A kormányhivatal nyolcvan munkatársa végezheti akár egy kávéházból is a munkáját

A Csongrád Megyei Kormányhivatal az SZTE ÁJTK-val együttműködésben valósította meg a projektet, amely a munkavállalók és a foglalkoztató számára is előnyös. A „szegedi modell” később akár országos mintául is szolgálhat.

„Látszólag nehezen elképzelhető, hogy atipikus foglalkoztatás keretében működik egy kormánytisztviselő, köztisztviselő” – mondta

Juhász Tünde

kormánymegbízott, aki külön megköszönte a közös gondolkodás, az együttműködés lehetőségét az SZTE Állam- és Jogtudományi Karának. Egy uniós projekt keretében nyílt lehetőség megvizsgálni az atipikus foglalkoztatás lehetőségeit, egyenként vizsgálták meg a tizenegy főosztály, a hét járási hivatal ezerhatszáz munkatársát. Az elemzést követően nyolcvan alkalmazottnak biztosítottak alkalmat arra, hogy ilyen módon láthassák el feladataikat. Újságírói kérdésre, példaként említette a törvényességi felügyeleti munkatársat, aki akár egy kávéházból is képes ellátni a munkájához kapcsolódó teendőket, de eddig mindig be kellett járnia a Kormányhivatalba. „Azt tapasztaljuk, hogy működik a rendszer, pozitív visszacsatolások érkeztek a kezdeményezésre. Rugalmasabb, hatékonyabb, eredményesebb a munkavégzés a munkáltató és a munkavállaló számára is” – osztotta meg az eddigi eredményeket a kormánymegbízott. Rámutatott, az édesanyák is jobban tudják felhasználni a rendelkezésükre álló munkaidő-keretet ennek köszönhetően. „Több mint természetes, hogy a munkajogi tanszékhez került e feladat” – vélekedett

Hajdú József

, az SZTE Állam és Jogtudományi Kar dékánja, egyben a Munkajogi és Szociális Jogi Tanszéket vezető professzor. A cél egy „szegedi modell” felállítása volt, amely a közszférában egy megszokotthoz képest más típusú munkavégzést tesz lehetővé. Remélik, hogy a modell az ország további területein is elterjed Szegedről kiindulva. Ügyelnek a flexibilitás és biztonság kettősségének ötvözésére (flexicurity), mert ez nemcsak az EU 2020 egyik fontos célkitűzése, hanem az élet és a jövő miatt is fontos feladat. „Minden olyan munkaviszony, ami nem tipikus” – definiálta velősen

Horesnyi Julianna

, a Dél-Alföldi Regionális Munkaügyi Központ osztályvezetője, az Állam- és Jogtudományi Kar címzetes docense az atipikus foglalkoztatást. Ezek közé tartozik többek között a távmunkavégzés, a határozott idejű szerződéssel történő munkavégzés, az egyszerűsített foglalkoztatás, vagy a diákok esetében az iskolaszövetkezeten keresztül vállalt munka. A cél a foglalkoztatás növelése, ami jelentheti azt is, hogy megelőzzék azt, hogy a munkavállaló egyéb okok miatt kiessen az állásából, megteremthető a magánélet és a munkaviszony közötti megfelelő egyensúly. Létszámbővítés esetén financiális okokból is szerencsés lehet az atipikus foglalkoztatás, megtakarításokat jelenthet. Fontos egyértelművé tenni a munkavállalók számára is, hogy a korábbiakkal ellentétben az ilyen típusú munkavégzés nem jelent hátrányt. Rámutatott, hogy jövő évtől kezdve az anyukák (és az apukák) a gyermek fél éves korától az ellátás megtartása mellett is dolgozhatnak.