A szegedi egyetem régészei a nagyközönség felé nyitnának

Idén visszaköltözhetett a múzeum raktáraiból az egyetemre az SZTE Régészeti Tanszék gyűjteménye. A látványraktár első összeállítását már be is mutatták.

A régészeti tanszék is csatlakozhat a

Pusztai Bertalan

által

felvázolt

projekthez, amely az egyetem idegenforgalmi potenciálját növelné. Jelentős gyűjteményük eddig a múzeum raktáraiban pihent, de most visszakerült az Egyetem utcai épületbe, a látványraktár első próbaösszeállítása is elkészült. „Az SZTE régészeti gyűjteményének története még a XIX. század végén kezdődött, ekkor alapította meg a Régiségtudományi Tanszéket

Pósta Béla

a kolozsvári egyetemen, amely az intézmény más részeihez hasonlóan 1925-ben, már

Buday Árpád

irányításával Szegedre költözött” – mondta

Felföldi Szabolcs

, az SZTE Régészeti Tanszék munkatársa a történelmi előzményekről. Az 1930-as évek közepén

Banner János

ismerte fel, hogy fel kell építeni egy saját régészeti gyűjteményt, amelyet oktatási célokra használhatnak. A saját ásatások mellett ajándékok is erősítették az oktatási célokat szolgáló kollekciót, azonban az 1950-es évek elején megszüntették a régészképzést. „

Gazdapusztai Gyula

ugyan 1960-as években tartott régészeti kurzusokat, azonban csak 1986-ban indult el újra a régészképzés a nemrég elhunyt

Trogmayer Ottó

vezetésével. 1989-ben ismét létrejött az önálló tanszék, 1999-re azonban a gyűjtemény méltatlan körülmények közé került, nem megfelelő módon tárolták a darabjait, így a következő évben lépni kellett. Átmenetileg a Móra Ferenc Múzeum központi raktárába és a vár volt bástyájába szállították a kollekciót, így biztonságos, de kevésbé látogatható helyre került” - mutatta be Felföldi Szabolcs a gyűjtemény további sorsát.

Csupán egy évtizeddel később merült fel újból, hogy visszatérhetnek az Egyetem utcai épületbe a tárgyak, miután felújították a pincerendszer egy részét. 2014-ben az Embertani Tanszék Újszegedre költözésével a Régészeti Tanszék elfoglalhatta a megüresedett szobákat, majd ezt követően hozzáláthattak a megvalósításhoz. Szándékaik szerint egy olyan multifunkcionális gyűjteményt kívántak kialakítani, amely az oktatási és kutatási funkció mellett látványosságként is értékelhető. Konkrét lépéstervet is kidolgoztak, mivel az átszállításon kívül szükség volt többek között a régi leltárkönyv revíziójára is. 2015 áprilisa és májusa között lebonyolították a gyűjtemény átnézését, majd önkéntes egyetemi hallgatók segítségével átszállították a leleteket. A tárgyak revíziója során nehézséget okozott az, hogy sok darabnál lekopott a leltári szám az eltelt évek során. A kollekció többsége Csongrád és Békés megyei ásatások során került elő, de megtalálhatóak az ország más területeiről, például Aquincumból, Győrből, sőt Olaszországból, Görögországból, Franciaországból származó értékek is. Az SZTE Régészeti Tanszék gyűjteménye többek között 21 db kerámiát, különböző sírleleteket, sőt két vaskardot is tartalmaz. A látványraktár első változata elkészült, ezt a jövőben kiforrottabbá teszik, hamarosan állandó kiállításként fog működni. A látványraktár négy üveges tárolóján kívül 18 szekrényt szereztek be, a teljes gyűjtemény 126 darab zárt és 34 nyitott dobozban fért el. Felföldi Szabolcs a jövőről elmondta, céljuk a teljes leletanyag revíziója, amelyet követően az érdeklődők akár tárlatvezetés keretei között is megtekinthetik majd a szegedi egyetemi régészek évtizedek alatt felhalmozott kollekcióját.