Prőhle Gergely Szegeden: Cél, hogy a külföldi hallgatók színvonalas képzést kapjanak + FOTÓK

Cikkünk frissítése óta eltelt 6 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

campus_hungary03kfA kormány által elfogadott Stipendium Hungaricum projekt a külföldi hallgatók magyar felsőoktatási intézményekben folytatandó tanulmányainak kiemelt támogatását tűzte ki célul – mondta Prőhle Gergely nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár Szegeden, a szerdai mobilitási és ösztöndíjas fórumon, ahol többek között ismertették a Campus Hungary Program lehetőségeit is.

Magyarország megítélése összetett, különféle sztereotípiák, személyes kapcsolatok és a politikai viszonyok határozzák meg a róla kialakított véleményt. A magyar kultúra, a tudományos és egyetemi világ ugyanakkor jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország hajdanán kiemelkedhetett a szocialista országok sorából, s ez jelenleg is meghatározza az országimázst – mondta Prőhle Gergely nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár a szerdai ösztöndíjas fórumon, amelynek a Szegedi Tudományegyetem Dugonics téri főépülete adott otthont. Emlékeztetett: a kormány által elfogadott Stipendium Hungaricum program a befelé és kifelé irányuló ösztöndíjrendszer megerősítését, valamint a magyar felsőoktatási rendszer nemzetközi hallgatókra irányuló befogadóképességének növelését tűzte ki célul. A projekt az összhallgatói létszám 20 százalékát szeretné külföldi hallgatókkal felölteni, a jelenlegi arányokat figyelembe véve ez 10 ezer hallgatót jelent. Ennek megvalósítására 2 milliárd fontot szánnak, amiből a hazai egyetemek fedezhetik a kollégiumi kapacitás bővítését és az idegen nyelvi oktatás színvonalának növelését. “A kormánydöntés azt a célt szolgálja, hogy a rendszerben akkreditálni tudják magukat az egyetemek, így verseny alakuljon ki közöttük a külföldi hallgatókért. A bejövő diákok így nem a bizonytalanba ugranak fejest, hanem olyan képzésbe érkezzenek, amely az elvárásaiknak megfelelő.”

A Szegedi Tudományegyetem már több mint 30 éve bekapcsolódott a nemzetköziesítés folyamatába, de már az azt megelőző években is számos országból érkeztek diákok – vetítette ki a Tisza-parti egyetemre a mobilitási helyzetet Nagy Katalin nemzetközi kapcsolatokért felelős rektori főmegbízott. Az SZTE elképzelése szerint a rövid tanulmányutak meghatározzák a hosszútávú terveket, a tandíjbevétellel pedig nemzetgazdasági szempontból is jól jár az ország; arról nem is beszélve, hogy bizonyos karok ezekből az összegekből oldják meg a fejlesztéseket. Megtudtuk: az Általános Orvostudományi Kar, az Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar, valamint a Gyógyszerésztudományi Kar évek óta népszerű az áthallgatók körében, ugyanakkor az egyetem szeretné, ha a többi 9 kar is hasonlóan kedvelt célintézmény lenne.

campus_hungary07kf

A Campus Hungary Program révén az elmúlt három évben mintegy 10380 hallgató és felsőoktatási munkatárs nyert el ösztöndíjat a világ 92 országába, s 2,8 milliárd forint összeggel támogatták a kiutazást – tudtuk meg Simon Ágnes szakmai vezetőtől. A Szegedi Tudományegyetemről 1247 hallgató és további 390 felsőoktatásban dolgozó személy vehetett részt az áthallgatási projektben. A program célja, hogy tovább erősítse mind a kifelé irányuló, mind pedig a Magyarországra irányuló mobilitást, hiszen a tanulmányutakon szerzett tapasztaltok és többlettudás eredményeképp rengeteg tudományos publikáció, kreatív ipari átalakulás és innovatív fejlesztés született már, vagy indulhatott el a befogadó intézmények falai között. A legnépszerűbb célországok listáján Németország és Románia áll az első két helyen, de az Egyesült Királyság, Ausztria, Olaszország és az USA is kedvelt az ösztöndíjasok körében. A szakmai vezető elárulta: a Campus Hungary kiemelt szerepet tulajdonít a nemzetköziesítésnek, ezért rendszeres résztvevői a nemzetközi oktatási vásároknak, roadshow-nak és workshop-nak, a keleti nyitás jegyében a jövőben pedig megcélozzák többek között Kínát, Japánt, Oroszországot, Törökországot és Vietnámot is.

Nem a diploma lesz értékesebb a külföldön töltött tanulmányi idővel, hanem a hallgató tér vissza egészen más emberként a megszerzett tapasztalatok tükrében – ezt már Szabó Zsolt, a Balassi Intézet koordinációs főigazgató-helyettese tette hozzá. Úgy folytatta, egy nyugati mentalitású cégnél töltött gyakorlati idő (legyen az néhány hét vagy fél év) egy felvételi beszélgetés során nagyban meghatározza a jelentkező kilátásait. Hangsúlyozta: a diákoknak és felsőoktatási dolgozóknak nem kell félniük a hosszabb-rövidebb idejű tanulmányutaktól, hiszen a Campus-ösztöndíjprogram még csoportos kiutazási lehetőséget is biztosít. A befelé irányuló mobilitással kapcsolatban felhívta a figyelmet arra is, a Balassi Intézet szaktárgyak, valamint magyar mint idegen nyelvi kurzusokat indít a jövőben azon külföldi diákok számára, akik magyarul szeretnének részt venni a hazai felsőoktatási intézmények képzésében.

A szerdai sajtóbeszélgetést szakmai programok követték. Többek között szó esett a magyar felsőoktatási intézmények gyakorlati terveiről az alumni rendszerek kialakításában és azok nemzetköziesítései törekvéseihez kapcsolódásáról, illetve az alumni rendszerek jelentőségéről is.

no images were found

"A kormánydöntés azt a célt szolgálja, hogy a rendszerben akkreditálni tudják magukat az egyetemek, így verseny…

Posted by Szegedma Hírportál on 2015. április 15.

Előző sztori

II. világháborús bombát találtak Szegeden (FRISSÍTVE) + FOTÓK

Default thumbnail
Következő sztori

Kósa a minimális munkaerő-kölcsönzési díj bevezetését javasolja

Legutóbbi hasonló cikkek