Már nem elég beszélni a klímaváltozásról, valódi cselekvésre kell elszánnunk magunkat, máskülönben bolygónk nemes egyszerűséggel "felforr". Tavaly rekordot döntött az óceánok és szárazföldek hőmérséklete, a tengerszint is emelkedett, köszönhetően az üvegházgáz kibocsátásnak. A Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének munkatársai lemodellezték mi vár ránk szegediekre akkor, ha a természetromboló folyamatok megállíthatatlanul folytatódnak.
Ugye emlékszünk még a 2015-ös év öt hőségriadójára? A Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének munkatársai szerint jobb ha ehhez hozzászokunk, a globális klímaváltozás miatt ugyanis a következő 30-35 évben akár hússzal is több lehet azon napok száma Szegeden, amikor a maximum hőmérséklet meghaladja a 25 Celsius-fokot. És ez még csak nem is kánikula, az izzasztó nyári eredményekről később.
Az Amerikai Meteorológiai Társaság júliusban tette közzé a "Klíma állapota 2014-ben" című jelentését, melyből kiderült, a földfelszíni átlaghőmérséklet rekordmagasságú volt: 0,27-0,29 Celsius-fokkal haladta meg az 1981–2010-es időszak átlagát. A feljegyzések óta a tavalyi volt a legmelegebb év egész Európában, 20 országban döntött rekordot a hőmérséklet. Az eredmények első olvasatra talán nem is tűnnek olyan magasnak, ám ha azt vesszük alapul, hogy a legoptimistább becslések szerint - általában ezzel számolnak a kutatók - a 21. század végére a Föld globális átlaghőmérséklete 1,5 Celsius-fokkal emelkedik az 1850-1900 közötti átlagértékhez képest, már összeszorul a torkunk.
Gál Tamás
, az Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék tanszékvezető helyettese a "Városklíma tendenciák Közép-Európában a globális klímaváltozás tükrében" című projekt bemutatóján azt mondta, különösen a városlakókra nézve jelent nagy hőterhelést ez a hosszú lefolyású változás. A hatékony alkalmazkodási stratégiák kidolgozása végett méréseket végeztek, melyek alapján modellezték Szeged várható hőterhelésének növekedését, s annak területi eloszlását. A projekt egyébként a Visegrádi Négyeket vette górcső alá, így Krakkó (Lengyelország), Brno (Csehország), Pozsony (Szlovákia) és egyetlen alföldi településként Szeged került be a kutatásba.
Az éghajlatkutatók számos egyéb mutató mellett az úgynevezett "nyári napok" számát is vizsgálták, vagyis arra keresték a választ, hány alkalommal haladhatja meg a hőmérséklet a maximum 25 Celsius-fokot. Ehhez azonban előbb vissza kellett ugrani 30 évet a mérési adatok rengetegében. A nyári napok száma már most is magas a belvárosi területeken, akár a 110 napot is meghaladja - a külvárosban ez "csak" 80 nap. A szegedi modellezések szerint a 2021-2050 időszakban az ilyen napok száma egyértelműen növekszik ezeken a területek, a belvárosban akár 130 napot is meghaladó értékekkel számolhatnak a lakosok.
A következőknek a panelokban élő olvasóink fognak legkevésbé örülni, Gál Tamásék ugyanis kiszámolták azt is, mennyi trópusi éjszakára számíthatunk 2100-ban. Trópusi éjszakának számít, amikor a hőmérséklet nem csökken 20 Celsius-fok alá - idén nyáron jó pár forró estét végigizzadtunk. 2071 és 2100 között akár megduplázódhat az ilyen éjszakák száma: 1 hónappal tovább "élvezhetjük" az álmatlan estéket.
A tanszék munkatársainak eredményei azt mutatják, a 21. század első felében megérzik a szegediek a hőmérséklet növekedést. Már nem csak a városban élők szembesülnek a hőstressz következményeivel, hanem a peremi területen élők is, a különbséget legjobban egy 2015 augusztusi példa szemlélteti. A városklíma kutatók mérései szerint míg Szeged külterületén a hőségriadó alatt éjszaka 17 Celsius-fokig hűlt le a hőmérséklet, addig a Bartók téren mindössze 24 Celsius-fokig.
A tanszékvezető helyettes azt mondta, eredményeik egy klímatudatos várostervezés felállítását sürgetik. A "Városklíma tendenciák Közép-Európában a globális klímaváltozás tükrében" című projekt ugyanis (eddig) nem számolt Szeged beépítettségének változásával, mint ahogyan azzal sem, milyen mértékben csökkenthetnék a negatív hatásokat, ha több zöld területet adnának a Tisza-parti városnak. Gál Tamás elárulta, a V4-ek soron következő programja ezekre a felvetésekre is választ ad majd.
A klímavédelemben üzleti lehetőségek is vannak, ezek kihasználása bővíti a vállalkozások piacait - hangsúlyozta
Áder János
köztársasági elnök kedden, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara klímaváltozás gazdaságra gyakorolt hatásairól rendezett konferenciáján Budapesten. A konferencián a köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy Magyarország elsők között csatlakozott
Al Gore
volt amerikai alelnök klímavédelmi kezdeményezéséhez, amelynek célja 1 milliárd elektronikus aláírás gyűjtése, ezzel a decemberi párizsi klímacsúcs szereplőit ambiciózusabb megállapodásra szeretnék ösztönözni. A nemzetközi felmérésekben a klímaváltozás hosszú távú gazdasági következményeire több elképzelés is van - mondta az államfő -, például a föld átlaghőmérsékletének 2 Celsius-fokkal történő emelkedése a századvégig 4,2 billió dollár gazdasági veszteséget hozna, Magyarországon 2 Celsius-fokú átlaghőmérséklet-emelkedésnél 3 százalékos nemzeti vagyonvesztéssel lehetne számolni.
Akár 20-30 nappal is tovább tarthat a nyár, ráadásul a trópusi éjszakák száma is megduplázódhat 2100-ban. Meg fogunk főni: http://szegedma.hu/?p=567858
Posted by Szegedma Hírportál on 2015. szeptember 10.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.