Fejtő Ferenc életéről a Grand Caféban

Dokumentumfilmmel és könyvbemutatóval elevenítik fel Fejtő Ferenc életét és munkásságát március 27-én a Grand Caféban.

A világ híreiből mindig naprakész gondolkodóval, a 99. életévébe lépő

Fejtő Ferenccel Földes Anita

Franciaországban élő újságíró készítette az utolsó, eddig kiadatlan interjúkat. Az Átéltem egy évszázadot című kötet egy izgalmas életút, a forrongó XX. század, titkok, szerelmek és a mai magyar közélet egymásba fonódó krónikája decemberben jelent meg a Scolar Kiadónál. A könyvről és Fejtő Ferenc életéről a szerző,

Földes Anita, Kovács Krisztina,

az SZTE Bölcsészkar Magyar Irodalmi Tanszék oktatója beszélgetnek március 27-én 19 órakor Szegeden a Grand Caféban. Előtte 18 órától Surányi András:Emlékképek című Fejtő Ferencről készült portréfilmjét vetítik. Fejtő Ferenc az összehasonlító történelemtudomány szakértője, politikai elemző, kritikus, Széchenyi- és Pulitzer-díjas író, publicista, a Magyarság Hírnevéért Díj, a Nagy Imre Érdemrend, a Francia Becsületrend tiszti címének birtokosa, a 20. század egyik meghatározó gondolatformálója, 2008. június 2-án 99 éves korában Párizsban hunyt el. Fiatalon tagjává vált a XX. század eleji pezsgő magyar irodalmi életnek. A Nyugat szerzőjeként közelről ismerte

Babits Mihályt, Illyés Gyulát, Füst Milánt, Örkény Istvánt, Molnár Ferencet.

Ő volt

József Attila

utolsó valóban közeli ismerője. Vele és

Ignotus Pállal

együtt alapították a Szép Szó című folyóiratot. Vajon milyen emléket őrzött a mára már irodalomtörténetté vált írókról, ő, a közeli munkatárs, a barát? És milyen személyes benyomásokat szerzett

Bartókról, Bajcsy-Zsilinszky Endréről

vagy

Thomas Mannról

? 1938-tól Párizsban élt. Együtt dolgozott

Károlyi Mihállyal,

akinek ma oly sokan felróják Magyarország trianoni megcsonkítását. Kutatott

Horthy Miklós

titkos iratai között, mielőtt barátja,

Habsburg Ottó

, megírta neki személyes emlékeit a kormányzóról. Fejtő elsőként leplezte le a Rajk-per koncepciózusságát. Mint a francia állami hírügynökség, az AFP vezető Kelet-Európa szakértője sokat tett azért, hogy Magyarországról, az 1956-os forradalomról Nyugaton hírt kapjanak, s reális képet alkossanak, életben tartva a forradalom céljait és szellemiségét. Hozzájutott a jugoszláv és az amerikai titkosszolgálat anyagaihoz, a francia és a lengyel diplomácia jelentéseihez, ahogy a forradalomban fontos szerepet játszó barátaitól is kapott információkat. Hírelemzéseit Amerikától Japánig, a nyugati blokk számos országában átvették az AFP-től. Mivel érte el, hogy Albert Camus és Jean-Paul Sartre a magyar forradalom mellé álljon? Miről beszélgetett Nagy Imrével? Elhiszi-e informátora állítását, miszerint Kádár János nem önszántából hagyta el az országot az ’56-os forradalom idején? Magyarország rendszerváltás utáni miniszterelnökei, (időrendi sorrendben)

Orbán Viktor, Medgyessy Péter

és

Gyurcsány Ferenc

is fontosnak találta meghallgatni a gondolatait. Ő mit gondolt róluk? A könyvből kiderül, hogy sokat látott politikai elemzőként, újságíróként, esszéista-történészként Fejtő kísértetiesen jól látta Magyarország jövőjét. Már 2007-ben... A mai magyar közélet számos elemére rávilágított. Fejtő Ferencnek Trianonban elszakították a családi gyökereit, a holokausztban több,mint 30 rokonát veszítette el, üldözték a fasiszták és a kommunisták is, mégse a gyűlöletbe temetkezett, hanem épp ellenkezőleg: meg akarta érteni a folyamatokat. A majd’ 100 éves polihisztor őszintén vall eszmékről, szerelmekről, kudarcokról, istenkeresésről, bűntudatról, optimizmusról, a vallásokhoz és a halálhoz való viszonyáról. A kötetben, amely Fejtő Ferenc életének utolsó interjúival, az elmúlt száz év történelméről ad személyes hangvételű áttekintést, egy rendkívül sokoldalú személyiség szemén keresztül láthatjuk a világot – amelynek így talán jobban megértjük működését. Megszólalnak Fejtő Ferenc családtagjai, pályatársai, munkatársai, közeli barátai, hölgyismerősei és politikusok is. Köztük

Kertész Imre

Nobel-díjas író,

Romsics Ignác

történész,

Széchenyi Ágnes

és

Agárdi Péter

irodalomtörténészek,

Rockenbauer Zoltán

egykori kulturális miniszter,

Sujánszky Jenő

’56-os szabadságharcos,

Méray Tibor

és

Schreiber Tamás

újságírók is.