Tuzson Bence: 100 milliárdból folytatja a kormány az otthonteremtési programját

A kormány elkötelezett az elmúlt 25 év legjelentősebb családpolitikai intézkedéscsomagja mellett, jövőre erre a célra 100 milliárd forintot szánnak a büdzséből – nyilatkozta portálunknak Tuzson Bence, akivel szegedi látogatásán a kormány terrorellenes, alkotmánymódosítást is célzó intézkedéscsomagjáról is beszélgettünk. A Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára kijelentette, az a cél, hogy olyan jogszabály-módosítási csomag kerüljön az Országgyűlés elé, amely képes garantálni azt, hogy a magyar emberek biztonságban lehessenek. Szerinte azzal, hogy a szegedi közgyűlés kétszer még csak napirendre sem vette a kvótakérdést, egyértelműen állást foglalt a helyi baloldal Botka Lászlóval az élen, holott Európa nagy bajban van.

- A múlt héten Lisszabonban tízpontos javaslatcsomagot ismertetett Orbán Viktor miniszterelnök, Európa külső határainak védelme és az uniós tagállamok szuverenitásának érdekében, részben mert bizonyos brüsszeli javaslatok továbbra is migránsok kényszerbetelepítésével fenyegetnek. Közben több mint ezer magyar település kérte a kormányt a kötelező betelepítési kvóta elleni határozott fellépésre, Szeged baloldali többségű közgyűlése viszont Botka László polgármester vezetésével kétszer utasította vissza ennek napirendre tűzését. Ezt miként értékeli?

- Az, hogy a többség nem veszi napirendre a kérdést, azaz, hogy elutasítja ennek a kérdésnek még a megtárgyalását is, azt jelenti, hogy nemmel foglal állást, pedig távolabbról szemlélve a témát elmondhatjuk: Európa nagy bajban van. Európának egy része és főként az Európai Bizottság (EB) úgy gondolja, hogy azt a kérdést, kikkel és hogyan éljünk együtt, ne a nemzetállamok döntsék el, hanem a fejünk fölött az unió határozzon ebben. Ez egy fontos jogkérdés is egyben, hiszen amikor csatlakoztunk az európai közösséghez, akkor aláírtunk egy szerződést, ám az semmilyen formában nem tartalmazza azt, hogy Magyarország lemond arról a szuverén jogról, hogy kikkel él együtt, ennek megfelelően, ha ilyen döntést akar hozni az Európai Unió, akkor azt csak egységesen tehetné meg egy szerződésnek a módosításával. Az EB azonban más álláspontra helyezkedik, és lopakodó módon visszacsempészi a már elutasított kvótarendszert, aminek a lényege az, hogy a menekültpolitikát a későbbiekben ne a nemzetállamok dönthessék el, hanem az unió, tehát el lehetne osztani az ide beáramló embereket. Ezzel nem értünk egyet, mi úgy gondoljuk, hogy nem egy új dublini rendszerre, hanem a schengeni rendszernek a megerősítésére kell koncentrálni. Ezért terjesztette elő

Orbán Viktor

tízpontos javaslatát, ami a határok megerősítéséről és őrizetéről, a schengeni rendszer fenntartásáról szól, másrészt az európai bevándorlási és menekültügyi rendszernek a korrigálásáról, annak megerősítéséről és a visszaélések kiküszöböléséről. Ezenfelül azt tartalmazza, hogy senkit se lehessen arra kényszeríteni, hogy embereket fogadjon be. Mindehhez szorosan kapcsolódik az is, hogy a kérdésben népszavazást kezdeményezett a kormány.

- Az ellenzék azonban azzal érvel, hogy nincs szükség népszavazásra, okafogyottá vált…

- A politikai kérdések általában néhány évre határozzák meg egy ország sorsát, de tudomásul kell venni, hogy jelen esetben olyan témáról van szó, ami száz vagy akár kétszáz évre is meghatározza a jövőnket, így ildomos megkérdezni a magyar embereket, hogy mi a véleményük. Hiába volt már egy döntés az unióban a kvótákról, ami negyvenezer ember elosztásáról szólt, s amit hazánk bíróságon támadott meg, ezt a javaslatot ugyanis most már egy állandó mechanizmus keretében szeretné életbe léptetni az Európai Bizottság. Értjük, hogy vannak országok, amelyek a népességi problémáikat ilyen formában szeretnék megoldani, de ez legyen az ő dolguk, mi semmiképp sem értünk egyet azzal, ha egy ország rákényszeríti a saját akaratát ebben a kérdésben egy másik tagállamra.

- Még egy kérdés erejéig maradjunk részben határainkon kívül. Nemrégiben az ISIS Magyarországot is megnevezte, mint lehetséges terrortámadás helyszínét, majd a külföldi sajtó szivárogtatott ki olyan értesülést, mely szerint a CIA lengyel városok és Budapest elleni terrorcselekményre figyelmeztetett. Ezek aktualitást adnak a kormányzat terrorellenes, alkotmánymódosítást is célzó intézkedéscsomagjának. Ebben hogyan teremhető meg a teljes körű politikai támogatás?

- Reméljük, hogy minél előbb egyezség lesz, ez a belügyi javaslatok tekintetében már formálódik, és az ellenzék igaz még csak szavak szintjén, de úgy nyilatkozott, hogy támogat bizonyos lépéseket. A honvédelemmel kapcsolatos szabályok módosítása területén mindenképpen szükség lesz az ellenzék támogatására, hiszen kétharmados szabályokról van szó. Kompromisszumkésznek kell lenni, de az emberek biztonságáról nem lehet lemondani, tehát olyan javaslatot ezzel kapcsolatban, ami megbontaná az emberek biztonságát garantáló jogszabályi egységet, nem tudunk elfogadni. Az a célunk, hogy olyan jogszabály-módosítási csomag kerüljön az országgyűlés elé, amely képes garantálni azt, hogy a magyar emberek biztonságban lehessenek. Minden fenyegetést komolyan kell venni, és tanulni kell abból, ami más országokban történt. A sajnálatos párizsi és brüsszeli események tapasztalatai közé tartozik, hogy az események előtt a felkészülés, a felderítés, majd az elhárítás során egyaránt hatékony intézkedéseket kell tenni. Azt nem várhatjuk, hogy ölbe tett kézzel üljenek a magyar katonák egy esemény elhárítása során, mert nincs joguk ahhoz, hogy beavatkozzanak. Ez semmiképpen sem jó, ezért is szükségszerű módosítani a jogszabályokat.

- Ennél a tervezett intézkedéscsomagnál melyek azok a pontok, amelyekben vita van az ellenzékkel?

- Több kérdésben van vita, egyrészt abban, hogy terrorveszély-helyzet elrendelésekor az mennyi ideig, 30 vagy 60 napig tartson, illetve hogy az ehhez kapcsolódó intézkedések milyenek legyenek. Abban sincs még konszenzus, hogy milyen csatornákon lehessen például a kormányzati kommunikációt folytatni ilyen esetben, de remélhetőleg hamarosan rendeződnek ezek a kérdések, hiszen mindannyiunk alapvető érdeke, hogy az ország és az itt élő emberek biztonsága garantált legyen.

- Utalt arra, hogy egyes európai országok a bevándorlók révén orvosolnák népesedési problémáikat, és azt mondta, hogy a bevándorlás valamiféleképpen kapcsolódik az otthonteremtéshez, mely területen több lépést is tett a magyar kormányzat. Mit látszik az adatokból, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok), az új lakásoknál az 5%-ra csökkentett áfa, illetve a nemzeti otthonteremtési közösségek (nok) iránt mekkora érdeklődés mutatkozik?

- Az elmúlt 25 év legjelentősebb családpolitikai intézkedéscsomagjáról van szó, és a kormány elkötelezett, 2017-ben erre a célra 100 milliárd forintos keretet szán. Hatmilliárd forint összegben fogadtak be egy hónap alatt csok-kérelmeket a hitelintézetek, ami mutatja, hogy nagy az érdeklődés, frissebb adatok április végére várhatóak. A kormány alapvető célja, hogy egy sikeres Magyarországot legyünk képesek megteremteni, aminek az az alapja, hogy az emberek is sikeresek legyenek. Amikor a kormány az emberekre tekint, nem elkülönült egyéneket, hanem kis közösségeket lát, és úgy gondolom, hogy a közösségek Magyarországa az, ami működőképes, a legalapvetőbb közösség pedig a család. Ezért a családok támogatása a kiindulópont, erről szól a kormány adópolitikája és minden egyéb intézkedése 2010 óta. A mostani támogatási rendszernek hármas célja van, ezek közül az első és legfontosabb, hogy minden magyar család otthonra találjon, lehetőleg saját otthonra és a lehető legolcsóbban. A másik cél, hogy megforduljon a tendencia, a népességszám csökkenése helyett növekedés legyen hazánkban, míg a harmadik, és egyben legrövidtávúbb cél, hogy elősegítsük a magyar gazdaság növekedését. Ha erősödik a magyar építőipar, az húzóágazata lehet a hazai gazdaság egészének, hiszen amennyiben 10 ezer lakás megépül, az a magyar GDP-nek 0,4%-kal való növekedését jelenti. A mostani kedvezmények, vagyis a csok, az új lakásvásárlásánál az 5%-os áfa, a nemzeti otthonteremtési kedvezmény, az építési szabályok egyszerűbbé tétele, illetve a korábbi eleme az otthonteremtésnek, a takarékpénztáraknál elhelyezett megtakarításhoz járó állami támogatás együttesen jelentik azt, hogy a magyar kormány szeretne segíteni a családokon. Alapvetően nem tervezünk változtatni ezeken a támogatásokon és a jogszabályban lévő korlátozások is megmaradnak, ezek ugyanis a visszaélések kiküszöbölését hivatottak szolgálni, de nyitottak vagyunk a javaslatokra, és ha a gyakorlat azt kívánja, módosíthatóak egyes elemei a rendszernek.

- Csongrád megyében számos település további kedvezményeket nyújt a családoknak. Van, ahol kedvezményes áron kínálnak telkeket, másutt anyagi támogatást is nyújtanak, illetve az elhelyezkedést is segítik. Ebből a sorból kilóg némiképp Szeged, Botka László a februári közgyűlésen azt közölte, hogy azok a települések ajánlanak fel telkeket, melyek kezdenek elnéptelenedni. Vannak-e információk arra nézve, hogy hazánk mely területein, településtípusain érdeklődnek jobban az otthonteremtési támogatások iránt, netán a kisebb falvakban vagy a nagyobb városokban élénkebb az építkezési vagy éppen költözési kedv?

- Ezeket a trendeket nem látjuk még, de jó lenne, ha a kisebb települések is vonzóak lennének a családok számára. Éppen ezt szolgálja, hogy a mostani szabályozásban például a használt lakásoknál is eltöröltük azokat a korlátozásokat, amelyek a kistelepüléseket sújtották. Ilyen volt a vásárolható lakások értékhatára, ami kedvezőtlen volt a falvak esetében, de most már ott is 35 millió forint, vagyis szeretnénk, hogy ezt a támogatást mindenhol igénybe lehessen venni. Az is előírás volt a közművesítés kapcsán, hogy a házaknak csatornázottnak kellett lenniük, ám Magyarországon a kisebb települések egy részén nem épült ki a szennyvízcsatorna-rendszer, így ezt a szabályozást is eltörölte a kormány. Az otthonteremtési program ezzel együtt a városoknak is szól, és remélem, hogy minden nyilatkozat ellenére a szegediek is megkapják helyben a kellő támogatást, ami a családok boldogulásához szükséges. A kormánytól mindenesetre biztosan megkapják!