Ötszáz évvel ezelőtt, 1514 júliusában ért szörnyű véget a keresztes hadjárat vezetőjéből felkelővé vált Dózsa György élete. A szegedi néphagyomány szerint a kivégzett és felnégyelt hadvezér fejét ide Alsóvárosba küldték – az évfordulón egy faragott szoborral emlékezett meg erről a Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület.
A 16. század elejére megnövekedett török nyomás miatt X. Leó pápa Európa több országának összevont erejéből kívánt keresztes hadjáratot indítani az oszmán birodalom ellen. Élén a székely származású Dózsa Györggyel a sereg összeállt, keresztes háborúra azonban nem került sor – szervezési gondok és a nemesek közötti ellenétek miatt a megfelelő ellátmányt nem kapták meg a keresztesek, gyakoriak lettek a zavargások, fosztogatások. A toborzás gátlására tett kísérletek és az akkori uralkodói viszonyok együttesen parasztfelkeléssé változtatták a kereszt alá gyűlt sereget. Dózsa Györggyel az élén a had több győzelmet is aratott, elfoglalva a Maros mentén lévő legfontosabb erődítményeket. Rövid, de annál véresebb háborújuk Temesvárnál ért véget, ahol Szapolyai János erdélyi vajda seregével döntő győzelmet aratott felettük, Dózsa Györgyöt és testvérét pedig fogságba ejtették, majd kivégezték.
A néphagyomány szerint brutálisan megkínozták, majd felnégyelték a népfelkelőt, fejét pedig Szegedre, a ferences kolostorba küldték el. Bár egyértelmű történeti bizonyítékok erre nincsenek, a szegedi nép hiedelemvilágában évszázadok óta él, hogy a fejet valahol városunkban kell keresni. A Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület kertjében az évforduló kapcsán felavatta Dózsa György fából faragott mellszobrát, a hadvezér feje így – ha nem is eredeti formájában – valóban Alsóvárosra került.
Figyelmeztetés és megnyugtatás is lehetett a Szegedre küldött fej
“Felemelő dolog, hogy egyesületünk kertjében ismét egy neves történelmi személy szobrát köszönthetjük” – emelte ki vitéz Szilágyi Árpád, a Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület elnöke. Dózsa szobra Törő György fafaragó mester és csapatának munkája, talapzatán pedig nehéz vaslánc szimbolizálja a szolgaságból való kitörést, a szabadság eszméjét. Avatóünnepségén Haág Zalán, a szegedi közgyűlés kulturális bizottságának elnöke úgy nyilatkozott: személye mellett a hagyomány, amit képvisel legalább annyira fontos, nem véletlenül próbálta az évszázadok alatt több párt és szervezet maga mellé állítani Dózsa emlékét.
“Sok bizonyított igazság, és sok hiedelem is kapcsolódik Dózsa György személyéhez és a parasztfelkeléshez, és bár egyértelmű bizonyítékot nem sikerült találni arra, hogy fejét valóban Szegedre hozták, a történet beleivódott a népi hiedelemvilágba” – mondta el a vasárnapi avatóünnepségen Tóth István történész. Két dokumentum van, amely a fej Szegedre szállítását említené, egy olasz követségi jelentés, illetve Szapolyai János írása, melynek tanulsága szerint a temesvári kivégzést követően az árulónak bélyegzett főt a szegedi ferencesekhez küldette. Két oka lehetett rá: egyrészt a felkeléssel szimpatizáló, szegényeket istápoló ferenceseknek figyelmeztetésül, míg a szegedieknek megnyugtatásul szolgálhatott a felkelő halálának eme véres bizonyítéka. Annyi biztos, hogy a gazdag városban tartottak a parasztfelkeléstől, a történetírás szerint ugyanis több ezer szegedi halász erősítette meg a sáncokat azért, nehogy Dózsa serege betörjön.
A ferences kolostor nyolcvanas években történt felújítása alatt is keresték a fejet, mindhiába. Az ünnepségen részt vett Miklós Péter történész szerint azonban több évszázados múltja van a népi hiedelemvilágban Dózsa György és Szeged kapcsolatának, melyet a leleti hiányosságok sem tudnak már semmissé tenni.
no images were found
