Két szegedi professzor is Eötvös József Koszorút kapott

Gallé László, az ökológiai közösségek szerveződési mechanizmusainak kutatásában, továbbá a társas rovarok ökológiai tanulmányozásában elért kutatásai elismeréséért, Móricz Ferenc a Fourier-analízis, az approximációelmélet és a szummálhatóság elmélete terén elért sikereiért kaphatta meg a kitüntetést.

Lovász László

elnök köszöntőjével és

Csépe Valéria

akadémikus A hangok hatalma – a kognitív fejlődés és az újrahangolt agy című nyitóelőadásával megkezdődött az MTA november végéig tartó, országszerte több mint kétszáz rendezvényt kínáló programja, a Magyar Tudomány Ünnepe. A rendezvénysorozat idén elsősorban a jövőnket alakító tudományos kutatások és technológiák számára kínál bemutatkozási lehetőséget. A Magyar Tudományos Akadémia által azóta évente megrendezett, egy hónapon át tartó eseményfolyam programjait minden esztendőben egy központi téma köré szervezik. Idén a jövőt formáló, messze látó tudomány szempontjából vizsgálják a természet- és társadalomtudományok művelőinek legújabb eredményeit. Az országszerte több mint kétszáz változatos programot kínáló eseménysorozat ünnepélyes megnyitóján Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke köszöntötte az MTA Székházának Dísztermében egybegyűlteket.

Széchenyi Istvánt

idézve arra hívta fel a figyelmet, hogy a múlt tisztelete elengedhetetlenül fontos a jelen megértéséhez és a jövő formálásához. A kutatók felelősségéről szólva kiemelte: nem elég csupán a tudományos kérdések megválaszolására összpontosítani. Szükség van a tudományos látásmód továbbadására, a felfedezés örömének megismertetésére is. Annak bemutatására, hogy a tudomány szép és vonzó életpályát kínál a fiataloknak. A kutatói gondolkodásmód bemutatása hozzájárulhat az oktatás tudományos alapon történő megújításához és egyebek mellett ahhoz is, hogy meg lehessen különböztetni a valódi tudományt az áltudománytól. Lovász László szerint "amikor tudományról beszélünk, mindig a jövőről beszélünk". Nem csupán azért, mert a nagy felismerések mindig a jövőben hasznosulnak, hanem azért is, mert gondolkodásunkat, a világról alkotott képünket is formálják. Mindennap használt eszközeink közül néhányat korábban csak tudományos-fantasztikus filmeken láttunk. "A tudomány csodáinak köszönhetően a mezőgazdaság ma több embernek ad élelmet, mint valaha. Zsebünkben ott az okostelefon, amellyel több információhoz jutunk, mint amennyi a világ összes könyvtárában található. Unokáimmal az internet segítségével földrészeken keresztül tudok beszélgetni és korábban végzetesnek tekintett betegségek váltak gyógyíthatóvá" – sorolta az MTA elnöke azokat az eredményeket, amelyek a tudománynak köszönhetően megkönnyítik életünket. Hozzátette: a tudósok feladata az, hogy olyan kutatásokat folytassanak, amelyek nyomán néhány évtized múlva gyerekeink, unokáink mindennapjai válnak könnyebbé. "Sokszor úgy érezzük, hogy a jövőben élünk" – fogalmazott Lovász László, aki arra biztatta hallgatóit, hogy tekintsenek ki a monitor mögül, és vegyék észre napjaink kihívásait: a szegénységet, a környezetet fenyegető veszélyeket, annak feladatát, hogy a technológiai eredményeket miként lehet az oktatásba és a művészetbe integrálni, és hogyan valósítható meg a tudományos eredmények mélyebb megértését elősegítő kommunikáció. A nyitóünnepségen tudományos elismeréseket is átadtak. Kimagasló tudományos életműve elismeréseként hét tudós vehette át az MTA Elnöksége által adományozott Eötvös József-koszorút.

Gallé László

, a biológiai tudomány doktora, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa az ökológiai közösségek szerveződési mechanizmusainak kutatásában, továbbá a társas rovarok ökológiai tanulmányozásában elért, nemzetközileg is elismert tudományos eredményeiért, példaértékű tudományszervezői tevékenységéért, számos hosszú távú ökológiai program hatékony irányításáért kapta a díjat.

Kuszmann Jánost

, a kémiai tudomány doktorát, az IVAX Gyógyszerkutató Intézet Kft. nyugalmazott tudományos tanácsadóját kiemelkedő szénhidrát-kémiai kutatásaiért, eredményes publikációs és oktatói tevékenységéért, a tudományos közéletben való aktív részvételéért ismerték el a kitüntetéssel.

Móricz Ferenc

, a matematikai tudomány doktora, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa a Fourier-analízis, az approximációelmélet és a szummálhatóság elmélete terén elért, nemzetközileg is elismert tudományos eredményeiért, több évtizedes kiemelkedő oktatói, tudományszervezői munkájáért és kimagaslóan eredményes iskolateremtő tevékenységéért vehette át az Eötvös József-koszorút.

Szabó Katalin

, a közgazdaság-tudomány doktora, az Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát az innováció, a technológiai fejlődés és a vállalatok kutatásában elért eredményeiért, a magyar közgazdaság-tudomány fejlődésében játszott meghatározó szerepéért kapta a díjat. Az Alföld és a Dél-Dunántúl medencealjzatát alkotó metamorf és magmás képződmények kőzettani kutatásában elért eredményeiért, továbbá Magyarország nagyszerkezeti felépítésének modern szemléletű rekonstrukciója terén kifejtett tudományos munkásságáért részesült az elismerésben Szederkényi Tibor, a földtudomány doktora, a Pécsi Tudományegyetem nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanára.

Szűcs István

, a közgazdaság-tudomány doktora, a Szent István Egyetem professor emeritusa a magyar termőföld védelmét és hasznosítását szolgáló talajértékelés módszertanának kidolgozásában elért kutatómunkájáért - amellyel eredményesen járult hozzá a matematikai statisztikai módszerek agrárkutatásban való alkalmazásának fejlesztéséhez - kapta az Eötvös József-koszorút. A folklorisztika, az összehasonlító filológia, a vallástudomány és a szemiotika terén elért nemzetközileg is elismert eredményeiért, fél évszázados kiemelkedő egyetemi oktatói munkájáért, példaértékű iskolateremtő tevékenységéért részesítették az elismerésben

Voigt Vilmost

, a néprajztudomány doktorát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusát. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke által az igazgatási és kutatásszervezési feladatok során kiváló munkát végző személyek elismerésére, példamutató teljesítményük jutalmazására alapított Szily Kálmán-díjat idén ötödik alkalommal adták át. A díjat

Balogh Margit

, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont titkárságvezetője vehette át. A Wigner Jenő-díjat a Paksi Atomerőmű Zrt. és a Wigner Jenő-díj kuratóriuma

Zoletnik Sándornak

, az MTA Wigner Jenő Kutatóközpont tudományos főmunkatársának adományozta. A Richter Gedeon Nyrt. és a Magyar Tudományos Akadémia által alapított Bruckner Győző-díjat

Hajós György

, a kémiai tudományok doktora, az MTA Természettudományi Kutatóközpont professor emeritusa, a 40 éven aluli kutatók munkáját elismerő Bruckner Győző-díjat

Kónya Krisztina

, a Debreceni Egyetem adjunktusa és

Mándi Attila

, a Debreceni Egyetem tudományos munkatársa kapta. A Pungor Ernő-díjat

Demeter Ádám

, a Richter Gedeon Nyrt. főosztályvezető-helyettese vehette át. Mikó Imre-díjjal ismerték el

Mezei István

okleveles gépészmérnök,

Jászberényi Attila

okleveles villamosmérnök és

Virág István

hidászmérnök eredményeit. Az Akadémiai Szabadalmi Nívódíjat

Fried Miklósnak

, az MTA doktorának, az MTA Természettudományi Kutatóközpont osztályvezetőjének,

Vukics Krisztina

gyógyszerkutató vegyészmérnöknek, valamint

Zámboriné Németh Évának

, az MTA doktorának, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárának adományozták. A Magyar Tudomány Ünnepe nyitóünnepségének zárásaként, egyúttal a hónap öt kiemelt eseménye közül elsőként

Csépe Valéria

pszichológus, akadémikus tartott előadást a hangok hatalmáról. A beszédet és a zenét közvetítő emberi környezetnek a megismerő folyamatokat és az agy fejlődését befolyásoló hatását vizsgálva betekintést nyújtott a témával kapcsolatos legújabb tudományos eredményekbe, továbbá összefoglalta azokat a kérdéseket, amelyek megválaszolása még a jövő feladata - áll a Magyar Tudomány Akadémia honlapján.