Közélet

Hencz Péter: Égbekiáltó mementó a Kommunizmus Áldozatainak Világnapján

Hencz Péter: Égbekiáltó mementó a Kommunizmus Áldozatainak Világnapján

2016. február 27., szombat
Hencz Péter: Égbekiáltó mementó a Kommunizmus Áldozatainak Világnapján
Hencz_Peter

A második világégés szörnyűségeiről - Don kanyar, gulágok, koncentrációs táborok, nők meggyalázása, deportálások, kitelepítések - már sok mindent tudtunk. Annál kevesebbet a hazai hadifogolytáborokról.

Magyarországon 1944 őszétől, a front nyugat felé vonulásával párhuzamosan, sorra alakultak a hadifogolytáborok, elsősorban a megszálló Vörös Hadsereg, valamint a vele szövetséges bolgár és román haderő irányítása és őrizete alatt. Felügyeletük a szovjet titkosszolgálat, az NKVD feladata volt, akik döntöttek a foglyok további sorsáról. Csak a trianoni Magyarország területén több,mint 50 gyűjtőtábor volt, melyekben táboronként 1000-40.000,összesen 6-700.000 fogvatartott volt, kiknek 8-10% -a, mintegy 50-70.000 meghalt. Szegeden és környékén öt fogolytábor volt. Központi helyzeténél fogva a Kárpát medence legnagyobb fogolytábora a ceglédi volt, ahol 200.000-en fordultak meg. A csúcs 1945 májusában volt, amikor is egyszerre 130.000-en voltak a három század befogadására készült huszár laktanyában. A foglyok többségét Budapestről hozták, egyharmaduk-felük az utcán összefogdosott, vagy a lakásukról elhurcolt civil volt, egy rövid, 2-3 napos munka, úgynevezett málenkij robot ígéretével. 70-80%-uk magyar volt. A gyűjtőtáborok, végső célja a Szovjetunióba való deportálás rabszolgamunkára. A tervezett kiszállítás 800.000 fő volt, melyből a kiszállítás alatt 80.000, a Szovjetunióban további 300.000 pusztult el. A szovjetek sokszor dicsekedtek, hogy míg a németek agyonlövik foglyaikat, ők halálukig dolgoztatják őket. A gyűjtő táborokban minden képzeletet felülmúló embertelen körülmények, hiányos táplálkozás és öltözködés, az egészségügyi ellátás elégtelen volta miatt tömegesen haltak meg a foglyok fertőző betegségekben, vagy éhhalált szenvedtek, megfagytak, agyonverték őket, vagy öngyilkosok lettek. A menekülni próbálókat agyonlőtték. A halottakat jeltelenül tömegsírba temették, vagy csupán szeméttel fedték be. A halottakat az utcákról, lakásukról elhurcolt civilekkel „pótolták”. A borzalmakról évtizedekig tilos volt beszélni, a laktanya területére belépni sem lehetett. Még az elhunytak hozzátartozói sem mertek érdeklődni. A foglyok közül számosan téglákra írtak ceruzával, vagy belevéstek, melyeket végső üzenetként is felfoghatunk szeretteik és utókor számára. A témából könyv is készült,

Bognár Zalán, Jójárt György, Reznák Erzsébet

: Téglába vésett történelem, (Kossuth múzeum, Cegléd, 2013,) mely tartalmazza Jójárt György 75 művészi fényképét a téglákról. A könyv akár kötelező olvasmány is lehetne. ”Kőbe zárt fájdalom”, a magyar Golgotára vezető Via Crucis kövei. „Facere magna et pati fortia hungaricum est.” „Nagyot alkotni, nemesen szenvedni, magyar tulajdonság.” (A Fogadalmi templom felirata, mely XI. Pius pápától származik.)

Hencz Péter

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.