Átadták az ökumenikus vallási útvonal utolsó Csongrád megyei állomását, vagyis az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark területén található Pallavicini-kápolnát.

A határokon átnyúló, 2013-ban kezdődő projekt eredményeként a Szegedi-Csanádi Egyházmegye közreműködésével Nagylakon templom, Domaszéken a Zöldfás újulhatott meg, Mórahalom pedig új ökumenikus szabadtéri kápolnát kapott az 1 millió euró forint összértékű támogatásból. Temesváron a már fennálló komplexumot újították fel: gyülekezeti és konferenciatermet, az emeleten pedig vendégszobákat alakítottak ki.

“Egykori imádkozóhely és temetkezési kápolna épülhetett újjá. Az 1800-as évek végétől a Dél-Alföld egyik vallási színhelyeként szolgáló ányási kápolna a múlt század közepére a gondatlanság martalékává vált. Az ökumenikus vallási útvonal kialakítása Temes és Csongrád megyében projektnek köszönhetően, amely a Magyarország-Románia határon átnyúló együttműködési program forrásából valósult meg, a kápolna újra díszes, eredeti állapotában magasodik az ég felé, a zarándokoknak lelki kapcsolódást biztosítva a Mindenhatóval. A vallási találkozóhellyel nemcsak az emlékpark gyarapodik egy nagyszerű létesítménnyel, hanem a magyar nemzet is elégtételt szolgáltat az őrgrófi családnak, de szimbolikusan azoknak a történelmi famíliáknak is, akiket a kommunista diktatúra elüldözött Magyarországról” – mondta köszöntőbeszédében Kertész Péter, az ópusztaszeri emlékpark igazgatója. Az útvonal kialakításának célja, hogy az érdeklődőkhöz közelebb hozzák a térség vallási és kulturális életét. A kápolna illeszkedik a szomszédságában található skanzen 19-20. századi dél-alföldi épületegyütteseihez, így a látogatók teljes képet kaphatnak arról, milyen körülmények között éltek hajdanán a magyar falvakban. Sőt, hamarosan akár házasságkötések, keresztelők és más vallási alkalmak helyszíne is lehet a kápolna.

A projektzárón Gazda István, a temesvári Új Ezredév Református Központ református lelkipásztora köszönetet mondott a projektben résztvevő feleknek, majd hozzátette, nagy érdeklődéssel követték az ópusztaszeri állomás sorsát. Röviden bemutatta a temesvári templomprojekt eredményeit, így kiderült: az istentisztetek helyeként is szolgáló gyülekezeti és konferenciaterem felett vendégszobákat alakítottak ki, távlati céljuk pedig, hogy klubdélutánokat szervezzenek a helyi magyar közösségeknek.

A 14 stációból és templomkertből álló, a 19. századi vallási életet és temetkezési szokások részleteit megelevenítő szakrális központ a vallásosság tárgyiasulását mutatja be – folytatta Tóth Antal etnográfus, majd a sajtó munkatársait körbevezette a 20. századi eleji temető sírjai között és a kápolnában. A stációk Baranyi Antal piktor ecsetvonásainak másolatai, az eredeti festmények ugyanis egy sikertelen restaurálás eredményeként elpusztultak. Egy helytörténeti kutató segítségével azonban sikerült fellelni a képek restaurálás előtti állapotáról készült dokumentumokat, így az ópusztaszeri park látogatói teljes pompájukban csodálhatják meg a színes festményeket.