Katasztrofális állapotban van a szegedi panelházak elektromos hálózata

Az Északi városrész lakói is arra panaszkodnak, hogy a falakban futó húsz-harmincéves alumíniumvezetékek terhelhetősége erősen korlátozott, baleset-veszélyességük annál nagyobb.

Szeged Északi városrészében is családok százai laknak régi építésű panelházakban. Mindennapi komfortérzetüket javítja, hogy a legtöbb panelrekonstrukción átesett épület külső hőszigetelése immár megoldott, a nyílászárókat kicserélték, esetenként a lépcsőházat is kifestették. A lakosok életét azonban számtalan bosszúság keseríti, hiszen ezekre az épületekre bizony ráférne már a belső rendbetétel is. „Nem tudok a környéken olyan házról, melynek az épületgépészeti felújítása is megtörtént volna” – kesergett az Északi városrész egyik ilyen panelházában lakó

Füle Antal

. Hozzátette, az elektromos hálózat a legtöbb helyen katasztrofális állapotban van, az esetenként több mint harmincéves alumíniumvezetékek nem bírják a mai világ teljesítményigényét, gondoljunk csak a korszerű légkondicionáló berendezésekre, mikrohullámú sütőkre, elektromos tűzhelyekre vagy mosógépekre. „A panelházak rendszerét, az alumíniumvezetékeket nem erre tervezték, ezeknek a kötései elavultak, idővel meglazulnak, korrodálódnak, így a lakáson belül akár még tűzveszélyesek is lehetnek, például kigyulladhat egy konnektor” – részletezte a problémát. Füle Antal elmondta, egyetlen lakás teljes elektromos rendszerének a felújítása több százezer forintot emészt fel, így valószínűleg a panelrekonstrukciókkor ezért maradt el ezek korszerűsítése. A szegedi lakótelepek, az elöregedett panel- és bérházak legnagyobb problémája valóban az energetika – erősítette meg

Sipos Attila

épületgépész szakember, a L.É.T. – Lakótelepi Emberek Érdekképviseleti Társaulása Egyesület helyi közösségi koordinátora. Megtörtént ugyan a házak „becsomagolása”, illetve a nyílászárók cseréje is, ám ezek újabb gondokat szültek az Északi városrészben is például a Gáspár Zoltán, a Gáz és az Ág utca lakóinak. „A régi panelépületek, bérházak elektromos rendszere elavult, a villanyórától befelé a falban húsz-harmincéves alumíniumvezetékek futnak, melyek terhelhetősége erősen korlátozott, a beérkező 32 Amper áramerősség sem tud eljutni az egyes lakásokhoz. A korszerű elektronikai berendezések igénye szinte minden esetben meghaladja a rendelkezésre álló áramerősséget, a meglévő gáztűzhelyeket így nem lehet elektromosra cserélni. A gáztűzhelyekkel kapcsolatban más probléma is felmerül. Míg a régi nyílászárók természetes szellőzést biztosítottak a lakásnak, addig az újak leszigetelik azt. A gáztűzhelyek nyílt égéstermékű készülékek, az adott helyiség levegőjét használják el, az égéstermékük is oda távozik, így használatuk veszélyeket rejt azoknál a lakásoknál, ahol nem olyan ablakot szereltek be, amelyiknek beépített szellőztetője van” – magyarázta Sipos Attila, aki szerint az épületek felújításakor az alumíniumvezetékeket megfelelő átmérőjű sodrott rézvezetékre kellett volna cserélni.

A L.É.T. közösségi koordinátora úgy folytatta, az érintett lakóépületekben a nem megfelelő szellőzés miatt súlyos méreteket ölt a penészedés. Nem mindenhol tökéletes maguknak a nyílászáróknak a szellőzése sem, ami megint csak penészedést okoz. A tetőszigetelés, panelszigetelés kivitelezési hibáiból eredően a szigetelés és az épület falai közé bejutó víz jelentős beázásokkal okoz bosszúságot a szegedieknek. Az épületek szellőzőrendszere a hosszú használatból adódóan elromlott, működésképtelenné vált, ami nagyban befolyásolja a lakók komfortérzetét, mivel a jól szigetelt, „becsomagolt” lakásban bent maradnak a WC és a konyha által termelt kellemetlen szagok. „A fűtési rendszer korszerűsítése sok esetben szintén nem történt meg. A radiátoroknak elenyésző százaléka szabályozható. A liftekre vonatkozó törvényi előírások miatt csak a felvonók csekély hányadát minősítették életveszélyesnek, karbantartják azokat, de a mai kor technikája meghaladta ezeket, szinte lehetetlen pót- és cserealkatrészekhez jutni, ami gyakran megoldhatatlan feladat elé állítja a liftszerelőket” – sorolta Sipos Attila. A szakember azt is kiemelte, a megkezdett felújítások sok esetben jelentősen emelték a közös költséget azoknál, akik nem tudták kifizetni a rekonstrukciót, és így havonta törlesztik. Emiatt több terhet nem bírnak a családok, a háztartásokat nem lehet tovább terhelni. Éppen ezért fontos lenne a házak közös használatú helyiségeinek energiacsökkentése, például a világításszakaszolás, a világítótestek cseréje. Ugyancsak jelentős mértékben csökkentené a közös költséget, ha napkollektorokat, napelemeket telepítenének a házak tetejére, azaz a napsütés melegét, energiáját fordítanák a szegediek javára. Ez Sipos Attila szerint uniós finanszírozással oldható meg úgy, hogy az önkormányzatnak át kell vállalnia az önrészt, azt nem szabad a lakosságra hárítani. „Fontosnak tartom azt is, hogy javítsunk a nagyon száraz levegőjű leszigetelt panelépületek belső klímáján például fokozott légzárású nyílászárókkal, illetve az épületek közötti fás, bokros, füves területek bővítésével” – zárta gondolatait.