Szegeden mutatják be Király László és Polner Zoltán Katyn requiemjét

Cikkünk frissítése óta eltelt 5 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Lengyelország nemzeti ünnepe alkalmából a szegedi fogadalmi templomban mutatják be Király László zeneszerző és Polner Zoltán költő Katyn requiem című művét vasárnap.

Gyüdi Sándor – aki, a Szegedi Szimfonikus Zenekart és a Vaszy Viktor Kórust dirigálja a hangversenyen – az MTI-nek elmondta, hogy az oratorikus kompozíció a zenekar felkérésére született. Az eredeti ötlet Király Lászlótól származik, aki a művet a katyni vérengzés 75. évfordulójára szánta. A darab három rétegből tevődik össze, szerepel benne a latin nyelvű gyászmise szövege, ehhez kapcsolódnak Polner Zoltán a mise tételeinek megfelelő hangulatú versei, valamint Cyprian Norwid Gyászrapszódia Bem emlékének című hosszabb költeményének részlete. A mű így háromnyelvű: latin, magyar és lengyel. A zeneszerzői szándék a borzalmak ábrázolása volt, és erre a szimfonikus zenekar számos ütőhangszerrel lehetőséget is ad. Két szólista, a szoprán Somogyvári Tímea Zita és a bariton Andrejcsik István jeleníti meg a személyesebb hangot az előadásban. A zenében feltűnnek a lengyel himnusz motívumai is. Az 1940-es vérengzés áldozatai mellett a bemutatóval emlékeznek a második Katynhoz kapcsolódó tragédiára is, amikor a hetvenedik évfordulóra utazó lengyel állami és katonai vezetők vesztették életüket egy légi katasztrófában.

A hagyományos magyar-lengyel barátság jegyében Szegeden Lengyelország legfontosabb állami ünnepén, a függetlenség napján a korábbi években is tartottak megemlékezést, idén ez az oratórium ősbemutatójával egészül ki, melyre külföldről is érkeznek vendégek. A katyni vérengzést Sztálin 1940. március 5-én kiadott parancsa alapján hajtották végre. Az áldozatok között lengyel értelmiségiek, rendőrök, tartalékosok és katonatisztek voltak, akik 1939-ben estek a Vörös Hadsereg fogságába. Az NKVD tagjai 1940. április 3. és május 19. között Katyn és Mednoje, valamint a mai Ukrajna területén fekvő Harkov közelében gyilkolták le a foglyokat. A bűncselekmény áldozatainak pontos száma ismeretlen. Alekszandr Selepinnek, a KGB egykori vezetőjének 1959-es jelentése 21 857 főt említ, a lengyel adatok mintegy 30 ezer emberről szólnak. A Szovjetunió sokáig a náci Németországra fogta a háborús bűncselekményt, és csak 1990-ben ismerte el, hogy a katyni eseményekért a szovjet vezetést terheli a felelősség. Az orosz állami duma 2010. november 26-án fogadta el azt a nyilatkozatot, amelyben megerősítették, hogy a tömeggyilkosságot Sztálin utasítására hajtották végre, és hogy tovább kell dolgozni az áldozatok azonosításán, helyreállítva a meggyilkoltak emberi becsületét.

Default thumbnail
Előző sztori

Újabb örökös tagokat köszöntöttek a Magyar Állami Operaházban

Default thumbnail
Következő sztori

Vízilabda: első idegenbeli bajnoki sikerét aratta a Szeged Miskolcon

Legutóbbi hasonló cikkek