Esélyegyenlőség csak papíron? – az LMP módosítót nyújt be a HEP-hez

Cikkünk frissítése óta eltelt 5 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

lmp_sajtotajekoztato01kf

Jó az irány, de sok még a megoldandó probléma a szegedi esélyegyenlőségi program kérdésében. Nagy Mihály felhívta a figyelmet a rendezetlen Cserepes sori és Árpa utcai viszonyokra, Szentistványi István a lefedetlen ellátási ügyekről szólt. 2008 óta egy romacsalád élt a sorról való elköltözés lehetőségével, pedig évi két-háromra lenne pénz, az erre szánt 10 millió forint azonban mindig visszakerül a városi büdzsébe év végén. Az LMP-s képviselő szerint az iskolai deszegregáció sem sikertörténet.

Két éve is „lóhalálában” kellett összerakni, majd elfogadni a szegedi Helyi Esélyegyenlőségi Programot (HEP), melynek vannak pozitív tapasztalatai, de súlyos problémák is vannak a program megvalósítása terén – hívta fel a figyelmet Szentistványi István, LMP-s önkormányzati képviselő, aki Nagy Mihállyal, a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnökével értékelte a pénteken a közgyűlés elé kerülő HEP-et. Az LMP-s városatya felhívta a figyelmet, két éve is azt ígérte a városvezetés, hogy menetközben pótolják a hiányosságokat, ez azonban nem történt meg, a HEP fóruma másfél éven át nem is ült össze. Történt elmozdulás a valós problémák megoldására, azonban ennek csak csírái látszanak, ami azon civilszervezeteknek köszönhető, akik ebbe ingyen sok munkát fektettek a célból, hogy ötleteik hasznosíthatóak legyenek. Szentistványi úgy látja, továbbra is az a fő tendencia, hogy nem megfelelően működik „a széleskörű egyetértésen és közös munkán alapuló” tevékenység, pedig e célkitűzés szerepel is a dokumentumban. Ezért képviselői módosító javaslatot nyújtott be, hogy konkrét problémákat orvosolhassanak.

A cigány nemzetiségi önkormányzat elnöke az előző ciklus elején kezdeményezte tanodák létrehozását, ez előbb Alsóvároson, majd egy évre rá Dorozsmán is megvalósult. Ezek fenntartásában a város segít, táboroztatást, szűréseket is finanszíroz, igaz ez utóbbi feladatra nem jut elegendő összeg, a cigány önkormányzat egészíti azt ki. A tanodák már értek sikereket, van néhány kitűnő tanulójuk, versmondó versenyen nyertek. Az ott folyó munkával kapcsolatban Szentistványi fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy kimondottan a szegregátumokban élő gyermekeket segítik, ellentétben más hasonló programokkal.

Nagy Mihály a Kardos Irén (DK) által tegnap felajánlott együttműködésre nyitott, de fontosnak nevezte, hogy az működjön is, mert három évvel ezelőtt egy hasonló elképzelés már elhalt. A tanodák sikere mellett viszont fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy még nagyon sok a probléma. A városvezetés hiába ígérte meg az antiszegregációs tervben 2008-ban a Cserepes sori épületek fokozatos felszámolását, azóta csupán egy család költözhetett el onnan, pedig évente két-három házból kellett volna elköltöztetni a lakókat. Az erre szánt 10 millió forintos antiszegregációs keretet eddig sosem használták fel, az adott év végén mindig visszakerül a városhoz. Négy évvel ezelőtt jelezték az Árpa utcai romák súlyos lakhatási helyzetét, ez ügyben sem cselekedtek még a WC-k pár évvel ezelőtti kicserélését leszámítva. Az utcában lakó 120 fő fele gyermek, miközben az ottani körülmények Nagy Mihály szerint emberi lakhatásra alkalmatlanok. A jogi viszonyok is rendezetlenek, akikkel az 1980-as évek elején szerződést kötött az IKV már elhunytak, az ő gyerekeik élnek ott, akik nem újították meg ezeket, s nem is fizetik a bérleti díjat. Ennek rendezését kezdeményezték négy éve, de választ nem kaptak, mert az ott lakó mélyszegénységben élő családok csak segítséggel tudnának továbblépni.

Szentistványi elmondta, a jogcím nélküli lakáshasználóként az Árpa utcaiakat nem illeti meg semmilyen jog. „Így nem lehet semmit sem lépni, s erre a városvezetés rá is játszik, azt mondják, amíg nem rendes bérlők, nem is tehetnek semmit” – fogalmazott az LMP-s képviselő. A Solymos László alpolgármester által a tegnapi bizottsági ülésen is emlegetett iskolai deszegregációs program sikere is erőteljesen megkérdőjelezhető a politikus szerint. Megfigyelhető, hogy a Kolozsvári téri iskola bezárása és a gyerekek szétszórása után azok többsége két iskolába került, Alsóvárosra és Dorozsmára, mutatva, hogy az erőltetett deszegregáció ilyen formája nem működőképes.

A civilszervezetek alulról jövő kezdeményezéseit is fontosnak tartja az LMP-s képviselő, ezek közé tartozik az, hogy lehetővé teszik hivatalnokok számára, hogy szemléletformáló tréningeken felkészüljenek a különböző fogyatékkal élők problémáira, így hatékonyabbá tehető az ügyintézés számukra. Azonban egyes, főként konkrét javaslatok mégsem épültek be a HEP-be, így például a hangos lámpák kiépítése a Mars téren, az Árkádnál és a Dugonics téren. Az egyetemi egészségügy és a város, illetve a kistérség szociális ügyei között is komoly rés tátong többek között a házi segítségnyújtás, a hajléktalan- és idősotthoni ellátás terén. A két ellátás szakemberei összegyűltek, megfogalmazták a problémákat, ezek azonban a konkrét intézkedési tervben nem jelentek meg.

Szentistványi úgy érzi, azért nem írták bele ezeket a problémákat a dokumentumba, mert nincs forrás e célra. Úgy értékelte, a városvezetés fél attól, hogy számon kérik majd rajta a meg nem oldott problémákat, pedig az még attól létezni fog, hogy nem vesznek róla tudomást. Rengeteg ötlet van, de a városnak nyitnia kell, e téren is fel kell zárkózni az EU-hoz. Akkor is, ha ez kevésbé feltűnően történik, mint a látványberuházások esetében. „Ez a kérdés nem lehet pártpolitikai csatározások színtere” – közölte Szentistványi István.

"Két éve is lóhalálában kellett összerakni, majd elfogadni a szegedi Helyi Esélyegyenlőségi Programot, amelynek vannak…

Posted by Szegedma Hírportál on 2015. június 25.

Default thumbnail
Előző sztori

Elkezdődött az aratás az országban

Következő sztori

Július elsején áll szolgálatba az új koraszülött mentő Szegeden + FOTÓK

Legutóbbi hasonló cikkek