„Szeged Magyarország tudományos életének vezető centruma” – jelentette ki Vékás Lajos, az MTA alelnöke a SZAB éves közgyűlésén, ahol kihirdették az akadémiai bizottság médiapályázatának eredményét is, melyen a SZEGEDma.hu újságírójának, Gaál Bernadettnek a munkáját ítélték a legjobbnak az írott művek kategóriájában.

„Nekünk az a legfőbb szerepünk, hogy az egész régió tudományosságát segítsük, koordináljuk. Ez a munkánk átnyúlik az országhatáron is, vagyis Arad, Temesvár és Szabadka irányába is kapcsolatokat termetünk” – mondta el portálunknak a SZAB elnökének tavaly megválasztott Fülöp Ferenc akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerkémiai Intézetét vezető professzora. Újdonság volt 2014-ben, hogy médiapályázatot hirdetett a SZAB, illetve a náluk kiállító művészeket felkérték arra, hogy adományozzanak az akadémiai bizottság számára képeket, mely felkérésre minden művész örömmel ajánlotta fel alkotásait. Beszámolt arról is, hogy új bizottsággal gazdagodott a SZAB, a Fotóművészeti Bizottsággal, amely Dusha Béla fotóművész elnökletével működik. Az idei esztendő terveiről szólva a határon átnyúló pályázatok támogatását emelte ki a SZAB elnöke, Fülöp Ferenc szerint ebben a legfőbb feladatuk a különböző találkozók szervezése és lebonyolítása a kutatók között.

Vékás Lajos, az MTA alelnöke portálunknak elmondta, az akadémiai bizottságok a helyi gazdasággal való kapcsolattartásnak a letéteményesei is. „A tudományos utánpótlás, vagyis a PhD hallgatók képzésében is fontos szerepet játszanak az akadémiai bizottságok, így a szegedi is” – hangsúlyozta. Magyarország tudományos életének egyik centrumaként aposztrofálta Szegedet, melyben fontos szerepe van a Szegedi Tudományegyetem mellett a MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontnak is, mely tudományos bázisra bátran támaszkodhat a SZAB munkája során.

Négy kategóriában díjazta a SZAB a legjobb sajtósokat

Fülöp Ferenc SZAB-elnök elmondta, népszerű volt az első alkalommal meghirdetett médiapályázatuk, mely elsősorban a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozathoz kapcsolódott, s amelyre összesen 34 pályamű érkezett. „Ez a nagy érdeklődés pozitív visszajelzés a számunkra, hiszen az akadémiai bizottságnál folyó munkát, illetve a kutatók tevékenységét megpróbálja a média közvetíteni a társadalom felé, ami rendkívül fontos. Valljuk be, ez a kutatók számára nem mindig megy könnyen, ezért jó, ha a SZAB egyfajta mediátori feladatot is magára vállal” – fogalmazott Fülöp Ferenc.

A SZAB négy kategóriában díjazta a beérkezett pályamunkákat. Írott kategóriában Gaál Bernadett érdemelte ki az első helyezést Gallé Lászlóval készült:  A hangyák megváltoztatták életszemléletét, Eötvös-koszorút kapott érte című interjúja miatt, díszoklevél elismerésben pedig Kiss Tímea és Panek Sándor részesült. A rádióriport kategória győztese Balázs Alexandra, az Európa Rádió szerkesztő-riportere lett Bolyai Konferencia című riportjával, díszoklevelet pedig Kiss Máté a Rádió 88 nevében és Tráser László vehetett át. Mozgókép kategóriában Papp Melinda kapta az első helyezettnek járó plakettet, aki a Szegedi Tudományegyetem és elődeinek történetét foglalta össze, Szekszárdi Miklós és a TiszapART TV, valamint az SZTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék munkatársainak riportfilmjét díszoklevéllel jutalmazták. Fotó kategóriában Frank Yvette Egyedülálló műtét Szegeden című galériáját találta legjobbnak a bíráló bizottság, míg díszoklevélben Edelmayer Zsolt részesült.

A díjnyertes írásról

Gallé László a Magyar Tudomány Ünnepén kimagasló tudományos életműve elismeréseként vehette át az Eötvös József Koszorút az MTA Elnökségétől még tavaly novemberben. A Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa a társas rovarok ökológiai tanulmányozásában elért eredményeiért, valamint a több mint 30 évig tartó Bugac Projekt irányításáért részesült a díjban, utóbbi során 84 új hangyafajt fedezett fel kutatócsapatával. Nevéhez olyan felfedezések kapcsolódnak, mint hangyaközösségen belüli versengés mechanizmusainak leírása. „Hangyaökológiával foglalkoztam szinte egész életemben, ennek hatására pedig más lett a szemléletem: a hangyák tanítottak meg arra, hogy holisztikusan, szintetikusan vizsgáljam az élővilágot. Amikor kiástam az első hangyafészket, a dolgok mélyére akartam hatolni azzal, hogy így felderítem életük rejtett titkait, de csak dolgozókat, bábokat és a királynőt találtam, a nagy titkot sehol. Rájöttem, hogy a titok abban rejlik, ahogy ezek az állatok együtt élnek a kolóniában, ez határozza meg viselkedésüket” – vallja magáról Gallé László.