Csiba Katalin Szegeden: meg kell akadályozni az amerikai cégek vízprivatizációját

Cikkünk frissítése óta eltelt 7 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

csiba_katalin_lmp01_ia“Az ivóvíz közkincs, nem magántulajdon, így privatizálni sem szabad” – mondta Szegeden, a Víz Világnapja kapcsán tartott sajtótájékoztatóján Csiba Katalin, az LMP környezetpolitikai szakszóvivője. A Csongrád megyei települések vízműveinek centralizása a zöld párt helyi képviselői szerint ugyancsak a magánosítást segíti elő.

Szegeden, a Dugonics téren tartott sajtótájékoztatót az LMP vízgazdálkodási javaslatairól és a vízügy regionális problémáiról. A zöld párt helyi képviselőjelöltjei, Tanács Eszter és Tatár Gábor mellett Csiba Katalin környezetpolitikai szakszóvivő is felszólalt, aki egy európai polgári kezdeményezésre hívta fel a figyelmet.

Ne kerüljön magánkézbe közkincsünk, a víz!

“Európa első sikeres polgári kezdeményezése indult egy évvel ezelőtt, melyre 1 millió 800 ezer aláírást sikerült összegyűjteni az elmúlt évben. A petíció kimondja: be kell tiltani a vízközmű- és ivóvíz-privatizációt. Az ivóvíz közkincs, nem magántulajdon” – hangsúlyozta Csiba Katalin. Az indítványt (melyet Magyarországon is sokan aláírták) szerdán tárgyalta meg az Európai Bizottság, jogalkotási folyamat kezdeményezésére azonban a közel kétmillió aláírás sem kötelezi őket. Az LMP csalódott amiatt, hogy a bizottság nem kötelezte el magát egy olyan jogalkotási kezdeményezés mellett, amely alanyi jogon biztosítja az egészséges ivóvizet, valamint csatornázási és szennyvízelvezetési rendszert az uniós tagállamokban.

Nem nyilatkozott továbbá arról sem, hogy milyen módon akadályozná meg az amerikai cégek vízközműveket privatizáló lépéseit – hangsúlyozta a szakszóvivő. “Bizonyos szabályozások kidolgozása nélkül lehetővé válik, hogy tengerentúli cégek akár magyar közműveket privatizáljanak, ami nem megengedhető. Az LMP – ha kijut az európai politikai színtérre – azért harcol majd, hogy profitérdekből ne lehessen magánkézbe kaparintani közkincsünket, a vizet” – emelte ki Csiba Katalin. Helyi szinten, a közönségek kontrollja alatt kell tartani a vízbázisokat, hogy az önkormányzati képviselők átlátható módon beleszólhassanak a víz minőségének és árának alakulásába.

csiba_katalin_lmp02_ia

Védtelenné váltak vízkészleteink

Ruzsai önkormányzati képviselőként Tatár Gábor felhívta a figyelmet: a vízi közművek átalakítását követően az Alföldvíz Zrt. a tavalyi évben több mint száz település korábban önkormányzati kézben lévő vízművét vehette át. Az önkormányzatok a legjobb gazdái ezeknek a szolgáltatásoknak, hiszen ők tudják csak kellőképpen a helyi lakosság érdekeit képviselni – hangsúlyozta Tatár Gábor. A globalizált vízmonopólium ráadásul a privatizációs lépéseket is elősegíti, hiszen a nagy céget egyben sokkal könnyebb felvásárolni, mint a települések széttagolt vízműveit – tette hozzá.

Az SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének szakértőjeként Tanács Eszter a Kárpát-medence vízügyi sajátosságaira is felhívta a figyelmet. Mint mondta, a globális klímaváltozás valószínűleg a térségben is a szélsőséges időjárás gyakoribbá válását hozza magával, amely a készleteink ésszerűbb és fenntarthatóbb felhasználási módjait kívánja. Az LMP vízgazdálkodási programja olyan eljárásokat támogatna, amely a vízkészletek megtartására koncentrálna. Vidéken a mezőgazdaság vízkészletét is a helyben megőrzött vízből pótolnák, a városban pedig a csapadékvíz felhasználása is egy fenntartható, költségkímélő megoldás, ráadásul a vízelvezető rendszerek terhelését is csökkentené.

Default thumbnail
Előző sztori

Szócska: célzott szűrőprogramok indulnak országszerte

Következő sztori

Labdarúgás: mesés gólokkal verte mumusát az Algyő + FOTÓK

Legutóbbi hasonló cikkek