Közélet

Miklós Péter: Tudományos téren is jelentősen alkot az Emlékpont + FOTÓK

Miklós Péter: Tudományos téren is jelentősen alkot az Emlékpont + FOTÓK

2015. február 15., vasárnap
Miklós Péter: Tudományos téren is jelentősen alkot az Emlékpont + FOTÓK
miklos_peter04_gs

Január 1-jétől irányítja a hódmezővásárhelyi Emlékpont múzeumot Miklós Péter történész-muzeológus, a Szegedi Tudományegyetem oktatója, aki az elmúlt években a SZINT Kft. szegedi önkormányzati cég ügyvezetőjeként is tevékenykedett. Elképzeléseiről, terveiről, az idei esztendő programjairól beszélgettünk.

„Tavaly év végén pályázatot írtak ki az Emlékpont vezetői posztjára, amelyen én a jogszabályoknak megfelelően indultam, és miután minden feltételnek megfeleltem és a fenntartó mellettem döntött: 2015. január 1-jével egy esztendőre neveztek ki az intézmény igazgatójának, de természetesen ennél hosszabb távra szeretnék tervezni. Az Emlékpont ismerős terep számomra, hiszen 2006-os megnyitása óta részt veszek programjaiban, konferenciáin, a szakmai tevékenységében, kutatásaiban. Jó kapcsolatot építettem ki az itt dolgozókkal is, némelyek a tanítványaim voltak a szegedi egyetemen, másokkal kutatásaim során kerültem kapcsolatba” – kezdte az új igazgató.

Névjegy

Miklós Péter történész-muzeológus a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karának oktatója, a Kodolányi János Főiskola címzetes docense. A 35 éves, kétgyermekes családapa 2002-ben vette át hittanári diplomáját, majd 2004-ben szerzett történelem szakos bölcsész és középiskolai tanári oklevelet, 2012-ben pedig doktori fokozatot. Évekig dolgozott a Móra Ferenc Múzeum tudományos munkatársaként.

Miklós Péter

három fő feladatot, tevékenységet emelt ki pályázatában: az oktatást és a kultúraközvetítést-ismeretterjesztést a tudományos tevékenység egészíti ki. Mint mondta: a város oktatási hálózatában kiváló pozíciókat foglal el az Emlékpont, rendhagyó óráikon, rendezvényeiken, tárlatvezetéseiken rendszeresen részt vesznek a helyi középiskolások, elsősorban természetesen a 11–12. osztályosok. E munkában továbbra is számít az előző vezetőre,

Árva Lászlóra,

aki a Németh László Gimnázium igazgatója, és szakmai tanácsadóként továbbra is segítségére lesz. „Két elődöm,

Blazovich Péter

és Árva László hatékony kapcsolati hálót épített ki a vásárhelyi közoktatással, s magam is ezen a nyomvonalon szeretnék továbbhaladni. Ami a kultúraközvetítést-ismeretterjesztést illeti, célunk, hogy az Emlékpont ne csak a fiatalok, hanem a vásárhelyiek valamennyi generációja számára nyitott intézmény legyen. Valamennyi generációt meg kívánjuk szólítani: erre szolgálnak a szabadegyetemünk rendezvényei, a délutáni ismeretbővítő előadások és a kiállítások is. A pályázatomban azonban a harmadik területre helyeztem a legnagyobb hangsúlyt. A kinevezésem után a fenntartó is közölte, hogy leginkább a tudományos munka koordinálásában számít eddigi tapasztalataimra. A feladatunk tehát az, hogy alapszintű kutatásokat folytassunk Hódmezővásárhely 1945 és 1990 közötti történetéről, s összegezzük az elmúlt nyolc év kutatásait. Ennek keretében konferenciákat szervezünk, kiadványokat, könyveket jelentetünk meg és intézményesítjük kapcsolatunkat a hasonló profilú tudományos és felsőoktatási intézményekkel, elsősorban a két újonnan alakult kutatóintézetekkel, a Veritas Történetkutató Intézettel és a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívummal. Ezáltal intézményesen is bekacsolódhatunk az államszocializmus évtizedeinek kutatásába. Szerencsére megfelelő szakmai gárda áll rendelkezésünkre, amely mindhárom területen képes lehet maradandót alkotni, közelebb hozva Hódmezővásárhely elmúlt fél évszázadát a ma emberéhez – elsősorban a vásárhelyiekhez” – vázolta. Ami a kutatási oldalt illeti, az Emlékpont másfél tucat munkatársából jelenleg három fő a szakalkalmazott, de ezt a létszámot Miklós Péter hamarosan két fővel bővíti.

miklos_peter01_gs

Az új igazgató elengedhetetlennek tartja, hogy a régió meghatározó egyetemével, a Szegedi Tudományegyetemmel is szorosabbra fűzze kapcsolatait a vásárhelyi közgyűjtemény. „Tíz éve oktatok az SZTE-n, jelenleg a Juhász Gyula Pedagógusképző Karon vannak hallgatóim, és a képzésünk során a kultúraközvetítés intézménye, a társadalomismeret számos aspektusa kerül elő. Szeretném, ha itt tölthetnék akár a terepgyakorlatot, és láthatnák, hogy működik egy ilyen komplex intézmény – hiszen az Emlékpont a turisztikai szempontokat megvalósító Tourinform Iroda és a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ mellett a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ része. A hallgatók tehát a múzeumi, galériai, turisztikai, humán oktatási és ismeretbővítő funkciókkal is találkozhatnak Hódmezővásárhelyen. Megkezdődtek a tárgyalások az SZTE JGYPK Alkalmazott Társadalomelméleti Intézettel annak érdekében, hogy az Emlékpontot is bekapcsoljuk a gyakorlati oktatásba. Mindemellett mivel az 1945 utáni történelem igen népszerű, szeretnénk megtalálni a hangot a szegedi történészhallgatókkal is, de ugyanúgy a társadalmi tanulmányok, a szociológia, a néprajz és kulturális antropológia szak diákjai számára is komoly értékeket hordoz oralhistory-anyagunk, az elmúlt fél évszázad vásárhelyi közéleti szereplőivel készített több mint 300 interjúnk. Számos tanszékkel tudnánk együttműködni, mindezt úgy, hogy a hallgatók tapasztalatokat szerezhessenek, szakdolgozati, publikációs lehetőséget kapjanak nálunk” – beszélt az együttműködésben rejlő lehetőségekről. Megtudtuk tőle: az idei évben két nagyobb évfordulós konferenciával készül az Emlékpont. Április-május folyamán az első szabad választás és a demokratikus kormány megalakulásának 25. évfordulója kapcsán a rendszerváltás történéseit, örökségét veszik górcső alá, míg ősszel az 1945-ös választás kerül terítékre, amely ugyan szovjet megszállás alatt, de minden korábbinál nagyobb részvétellel zajlott és a polgári értékrendet megfogalmazó kisgazdák győzelmét hozta. Természetesen a 20. századi emléknapokról sem feledkeznek meg. A holokauszt emléknapján rendkívüli történelemórát tartottak, de megemlékeznek majd az auschwitzi gettó felszabadításának 70. évfordulójáról, a kitelepített németekről, áprilisban a Felvidékről elűzött magyarokról. „Február 25-én, a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján

Tőkéczki László

történész tart előadást, áprilisra a szovjet megszállás 70. évfordulója kapcsán tematikus hetet tervezünk, ahol

Nógrádi György

biztonságpolitikai szakértő ad elő a hidegháborúról, valamint napjaink orosz-európai kapcsolatáról. Nagyszabású kiállításainkkal is várjuk majd az érdeklődőket, a kortárs fotóktól az első világháború tematikájáig számos érdekes összeállítással készülünk. Kutatásainkat pedig – mint említettem – összegezni szeretnénk. Kollégáink komoly eredményeket értek el az 1944–1949 közötti vásárhelyi népbírósági perek tanulmányozásában: egyértelműen látszik, hogy politikai alapon hoztak ítéleteket. A cél a két világháború között szerepet vállalók megregulázása volt: a gazdatársadalmat, a „kuláktársadalmat” érintették az eljárások. Több száz per áttanulmányozása mutatja, az államhatalom pusztán a földtulajdonuk megszerzésére, a gazdasági erőforrásaik korlátozására törekedett. Június 29. az aratás napja mellett a meghurcolt gazdák emléknapja is, ebben az időben szerveznénk meg eredményeinket bemutató konferenciánkat, de kutatásainkat a közeljövőben induló Emlékpont Könyvek köteteiben is a közönség elé tárnánk” – mondta el Miklós Péter. Hozzáfűzte, a könyvek megjelentetését elsősorban pályázati forrásból tervezik, de ha kell, szerényebb formában akár saját erőből is kiadják azokat. Emellett online is szeretnék publikálni eredményeiket, ezzel is lenyomatát adni annak, hogy tudományos téren is jelentősen alkot az intézmény.

miklos_peter05_gs

Az új igazgató arra törekszik, hogy minél inkább bekapcsolja az Emlékpontot az országos vérkeringésbe, tovább emelje annak presztízsét. Ennek a jegyében mélyítik el kapcsolataikat – miként arról már szó volt – a Veritas Történetkutató Intézettel és a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívummal is. „Ki kell használnunk, hogy mi vagyunk az egyetlen vidéki intézet, amely kifejezetten az 1945 utáni korszak kutatására jött létre. Célunk, hogy közös projektekben vegyünk részt újonnan alakult kutatóintézettel, akár közös adatbázist hozzunk létre – hiszen interjúanyagunk az ő kutatásaik alapját is képezheti –, s közös konferenciákat, rendezvényeket, szakmai programokat szervezzünk,a melyeken az Emlékpont kollégái bemutathatnák a vidéki szempontokat, a Csongrád megyei eredményeket. Megerősíti ezeket a kooperációkat az a kormányzati törekvés, hogy a történelem vitás kérdéseit forráscentrikusan és objektíven kezdjék el vizsgálni a szakemberek. Ez azért különösen jelentős mert a 20. századi tragédiák – a holokauszttól a málenkij robotig vagy az 1956-os eseményekig – valamennyiünkben benne élnek, hordozzuk azok örökségét és végre nem különböző szemüvegeken keresztül, hanem a források figyelembe vételével kellene szemlélni és megítélni a történéseket, a folyamatokat” – zárta gondolatait.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.