Katona Márta: Tanulhatnánk az újszülöttek akaraterejéből!

„Olyan betegeket tudunk megoperálni, akiknek azelőtt semmi esélyük sem volt az életben maradásra. Ezek a gyerekek minőségi felnőtt életet élhetnek, szerencsésebb esetben pedig teljesen felgyógyulnak.” Katona Márta március 15-én az egészségügyi ellátás fejlesztése terén, illetve szakmai munkájában kimagasló teljesítménye elismeréseként vehette át a Batthyány-Strattmann László-díjat. Az SZTE ÁOK Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermekegészségügyi Központ egyetemi tanárával a szegedi gyermekkardiológia helyzetéről, a szívbeteg és koraszülött kicsik esélyeiről beszélgettünk.

Nincs olyan szülő, akinek ne szorulna össze a torka annak hallatán, hogy gyermekének valamilyen szívproblémája van. Még akkor is, ha ez nem több könnyen kezelhető gyermekkori szívzörejnél. Bizonyos életkorban a legtöbb gyermeknek van ártalmatlan szívzöreje, azonban az egyéb veleszületett rendellenességek nem csak a leggyakoribb, de a legsúlyosabb betegségek közé is tartoznak, mint a lyukas szív vagy az öröklődő balszívfél-szűkület. „Legtöbbször a baba betegsége hívja fel a figyelmet arra, hogy a szülőknek is hasonló problémáik vannak” – világított rá az örökletes tényezőkre

Katona Márta

professzor asszony, aki nem mellesleg koordinátora a gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenységet ellátó Szegedi Gyermekszívek Gyógyulásáért Alapítványnak.

Az iskola nem nevel felnőtt élere

„Nagyon jó kapcsolatunk van a szülészkollégákkal, akik ha a magzati szívvizsgálat során bármilyen problémát gyanítanak, azonnal hozzánk küldik a kismamákat. Nemrég született egy olyan babánk, akiről a 22. hétben derült ki, hogy szívritmuszavara van, ráadásul egyéb szívelégtelenség tünetei is jelentkeztek nála.” A gyógyszeres kezeléseknek köszönhetően méhen belül sikerült megszüntetni a szívritmuszavarát, valamint a kicsit és a mamát is megkímélni a korai császármetszéstől. A baba jelenleg szívműtétre vár. „Sok esetben – mint például ebben is – már magzati korban meg kell kezdeni a gyógyítást, mert ha nem, akkor könnyen elveszíthetjük a gyermeket.”

A cukorbetegség, bizonyos gyógyszerek fogyasztása, a rossz szociális körülmények, az alacsony iskolázottság, a stressz és a káros szenvedélyek mind befolyásolják a kicsiny szervezet fejlődését; összefüggés fedezhető fel mind a koraszülött, mint pedig a fejlődési rendellenességgel született babák között.

Katona Márta

úgy véli, nem csupán a család feladata, hogy a fiatal lányokat egészséges életmódra nevelje, iskolai berkekben is érdemes lenne erre nagyobb figyelmet fordítani. Habár a legtöbb nő tudatosan és lelkiismeretesen készül élete legnagyobb eseményére, néhányan a kockázati tényezők ellenére is semmibe veszik a figyelmeztetéseket: terhesség alatt is a cigarettához, vagy az italhoz nyúlnak. Olykor azonban a legelővigyázatosabb szülőknek is születhet beteg gyermeke. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy ilyenkor az édesanyák önvádaskodásba kezdenek, saját kudarcukként élik meg a történteket, ami akár végleg megbélyegezheti a párkapcsolatot. „Rengeteg lelki segítséget nyújtanak a klinikán dolgozó nővérek és szakemberek, akik munkája nélkül az orvosoknak is sokkal nehezebb lenne” – méltatta kollégái munkáját a doktornő.

A betegek gyerekek száma ugyanannyi

Azt tudjuk, hogy évek óta egyre kevesebb gyermek születik Magyarországon. Korábban

Pál Attilával

, az SZTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika tanszékvezető egyetemi tanárával készített

interjúnkból megtudhattuk

, évente körülbelül 2400 gyermek látja meg a napvilágot a Tisza-parti kórházban. Katona Márta ehhez azt is hozzátette, a csökkenő számok ellenére sem születik kevesebb beteg, viszont bizakodásra adhat okot, hogy egyre több kis súlyú koraszülött tartható életben és kaphatja meg az esélyt a minőségi életre. Száz gyermekből egy, aki élete első éveiben műtétre, vagy gyógyszeres kezelésre szorul, és sajnos még így is 20-25 százalékuk nem éri meg az egyéves kort. A koraszülési frekvencia Európát tekintve hazánkban a legmagasabb, majdnem minden tizedik kicsi koraszülött. „Egy kis súlyú koraszülött komoly emberi erőfeszítést, felkészült eszközparkot igényel, hiszen súlyos esetekben a fejlődései rendellenességek kockázata is fennáll. Nem csak az a célunk, hogy életben tartsuk őket, hanem az is, hogy az a kis ember idegrendszeri károsodás nélkül vészelje át a megpróbáltatásokat, tudjon iskolába járni és teljes értékű felnőtt életet élhessen. Ha a terhesség 34. hetéig tudjuk tolni a méhen belüli fejlődés időszakát, akkor minderre nagyobb az esély.” Mint megtudtuk, egy 350 és egy 390 grammos ikerpár volt a legkisebbek, akik a klinika gondozásába kerültek, viszont annyira gyengék voltak, hogy egy hét után elvesztették őket. Ma már 450 grammos babák is jó esélyekkel vágnak neki az életnek, óriási élni akarás jellemzi őket. „Akár egy olajozott gépezetnek, úgy kell működnie az osztálynak. Fantasztikus munkát végeznek az itt dolgozó nővérek és szakemberek, igazi életmentő csapatmunka az övék” – nem győzte hangsúlyozni jelenlétük fontosságát.

Szegeden is kenguruzni járnak a mamák

Már a szegedi klinikán is elérhető a külföldön népszerű, baba-mama kapcsolatot erősítő úgynevezett kengurumódszer, amelyet főként koraszülött kicsiknél alkalmaznak. Ennek lényege, hogy az édesanyák nem egy inkubátorban cirógathatják az apróságokat, hanem magukhoz ölelhetik, mellkasukra helyezhetik, sőt, akár cumisüvegből is etethetik őket. Ezeknek a napi másfél órás együttléteknek rendkívül nagy szerepe van az idegrendszeri fejlődés szempontjából, de a kismama tejelválasztásának megindulását is elősegítheti. A szegedi egészségügyi intézmény PIC-központjában tavaly augusztusban korszerűbb eszközök váltották fel a régieket egy uniós pályázat keretében. Nőtt az inkubátorok, az ágyak száma, lélegeztető gépekkel és multifunkciós betegmonitorokkal bővült az eszközpark.