Írjon nekünk

Közélet

Lázár: 27 ezer hektár állami földet értékesítettek március óta az árveréseken

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mtiszegedma.jpg

Megjelent:

Lázár János

A földárverések újraindulása óta eltelt egy hétben 27 ezer hektár állami földet adtak el 38 milliárd forint értékben – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón. Lázár János elmondta azt is, hogy háromezer állami pályázatbírálóra lehet szükség.

A március elejétől változatlan feltételekkel folytatódó földárverések “teljesen rendezett körülmények” között zajlanak és március 31-éig tartanak. A földeket a piaci árnál magasabb kikiáltási áron hirdették meg, és 140 ezer hektár állami földet értékesítenek – ismertette.

A miniszter közölte, a kormány áprilisban hallgat meg egy összegző jelentést, amelyben azt mérlegelik, hogy a következő lépés mi lesz. Közben pedig folyamatosan vizsgálják annak lehetőségét, hogy miként tudják az állam által nem hasznosított területeket a gazdák rendelkezésére bocsátani.

Lázár János jelezte, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) – amely júliustól átalakul – március végéig az összes tartozását kifizeti. Emlékeztetett arra, hogy 38 milliárd forint extratámogatást kapott az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a Klik 90 ezer lejárt számlájának kiegyenlítésére, és nyolcmilliárd forintot már kifizettek. Megemlítette azt is, hogy csökkentik a pedagógusértékeléseknél a bürokráciát.

A miniszter beszámolt arról, hogy Palkovics László oktatási államtitkár áprilisban számol be a köznevelési kerekasztal munkájáról és tesz javaslatokat a kormánynak. A miniszter ismételten azt kérte a tiltakozóktól, hogy vegyenek részt a kerekasztal munkájában.

Lázár János elmondta, hogy a szakminiszter szerint jövő év elejétől rendezhetik a nyugdíj előtt álló pedagógusok fizetését. Meg kell vizsgálni, hogyan “bukhatott ekkorát” az iskolák – állam és önkormányzatok közötti – osztott fenntartása. Egyértelmű és világos felelősségi viszonyokra van szükség – jelentette ki.

Beszélt arról is: néhány héten belül kezdődik a kormányzatban a 2017-es költségvetés vitája, amelyet az elmúlt harminc év legstabilabb államháztartási helyzetével kezdhetnek meg.

Lázár János elmondta, mintegy háromezer állami alkalmazottra lesz szükség az európai uniós pályázatok értékeléséhez. A miniszter ezzel megerősítette azt, hogy az átláthatóságot növelendő az uniós pályázatok értékelésére új rendszert dolgoznak ki.

Jelezte, ezek az alkalmazottak jelenlegi munkájuk mellett vállalják a pályázatértékelést. Kiválasztásuk objektív szempontok alapján történik, átesnek majd nemzetbiztonsági átvilágításon is, és nyilvános szaknévsorba kerülnek majd. Hozzátette: ezzel a munkával egy állami tisztviselő megkereshet annyit, amennyi a mostani éves fizetése. Lázár János a költségeket egymilliárd forintra becsülte.

A kormány eddig 4500 milliárd forintnyi uniós pályázatot írt ki, ami a teljes keret fele. Jelenleg háromezer milliárd forintnyi pályázat elbírálás alatt van, 500 milliárd forintról már döntöttek – ismertette.

Hozzátette: ez az utolsó nagy lehetőség, hogy ilyen koncentrált összegben költsenek uniós forrásokat az ország fejlesztésére, mert 2020 után átalakul az uniós pályázati rendszer.

Lázár János beszélt arról is, hogy az államfő nem írta alá, hanem az Alkotmánybírósághoz (Ab) küldte a posta-, valamint a jegybanktörvény módosítását. A postatörvény módosításának előterjesztője beépítette a javaslatba a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének észrevételeit, így megtörtént a közérdek és az üzleti érdek közötti elhatárolás – emelte ki. A köztársasági elnöknek csak a jogszabály hatályával kapcsolatban volt kifogása – tette hozzá.

A jegybanktörvény módosításával kapcsolatban azt mondta: Európa számos országában vita zajlik arról, hogy a nyilvánossághoz vagy a pénzügyi biztonsághoz fűződik-e nagyobb érdek. Ezt jó vitának tartja, amely hosszú időre eldőlhet. A miniszter kérdésre válaszolva cáfolta, hogy bárki lobbizott volna a törvénymódosításért a miniszterelnöknél.

Felvetették, hogy március 15-én a Nemzeti Múzeumnál az állami ünnepség idején ellenzéki tüntetés is lesz. Lázár János erről azt mondta, a rendészeti szerveknek kötelességük, hogy mindenkinek biztosítsák a megemlékezés lehetőségét, illetve véleményszabadságot. Azt kérte a párhuzamosan zajló rendezvények szervezőitől, tegyék lehetővé, hogy aki Orbán Viktor beszédét szeretné meghallgatni, az megtehesse, aki pedig tüntetni szeretne, annak ezt biztosítsák.

A minisztert kérdezték a Nemzeti Választási Irodánál történtekkel kapcsolatban Kubatov Gábor Fidesz-alelnök nyilatkozatáról. Lázár János szerint nincs oka megkérdőjelezni, amit mond párttársa.

A háttérintézmények átalakításáról szólva beszélt arról, hogy a Hagyományok Háza – a Nemzeti Színházhoz és az Operaházhoz hasonlóan – a nemzeti intézmények sorába lép, a Magyar Államkincstárt pedig úgy fejlesztik, hogy az lesz az állam kifizető ügynöksége. Hozzátette: a gyermektámogatás, a nyugdíj és a szociális támogatás kifizetése is az államkincstárhoz kerül.

Beszélt a Budapestre tervezett, hazai forrásból megvalósuló új kórházról is: a költségét 30-40 milliárd forintra becsülte.

Lázár János nem látta összeférhetetlennek Trócsányi László ügyvédi irodájának jegybanki megbízását, mivel a miniszter felfüggesztette ügyvédi tevékenységét.

Régi terve a kormánynak, hogy készpénzesíti a cafeteriát – jelentette ki Lázás János a kormányfő délelőtti bejelentéséről. Az Európai Bizottság elmarasztaló döntéseiről szóval azt mondta: azok nem érintik a gyermeküdültetést, a kormányüdülők továbbra is ezt a célt szolgálják. A SZÉP-kártyával kapcsolatos kérdést nehezebbnek ítélte, mondván: vizsgálni kell a turizmusra gyakorolt hatását annak, ha az emberek járulékmentesen, készpénzben kapják meg azt a forrást, amelyet eddig a turizmusban költöttek el.

A balkáni védekező országoknak is forrást kell juttatni

Elsősorban a balkáni országok illegális migrációval szembeni védekezéséhez juttatna uniós forrásokat Magyarország, a kormány ugyanakkor nem zárkózik el attól sem, hogy Törökország jelentős pénzügyi támogatást kapjon – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Lázár János ismertette a kormány értékelését a hétfői EU-Törökország csúcstalálkozón történtekről, és arról, hogy a kabinet milyen álláspontot képvisel majd a jövő heti európai tanácsi ülésen.

A miniszter a vízumkérdésről szólva kijelentette: Magyarország kiáll Ukrajnáért, azért, hogy elsősorban az ukrán állampolgárok élvezzenek vízumkönnyítést az unióban. Hozzátette: Magyarország állampolgárai vízum nélkül léphetnek be Törökországába, itt érvényesülhetne a viszonosság elve.

Szólt arról is: ha az Európai Bizottság a jövő heti ET-ülésre javaslatot tesz az uniós kvótakérdésre és a menekültügy újjászervezésére, Magyarország önálló javaslattal él majd. Erről várhatóan jövő szerdán, rendkívüli ülésén dönt majd a kabinet.

A bevándorlók cseréje szíriai menekültekre számos kérdést felvet, és az jó pár uniós állam mellett emberi jogi szervezetek tiltakozását is kiváltotta – mondta.

A miniszter a hétfői ülés legfontosabb hatásának a balkáni útvonal lezárását ítélte, és megjegyezte: Magyarország egy éve ezt javasolja, ugyanakkor az unió eddig tétlenkedett. A kormány ennek következtében hirdetett migrációs válsághelyzetet, amit miniszter a fokozott óvatossággal indokolt, és megjegyezte azt is, hogy szükséges lehet a magyar-szerb határ nagyobb védelme.

Lázár János szólt a hétfői EU-Törökország csúcstalálkozón történtek részleteiről és Orbán Viktor miniszterelnök szerepéről. A kormányfők a csúcstalálkozó kezdetekor szembesültek azzal, hogy Németország és Törökország kétoldalú különtárgyalásainak eredményeként született egy megoldási javaslat, ennek megtárgyalása vezetett ötórás “parttalan” vitához – közölte. Orbán Viktor és Robert Fico kijelölt szlovák miniszterelnök ezután kezdeményezte a vita felfüggesztését, a fontosnak ítélt török javaslat alapos mérlegelése érdekében. Megjegyezte: hogy a magyar kormányfő vétózott-e, arról egy “nem túl színvonalas” vita alakult ki, a döntést ugyanakkor Orbán Viktor blokkolta – jelentette ki a miniszter.

A visegrádi négyek hétfői különtárgyalásán egyöntetű álláspont alakult ki arról, hogy közösen kérik a vita elnapolását – hangsúlyozta Lázár János.

A magyar-román határon egyelőre nincs szükség határzárra – közölte.

Beszámolt arról is, hogy március első hetében csaknem ezer illegális bevándorló érkezett Magyarországra.

Megismételte: a kormány mérlegeli befogadóállomások bezárását, részben a települések kérésére. Tárgyaltak Szentgotthárd és Körmend önkormányzatával is, utóbbi városban akár ideiglenes őrizetet is biztosítana a kormány, ha szükséges. Megjegyezte ugyanakkor: jelenleg Magyarországon egyszerre mindössze néhány száz illegális bevándorló tartózkodik.

Azt a belügyminiszter dönti el, indokolt-e a nagyfai befogadó állomás fenntartása, ennek mérlegelésekor azonban elsődleges szempont az ország biztonsága – hangsúlyozta.

Lázár János ismertette a kormány azon döntését is, hogy az országban ideiglenesen tartózkodók – bármilyen jogvédelemben részesülnek is – nem kaphatnak nagyobb támogatást, mint amennyihez egy magyar állampolgár juthat szociális alapon. Ahogy mindenkinek, úgy a bevándorlóknak is dolgozniuk kell – közölte.

A földárverések újraindulása óta eltelt egy hétben 27 ezer hektár állami földet adtak el 38 milliárd forint értékben – mondta Lázár János a mai Kormányinfón. Részletek ITT: http://szegedma.hu/?p=616791

Közzétette: Szegedma Hírportál – 2016. március 10.

Hírzóna

Szeged véres farsangjáról tudhatunk meg többet a Móra Ferenc Múzeumban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mtiszegedma.jpg

Megjelent:

Szerző:

Egy tudományos konferencia keretében.

Tovább olvasom

Közélet

Csongrádban SOS Kapitány segít a vészhelyzetekben

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mtiszegedma.jpg

Megjelent:

Szerző:

Tavaly ősszel hívták életre az egyedülálló “112 – Tudd, hogy segíthess!” programot.

Tovább olvasom

Egészség

Egy hete rossz a lift a makói rendelőintézetben

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mtiszegedma.jpg

Megjelent:

Szerző:

A felvonó 2006-ban, öt hónap alatt készült el és közel 10 millió forintba került.

Tovább olvasom

Aktuál