Az ókori egyiptomi balzsamozás és orvoslás titkai a Fekete házban + FOTÓK



Megnyílt az új fáraó-kiállítás, a Fekete házban az ókori egyiptomi balzsamozás, az orvoslás és a hieroglif írás rejtelmeibe pillanthatnak be a látogatók.
Tánccal és egyiptomi recept alapján készült sörrel nyitották meg „Az egyiptomi múmia – A balzsamozás terme” című tárlatot, melyet
Naglaa Naguib
, az Egyiptomi Nagykövetség helyettes nagykövete is méltatott, kiemelve, hogy milyen odaadással dolgoztak a múzeum kollégái azon, hogy Egyiptom kultúráját és csodáit Szegedre varázsolják. Elmondta, magyar régészek első alkalommal 1907-ben végeztek ásatásokat Egyiptomban, és azóta több műtárgyat fedeztek fel. A Fekete házban az emberi test, a gyógyítás, a balzsamozás és az írás rejtelmeibe pillanthatnak be a látogatók.
Kevély Flóra
, a Szépművészeti Múzeum egyiptológusa, a kiállítás egyik kurátora az utóbbival kapcsolatban elmondta, az óegyiptomi nyelv utolsó fellegvárai a templomok voltak, de miután elrendelték bezárásukat, megkezdődött a hanyatlás. Időszámításunk után 394-ben vésték fel az utolsó hieroglif feliratot, és az írás titkára ezernégyszáz évig nem jöttek rá a kutatók. 1799-ben azonban előkerült egy gránittömb, melyen egyazon szöveg szerepelt görögül és két egyiptomi írásmóddal, amit végül megfejtettek. A Szépművészeti Múzeum munkatársa,
Győrfy Hedvig
ismertette, mi mindent láthatnak a látogatók. Az írás és állatkultusz mellett az érdeklődők bepillanthatnak a mumifikálás és az orvoslás rejtelmeibe is. A Fekete ház emeletén az egészséges embert mutatják be, többek között a testrészek ábrázolását, míg a gyógyításnak a racionális és mágikus módjait is. Érdekesség, hogy a sörre alapvető élelemforrásként tekintettek az ókori egyiptomiak, még gyermekek is itták, igaz ők hígítva. Egy kétezer éves
múmiátis kiállítottak, de
Tutanhamon kerámiagyűrűjeis gazdagítja a tárlatot, amit a németországi Hiedelbergből hoztak Szegedre.