzetközi Építésügyi Konferencia nem egy ünnep, hanem a szakma számára nyújt lehetőséget arra a tanácskozás, hogy a számukra legfontosabb kérdéseket megvitassák. „Építészetünkben is tudnánk a nyugat-európai színvonalat prezentálni, amennyiben a magyar építőipari háttér is ugyanazon a színvonalon tudna dolgozni. A magyar építészek sokkal kreatívabbak, mint a nyugati átlag építészek, képzettségüknél és sokrétűségüknél fogva is, és érzékenyebbek a társadalmi problémákra, vagyis ebben nem vagyunk lemaradva” – fogalmazott Schulcz Péter. Hozzátette, ahhoz, hogy meg tudják mutatni valódi tudásukat, pénzre van szükség. Problémának nevezte, hogy maga az építészet nincs a helyén kezelve, például az elismertségét tekintve is. „A tervezési díjak nagyon alacsonyak, a tervezőcégek emiatt nehezen maradnak talpon és előrelépést sem mutatnak különösebben. Mindez abból is adódik, hogy rossz hozzáállás rögzült a rendszerváltás óta eltelt időszakban. Ezt a területet is megpróbálták jogász- és közgazdász fejjel beskatulyázni, aminek árverseny lett a következménye” – magyarázta. Schulcz szerint nonszensz, hogy ár szerint megversenyeztetnek egy meg nem született, fejben ki nem talált gondolatot.

A megye 29 milliárdjából is jut zöld projektekre

Országosan 79,68 milliárd forint jut a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programra (TOP), ebből Csongrád megye 29,19 milliárddal gazdálkodhat – tájékoztatott

Kakas Béla

, a Csongrád megyei közgyűlés elnöke. Elmondta, hogy az előző ciklus második felében már megkezdődtek az előkészítési munkák, például a települések igényeit is felmérték, ehhez igazították az öt prioritás mentén a fejlesztési elképzeléseket. Ezek között gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő beruházások egyaránt találhatóak, de például turisztikai és energetikai fejlesztések is. A TOP-os prioritások közül kettő kapcsolódik a környezettudatos fejlesztésekhez, az egyik „vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés” címen fut, míg a másik az „alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken”. Kakas Béla elmondta, hogy a barnamezős területek rehabilitációjára 1 milliárdos pályázati keret áll rendelkezésre, a zöld város kialakítására 2 milliárd 266 millió forint, a települési környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztésekre pedig 1,5 milliárdnyi pályázati forrás van kiírva. Ezeken felül a fenntartható települési közlekedésfejlesztésre 2,9 milliárd forint juthat a 2020-ig tartó európai uniós költségvetési ciklusban. Az önkormányzati tulajdonú épületek energiahatékonyságának növelésére, a megújuló energiaforrások fokozott használatának ösztönzésére további 2,9 milliárdot fordíthatnak Csongrád megyében. Kakas Béla azt is elmondta, hogy a megye úgy döntött, hogy a kerékpárosbarát fejlesztésekre is koncentrál az elkövetkező években.

epitesugyi_konferencia11_gs

Példákat is hozott, hogy a zöld város kialakítása felhívásra milyen projekteket terveztek a települések. Szentesen többek között a Széchenyi liget és a Hősök erdejének felújítását tervezik, illetve a Somogyi és Új utcáknál közösségi zöld teret alakítanának ki. Makón a csipkesor rekonstrukciója szerepel a zöld tervek között, míg a megye névadó városában játszótereket alakítanának ki, rendeznék a rendelőintézet előtti ötezer négyzetméteres területet, és megújítanák z Ifjúsági teret is. Mórahalmon is bővítenék a zöld felületek arányát és játszótereket fejlesztenének, Kisteleken parkolókat és kerékpáros pihenőhelyet építenének, míg Sándorfalván például a Pallavicini-kastély parkja újulna meg a TOP-os forrásokból. A IX. Nemzetközi Építésügyi Konferencia keretében Csada Lászlónak, Körmöczi Ernőnek és Nagy Imrének adták át a tavaly alapított

Vedres István-díjat

.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.