Közélet

A Csongrád megyei gazdaságnak is odavágott az orosz embargó

A Csongrád megyei gazdaságnak is odavágott az orosz embargó

2015. szeptember 22., kedd
A Csongrád megyei gazdaságnak is odavágott az orosz embargó
tovarisi_konec_euro

Látszólag óriási lehetőségeket tartogat a hazai kkv-k számára az orosz piac – erről, továbbá az Oroszország által elrendelt uniós embargó hatásairól is szó esett a kamara székházában rendezett konferencián. Elhangzott, nem követhetjük el újból azt a hibát, hogy kivonulunk az orosz piacról, inkább keresni kell az új gazdasági lehetőséget.

Míg a rendszerváltás után részint a „Tovarisi konyec” választási plakát szerint alakultak az orosz-magyar gazdasági kapcsolatok, mára a hazai kis- és középvállalkozói (kkv) szektor Oroszország, a FÁK és a Balkán hatalmas felvevőpiaca felé is kacsintgatna. Mint ismeretes, az Oroszország által elrendelt uniós embargó elsősorban a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart érintette, s ez egyes Csongrád megyei vállalkozásoknak is bevételkiesést okozott.

Nemesi Pál

, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (CSMKIK) elnöke kiemelte, hogy hazánk exporttevékenységének egy szűkebb szegmenségben tapasztalható a csökkenés, ám a többi ágazatban az együttműködés zavartalan. A hazai és orosz céges együttműködéseket, a partnerek számát és az exporteredményeket együttesen vizsgálva elmondható, hogy az embargó nem riasztotta el a feleket az együttműködéstől, hanem épp ellenkezőleg, egy a korábbinál nagyobb arányú fejlődés ment végbe a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart leszámítva. „Úgy ítéljük meg, hogy minden lehetőséget meg kell ragadni annak érdekében, hogy kompenzáljuk ezt a kiesett szegmenst, hiszen a magyar gazdasági teljesítménybe minden forint, minden euró számít. Kamarai szinten partnerei vagyunk a kormányzatnak például abban is, hogy adatszolgáltatásunkkal igyekeztünk bemutatni azt, hogy egy-egy térséget milyen mértékben érintett az orosz embargó” – jegyezte meg Nemesi. Kérdésünkre a kamarai elnök a szentesi Hungerit Zrt. kapcsán elmondta, az orosz piacon a statisztikai hibahatár környékén mozog egy Csongrád megyei cég beszállításának kiesése, ami természetesen számukra természetesen jelentős. „A több tíz kamionnyi termék itt ragadása soknak tűnhet, ám a vezérigazgatóval történt egyeztetésekből kiderült, hogy éves szinten mintegy 7% volt az ő exportjuk az orosz piacra, és természetesen minden partner számít, ám az embargó összességében az ő gazdasági tevékenységüket alapvetően nem befolyásolta” – közölte Nemesi Pál. Hozzátette, a Hungerit talált új piacokat is, így azt a termékmennyiséget, amit korábban az orosz piacra szállítottak, máshol tudják értékesíteni.

orosz_piac_kamara05_gs

„Egy nehezebb gazdasági helyzetben egyetlen kiút van, az, hogy erőfeszítéseket kell tenni még azért is, hogy a korábbi eredményeket, hozamokat el tudjuk érni” – szögezte le

Tóth Imre

, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Orosz Tagozatának tiszteletbeli elnöke. Hangsúlyozta, nem követhetjük el azt a hibát, amit már kétszer elkövettünk az orosz piacon, nevezetesen nem kivonulni kell onnan, mint amit a rendszerváltás környékén léptünk a „Tovarisi konyec” plakáthoz igazodva, hanem fokozni kell a közös erőfeszítéseket. Tóth Imre elmondta, nem pusztán a szankciók és az embargó bevezetése hatott a piacokra, hanem az olajár csökkenése, a Krím-félszigeten kialakult helyzet, továbbá az ukrán válság is. Az orosz vezetés ugyanis úgy döntött, hogy belső honvédelmi képességeit jelentősen fejlesztéseit fogja, ami szintén sok pénzbe kerül. „Az orosz GDP 2,5-4,5%-os csökkenésével kalkulálnak a szakemberek, a lakossági fogyasztás is csökkent. Az orosz lakosság ezt a helyzetet egyfajta nemzeti büszkeséggel éli meg, vagyis akkor is teljesíteni fogja azt a feladatot, amit kitűzött, amely az ország fejlődését fogja eredményezni. Akárkivel beszéltem, azt mondták, átmenetinek tekintik a jelenlegi helyzetüket, amiről megjegyezhetjük, hogy immár több mint 3-4 éve tart” – részletezte Tóth Imre az „Üzleti lehetőségek az Európai Unión kívül” címet viselő, a CSMKIK és az Enterprise Europe Network Szeged közös rendezvényén. Az orosz-magyar áruforgalommal kapcsolatban elmondta, a 2015-ös esztendő első 5 hónapjában 40%-os csökkenés tapasztalható, de ugyanez a tendencia figyelhető meg más országokban is, Németországban 30%-os csökkenésről, míg Ausztriában 35%-osról lehet beszélni. Az adatokból kitűnik, hogy 2014 utolsó negyedévében 14,5%-kal, az idei esztendő első negyedében pedig 52%-kal csökkent az Oroszországba irányuló magyar export, a mezőgazdaság vesztesége mintegy 80 millió eurót, azaz 27 milliárd forintot tett ki. A Külgazdasági és Külügyminisztérium arról tájékoztatta az MTI-t, hogy 2014. szeptember 1-je óta Oroszország területén több mint 100 millió euró, vagyis 30 milliárd forint értékű fejlesztésben, beruházásban működtek közre magyar vállalatok.

Budai Gyula

, a KKM Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésekért felelős miniszteri biztosa kifejtette, az embargó ellenére is van lehetőség a magyar vállalkozások, cégek megjelenésére és tevékenységére az orosz piacon. A miniszteri biztos szerint az embargó időszakát könnyebben vészelhetik át a magyarországi gazdasági társaságok magyar-orosz vegyesvállalatok létrahozásával és így erősebb oroszországi jelenléttel.

Látszólag óriási lehetőségeket tartogat a hazai kkv-k számára az orosz piac - részletek ITT: http://szegedma.hu/?p=572958

Posted by Szegedma Hírportál on 2015. szeptember 22.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.