Írjon nekünk

Közélet

BOR-line: Hegyi Péter a gyújtópontot keresi a hasnyálmirigyben + FOTÓK, VIDEÓ

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

SZS20140521_borline_hegyipeter_010

A Lendület-program nyit új lehetőségeket Hegyi Péternek Szegeden a hasnyálmirigy-kutatásban, közben tehetséggondozással foglalkozik és európai játékvezetők munkáját is felügyeli.

– Játékvezetőként szokott-e szurkolni a résztvevő csapatok bármelyikének, vagy működik a pártatlanság ilyen esetekben is?

– Az igazat megvallva, bennem van a rutin, elfogultan még mindig nem ítélkezem egyetlen esetben sem. Ettől függetlenül én is szeretnék jó meccseket, izgalmas helyzeteket látni, és minél kevesebb játékvezetői hibát.

– Ön szerint mi történhetett Kassai Viktorral? Számos teória kering az interneten arról, miért nem válogatták be…

– Nem szívesen mennék bele ebbe a kérdésbe, igazából az illetékeseket lehetne csak megkérdezni a miértről. Úgy gondolom azonban, kár összeesküvés elméleteket gyártani. Rendkívül komoly verseny alakult ki a játékvezetők mezőnyében, ez most így alakult. Ettől függetlenül Viktorék nagyon jó teljesítményt nyújtottak, adott feléjük a bizalom, hiszen továbbra is kapnak komoly meccseket. Persze, jó lett volna, ha magyar bíró is fúj a vb-én. Az új játékvezetők toborzása terén igen jelentős tény, ha van egy ikon, akit példaképül lehet állítani. Hasonlóan, mint Szent-Györgyi Albert a tudomány területén.

– Mi a véleménye a világbajnokság bírói keretéről? Örökösen visszatérő téma, hogy mennyiben szerencsés kevésbé az elithez tartozó országok úgyszintén kevésbé magasan jegyzett játékvezetőit meghívni a tornára a legjobbak helyett…

– Az UEFA játékvezetői bizottsága egész éves bajnokságokat üzemeltet. Bajnokok Ligája, Európa Liga… Nem egyetlen rendezvényért felel, hanem egész évben működteti a rendszert, ami szervezésileg is mást igényel, mint egy egyszeri, mondhatni, a foci népszerűségét előmozdító esemény. Ebben tehát máris előjön némi differencia a gondolkodásmódban. A FIFA inkább a népszerűsítést tűzi ki célul. Nagyon sok jó bíró és jó csapat maradt ki a vb-ről. A helyettük szereplők viszont sokszínűséget hoznak, színesebb képet adnak a világbajnokságnak. Biztos vagyok benne, hogyha világszintű selejtezőket játszanának, nem pedig kontinensre lebontva, sokkal több európai csapat lenne kint. De a FIFA-nál nem ez a cél.

– Tavaly január óta Ön az UEFA Convention Panel, azaz a játékvezetők szakmai bizottságának tagja. Pontosan mi a feladata a testületben, hogyan zajlott az elmúlt közel másfél éve az európai szövetségnél?

– Éppen tegnap voltam Nyonban, az UEFA-nál. Az az igazság, hogy a tudományt és a sportot könnyen kapcsolatba lehet hozni: ha profi játékvezetőket szeretnénk, le kell menni a rendszer aljáig. Onnan kiindulva kell meghozni azokat a változásokat, amelyek lehetővé teszik a játékvezetők fejlődését. Hasonlóan, mint a kutatás területén.

A bizottságunk célja, hogy Európában egységes minőségen alapuló oktatási, szerveződési, talent-mentor, és ellenőrzési rendszert hozzon létre. Ami engem illet, két ország szövetségének tevékenységét felügyelem, Skóciáét és Szlovéniáét. Meghatározott időközönként helyszíni ellenőrzésre kell kiutaznom, megvizsgálnom az oktatási programot, annak dinamikusságát, azaz hogy a fejlődésük mennyire tudja követni a modern futball követelményeit.

– Harmadik alkalommal rendezik meg a Nobel díjasok – Tehetséges Diákok találkozóját Szegeden 2014. május 26-án. A Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány (kuratóriumi tagja Hegyi Péter) meghívására a rendezvényen részt vesznek Ada Yonath és Aaron Ciechanover Nobel-díjas biokémikusok, ők lesznek a rangos esemény díszvendégei. Miért van szüksége a tudománynak menedzselésre?

– Minden sikerhez két dolog kell: a teljesítmény és a menedzsment. Szentgyörgyi volt az a kutató, aki meg akart valósítani, valamit és Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, a menedzser, aki felmérte, hogy Magyarország jövője függ azoktól az oktatóktól, kutatóktól, tudósoktól, akik itthon dolgozhatnak. Bármelyik hiánya elég lett volna Szegeden ahhoz, hogy ne valósuljon meg egy Nobel-díjas kutatás. Nagy károk érheti országunkat a hosszútávú jövőt illetően, hiszen az elit gimnáziumokból a legtehetségesebbek diákokat már 11-12. osztályos korukban megkeresik, és ösztöndíjakat ajánlanak nekik. Ezeknek a fiataloknak a 90 százaléka már Oxfordban, Cambridgeben kezdi az egyetemet. Azt kell mondani, hogy jobbak még mindig a magyar gyerekek külföldi hasonló korúbb társaiknál, de elviszik ezeket a tehetségeket. Ha tudunk minőségi elitképzést felmutatni nekik, nem mi megyünk ki, hanem idehozzuk a legjobb külföldi oktatókat, kiválasztjuk a legjobb hazaikat, és egy generációkon átívelő iskolarendszerbe fogjuk ezeket a diákokat, akkor itthon maradnak. Megpróbáljuk a 17-18 éves tehetségeket megtalálni és már beintegrálni egy olyan oktatásba, ahol végig követjük a sorsukat, a legjobb előadók foglalkoznak velük, összekötjük a középiskolás tanárokat a Nobel-díjas kutatókkal is.

– Ezek szerint már működik egy olyan rendszer Szegeden, ahol a legjobb oktatók, a legjobb diákokat nevelik?

– Igen, hiszen egy kertbe nemcsak virágok, hanem kiváló kertészek is kellenek, akkor lesz szép a kert. Ebben az évben már 5 diák került be a rendszerbe, jelenleg 4 diák van a programban, terveink szerint minden évben 10-et szeretnénk felvenni, így húsz év alatt 200 legmagasabb tudású olyan kutatót, tudóst nevelhetünk ki, akik elmentek volna egyébként külföldre, de sikerült őket itthon tartani. Az országban egy kicsit hanyagolva van az elitképzés. A bolognai rendszer után felhígult a diákok köre és az oktatóké is. Jó lenne, ha felmérnék a döntéshozók a fontosságát annak, hogy a legtehetségesebb diákokat itthon kell tartani, és országszerte lennének ilyen típusú programok. Elvben a kezdeményezésünket mindenki támogatja, de sajnos a politikai kultúránk olyan, hogy a hosszú távú programokra nem szeretnek nagy energiát fordítani, így ez a kezdeményezésünk is a túlélésrét küzd.

– Ön dolgozott angliai, és USA-beli egyetemeken, mégis úgy döntött, visszajön Magyarországra. Mi állt ennek a hátterében?

– Nagyon sok összetevője van. Először is szeretek itt lenni, hiszen ebben a kultúrában, országban nőttem fel, ennek a hazának a múltját ittam magamba, illetve a családom is itt él. Mondhatjuk, hogy aki egy adott környezetben jól érzi magát, nem szívesen megy el máshova. Mi például ugyanúgy nem tudjuk beleélni magunkat például egy angol gondolkodásába, vagy bármely más kultúráéba, mint ők a miénkbe. Másrészt rendkívül sok kreatív, tehetséges fiatal van Magyarországon. Viszont a legjobb egyetemistáink 80-90 százaléka sokszor már gimnázium után kimegy külföldre. Márpedig az ország jövője nagyban azon múlik, hogy ők itt maradnak-e, hiszen ők fogják a hátukon cipelni a fejlődést. Ha már most lemondunk róluk, akkor az nem vezet jóra. Visszatérve, itthon sokkal több fiatalt tudok magam mellé állítani, így gyorsabban is tudok dolgozni, mint bárhol külföldön. Aki itthon benne van a tudományban, már valószínűleg teljesíteni akar, míg egy külföldinek rengeteg motivációja lehet. Az eddigi eredményeink is a csapatmunka sikerei. Ezt segíti a Lendület-program azzal, minden anyagi lehetőséget biztosít a feladataink elvégzéséhez.

Akad ugyanakkor egy groteszknek számító tényező abban, ahogy visszajöttem. A 2000-es évek elején nem volt még a Lendülethez hasonló pályázat Magyarországon, viszont az angoloknak volt egy hazatérést segítő programja. Ők adtak tulajdonképpen pénzt arra, hogy Szegeden létrehozzak egy kutatási bázist. Ezzel egyrészt támogatták a kutatást, másrészt az ő nemzetgazdálkodásuknak is könnyebbséget jelentett. Amikor kiutaztam, sokáig tartott, amíg felvettem a ritmust, a lemaradásaimat ledolgozva beilleszkedtem az ottani tudományos környezetbe. Ez sokba került nekik, ezért azt mondták, hozzak létre itthon egy erős kutatóbázist, ahonnan a későbbiekben már olyan fiatalok kerülnek ki, akik bármikor, bárhol megállják a helyüket. Ez annyira bejött, hogy tőlünk már legalább húsz ember ment ki külföldre. Akad a Harvardon ilyen volt munkatársunk, vagy éppen Bostonban, Liverpoolban, esetleg Newcastle-ben. Mindez prezentálja az itt folyó munka minőségét, és hatalmas lehetőséget biztosít a fiatal kutatók számára. A fricska pedig abban van, hogy az angolok csak a kutatást támogatták, a fizetést viszont rábízták a szegedi egyetemre. Márpedig onnan elég alacsony összeget kaptam, és tulajdonképpen csak úgy tudtam visszatérni, hogy nemzetközi játékvezetőként megfelelő honoráriumot kaptam az UEFA-tól. A Lendület-program ezeket a külső segítségeket hivatott kiváltani.

– Ön gasztroenterológus, a hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásának kezdeti lépéseit vizsgálja, mivel ennek egyelőre nincs specifikus terápiája. Ehhez most nyert egy komoly támogatást a Lendület-program keretében. Mekkora segítséget jelent kutatásaiban ez a támogatás, hogyan lehet érzékeltetni a fontosságát?

– Ezt a pályázatot korlátozott számban adja ki az MTA, ez a legnagyobb támogatási lehetőség. Kivételes lehetőséget jelent Magyarországon a kutatóknak, segítség ahhoz, hogy a grandiózus terveit megvalósítsa. Ez messze a legnagyobb összeg, ami elnyerhető hazánkban. Azok számára, akiket külföldön foglalkoztatnának kutatóként, azoknak nagy lehetőség ez a támogatási forma arra, hogy ne menjenek el, itthon valósítsák meg terveiket. Idén 18-an kapták meg ezt az összeget, ebből 3 orvos, szóval elég limitált a lehetőség. De hozzá kell tenni, hogy komoly elvárásoknak is meg kell fellelni az öt év alatt, amíg tart a pályázat.

A hasnyálmirigy-gyulladást úgy lehet szemléltetni, hogy van egy toronyház, ami ég, ezt kívülről, tűzoltóként megoldani szinte lehetetlen. A tudományban elég jól feltérképezték, hogyan megy át egyik szobából a másikra a tűz. Nekünk az a célunk, hogy ne kármentesítést folytassunk, hanem a szikrát keressük, ami belobbantja a tűzet. Már sikerült azt a helyet megtalálni, ahonnan elindul a gyulladás, a tűz. A fő cél az a pályázatban, hogy konkrétan megfejtsük a lobbanás okát. A hasnyálmirigy engedi ki a bélbe az emésztőnedveket, és ott kezdődik meg az ételek elégetése, a betegségnél pedig már magában a hasnyálmirigyben elkezdődik ez a folyamat. Ennek az egyik kiváltó tényezője, hogy nem tud kifolyni a csatornákon az emésztőfolyadék, nekünk az a dolgunk, hogy ezeket a gátakat azonosítsuk és megszüntessük.

– Minden vendégünknél a borral indítjuk az interjút. Szereti a bort? Melyik a kedvelt fajtája, pincészete?

– Szeretem a száraz fehér borokat különösen kedvelem, a sauvignon-t, chardonnay-t, a csopaki, a balatoni és a mátrai borvidék műveit. A vörösek közül a villányiak állnak közel hozzám. Szeretem a finom cuvéeket, a merlot, cabernet sauvignon, illetve syrah házasításai nagyon izgalmasak. A 2003-as évjárat különösen jól sikerült Villányban, még van egy-két palackom belőle otthon, sőt egy 1997-es elixírem is Polgár Zoliéktól.

18.10: Balla Géza pincészetéből kínáljuk meg Hegyi Pétert is. Egy különleges fehérbort, Frizzy-t szolgál fel a pincészet képviseletében Csiszér László, ami egy gyöngyözőbor. “Az olaszok kezdték el a gyöngyöző bort készíteni. A pezsgőben az erjedés során képződik a szénsav, itt hozzáadagolják a lehűtött borhoz, elnyeletik vele a széndioxidot, két és fél bár nyomás lehet az üvegben. Amiből most töltök, a Frizzy névre hallgató gyöngyözőbor, magyarádi mustos fehér és tramini házasítással. Friss citrusos, savas jellege van és a traminitől illatos” – tudtuk meg.

18.00: Megérkezett vendégünk, szokás szerint először a Telin Televíziónak ad interjút. Hamarosan kezdünk.

A bor és korcsolyája

BOR-line interjúsorozatunkat kiváló, minőségi nedűkkel borfelelősünk, Balla Géza pincészete támogatja, míg estéink borkorcsolya szállítója a Lipóti Pékség, amely igazi fejedelmi falatkákkal kényezteti vendégeinket.

A borfesztiválhoz kapcsolódó BOR-line interjúinkra Szegedhez, vagy a borhoz kötődő vendégeket hívunk meg. Pénteken, a nyitónapon Herczeg Tamással, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatójával beszélgettünk, a barátságtalan időjárás miatt rendhagyó módon a Lipóti Pékségben. Hétfőn Jakab Tamást, a szegedi színház népszerű színművészét faggattuk, majd legutóbb Gálné Dignisz Éva borászt, a 2013-as Év Bortermelőjét láttuk vendégül pavilonunknál.

A mai napon Hegyi Péter biológus, akadémiai doktor, az UEFA játékvezetői bizottságának tagja lesz interjúalanyunk. Csütörtökön Lednitzky András, a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke, pénteken pedig Nagy Bandó András lánya, Nagy Natália színésznő érkezik hozzánk.

A vendégünktől önök is kérdezhetnek, kérdéseiket feltehetik mind a cikk alatt kommentként, mind e-mailben a címen.

Közélet

Áder János: Sorsdöntő évek előtt állunk

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

Szerző:

Az államfő szerint a kihívásokra okos és fenntartható válaszokat kell találni.

Tovább olvasom

Hírzóna

A népi írókról és a nemzeti önismeretről tanácskoznak a vásárhelyi Emlékpontban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

Szerző:

Mások mellett Tömörkény Istvánról és Petőfi Sándorról is szó lesz.

Tovább olvasom

Hírzóna

Könyvkarácsonyfát állítottak a Somogyi-könyvtárban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

Szerző:

Az idei adományokat a szegedi Dr. Waltner Károly Otthon számára ajánlják fel.

Tovább olvasom

Aktuál