Prőhle Gergely Szegeden: Cél, hogy a külföldi hallgatók színvonalas képzést kapjanak + FOTÓK

A kormány által elfogadott Stipendium Hungaricum projekt a külföldi hallgatók magyar felsőoktatási intézményekben folytatandó tanulmányainak kiemelt támogatását tűzte ki célul - mondta Prőhle Gergely nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár Szegeden, a szerdai mobilitási és ösztöndíjas fórumon, ahol többek között ismertették a Campus Hungary Program lehetőségeit is.

Magyarország megítélése összetett, különféle sztereotípiák, személyes kapcsolatok és a politikai viszonyok határozzák meg a róla kialakított véleményt. A magyar kultúra, a tudományos és egyetemi világ ugyanakkor jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország hajdanán kiemelkedhetett a szocialista országok sorából, s ez jelenleg is meghatározza az országimázst - mondta

Prőhle Gergely

nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár a szerdai ösztöndíjas fórumon, amelynek a Szegedi Tudományegyetem Dugonics téri főépülete adott otthont. Emlékeztetett: a kormány által elfogadott Stipendium Hungaricum program a befelé és kifelé irányuló ösztöndíjrendszer megerősítését, valamint a magyar felsőoktatási rendszer nemzetközi hallgatókra irányuló befogadóképességének növelését tűzte ki célul. A projekt az összhallgatói létszám 20 százalékát szeretné külföldi hallgatókkal felölteni, a jelenlegi arányokat figyelembe véve ez 10 ezer hallgatót jelent. Ennek megvalósítására 2 milliárd fontot szánnak, amiből a hazai egyetemek fedezhetik a kollégiumi kapacitás bővítését és az idegen nyelvi oktatás színvonalának növelését. "A kormánydöntés azt a célt szolgálja, hogy a rendszerben akkreditálni tudják magukat az egyetemek, így verseny alakuljon ki közöttük a külföldi hallgatókért. A bejövő diákok így nem a bizonytalanba ugranak fejest, hanem olyan képzésbe érkezzenek, amely az elvárásaiknak megfelelő." A Szegedi Tudományegyetem már több mint 30 éve bekapcsolódott a nemzetköziesítés folyamatába, de már az azt megelőző években is számos országból érkeztek diákok - vetítette ki a Tisza-parti egyetemre a mobilitási helyzetet

Nagy Katalin

nemzetközi kapcsolatokért felelős rektori főmegbízott. Az SZTE elképzelése szerint a rövid tanulmányutak meghatározzák a hosszútávú terveket, a tandíjbevétellel pedig nemzetgazdasági szempontból is jól jár az ország; arról nem is beszélve, hogy bizonyos karok ezekből az összegekből oldják meg a fejlesztéseket. Megtudtuk: az Általános Orvostudományi Kar, az Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar, valamint a Gyógyszerésztudományi Kar évek óta népszerű az áthallgatók körében, ugyanakkor az egyetem szeretné, ha a többi 9 kar is hasonlóan kedvelt célintézmény lenne.

A Campus Hungary Program révén az elmúlt három évben mintegy 10380 hallgató és felsőoktatási munkatárs nyert el ösztöndíjat a világ 92 országába, s 2,8 milliárd forint összeggel támogatták a kiutazást - tudtuk meg

Simon Ágnes

szakmai vezetőtől. A Szegedi Tudományegyetemről 1247 hallgató és további 390 felsőoktatásban dolgozó személy vehetett részt az áthallgatási projektben. A program célja, hogy tovább erősítse mind a kifelé irányuló, mind pedig a Magyarországra irányuló mobilitást, hiszen a tanulmányutakon szerzett tapasztaltok és többlettudás eredményeképp rengeteg tudományos publikáció, kreatív ipari átalakulás és innovatív fejlesztés született már, vagy indulhatott el a befogadó intézmények falai között. A legnépszerűbb célországok listáján Németország és Románia áll az első két helyen, de az Egyesült Királyság, Ausztria, Olaszország és az USA is kedvelt az ösztöndíjasok körében. A szakmai vezető elárulta: a Campus Hungary kiemelt szerepet tulajdonít a nemzetköziesítésnek, ezért rendszeres résztvevői a nemzetközi oktatási vásároknak, roadshow-nak és workshop-nak, a keleti nyitás jegyében a jövőben pedig megcélozzák többek között Kínát, Japánt, Oroszországot, Törökországot és Vietnámot is. Nem a diploma lesz értékesebb a külföldön töltött tanulmányi idővel, hanem a hallgató tér vissza egészen más emberként a megszerzett tapasztalatok tükrében - ezt már

Szabó Zsolt

, a Balassi Intézet koordinációs főigazgató-helyettese tette hozzá. Úgy folytatta, egy nyugati mentalitású cégnél töltött gyakorlati idő (legyen az néhány hét vagy fél év) egy felvételi beszélgetés során nagyban meghatározza a jelentkező kilátásait. Hangsúlyozta: a diákoknak és felsőoktatási dolgozóknak nem kell félniük a hosszabb-rövidebb idejű tanulmányutaktól, hiszen a Campus-ösztöndíjprogram még csoportos kiutazási lehetőséget is biztosít. A befelé irányuló mobilitással kapcsolatban felhívta a figyelmet arra is, a Balassi Intézet szaktárgyak, valamint magyar mint idegen nyelvi kurzusokat indít a jövőben azon külföldi diákok számára, akik magyarul szeretnének részt venni a hazai felsőoktatási intézmények képzésében. A szerdai sajtóbeszélgetést szakmai programok követték. Többek között szó esett a magyar felsőoktatási intézmények gyakorlati terveiről az alumni rendszerek kialakításában és azok nemzetköziesítései törekvéseihez kapcsolódásáról, illetve az alumni rendszerek jelentőségéről is.