Írjon nekünk

Egyház

Megvert pásztorunk – Matuska Márton könyve Gachal János püspökről + FOTÓK

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

megemlekezes_konyvbemutato13_gsLelkileg akarták a magyarságot megsemmisíteni, ezért is végeztek ki több mint harminc papot a Délvidéken 1944/45-ben. Egyikükről, Gachal János püspökről Matuska Márton írt könyvet, melyet a Honvéd téri templomban mutattak be.

„Mi magyarok, éljünk bármely régióban, egy nemzet vagyunk. Közös gondunk az, ami akár a Délvidéken, akár Ukrajnában, a Felvidéken vagy Magyarországon történt, hiszen lelkileg akartak bennünket megsemmisíteni” – fogalmazott Matuska Márton. A temerini születésű újságíró elsőként kezdett el foglalkozni a délvidéki, Szegeden a Megvert pásztorunk című könyvét mutatta be, ami Gachal János torontálvásárhelyi református püspök életrajzához szolgál számos adalékkal.

A vasárnapi istentisztelet után a Honvéd téri református templom közösségi termében Matuska elmondta, a népirtások legfőbb mozgatórugója az volt, hogy ne legyen ereje a magyarságnak küzdenie fennmaradásáért. A megtörés egyik eszközének nevezte, hogy a Délvidéken 1944/45-ben mintegy harminc papot likvidáltak, köztük Gachal Jánost is. Megjegyezte, a mai napig nem ismert, pontosan hány áldozatot követelt az az időszak, mint ahogy a meggyilkolt lelkipásztorok számát is csak azért teszik harmincra, mert ennyijük neve ismert. Matuska Márton elmondta, a papokat azért is üldözték, hogy ne legyen lelki kapaszkodója az embereknek, s templomokat is földi romboltak. Rajtuk kívül politikai vezetőket, valamint módos embereket is megöltek, vagyis pénzszerzésre is felhasználták a népirtást.

Gachal Jánost a jó pap példaképének nevezte, aki nélkül nem történhetett semmi a faluban, hiszen mindenkit ismert, minden gonddal tisztában volt. 1923-ban lett Torontálvásárhely lelkésze, ahol eltűnéséig, 1944. november 17-éig szolgált. Két évvel korábban választották a bánsági részek, illetve az akkori Szerbia református közösségének vezetőjévé. A mai napig nem ismert a nyughelye, csak feltételezések vannak ezzel kapcsolatban.

Matuska Márton felidézte a „Megfordítom kocsim rúdját” kezdetű dal keletkezésének körülményeit is, melynek a szövegét a püspök írta, zenéjét Vitkay Gyula kántor szerezte. A magyarok kivándorlását támogatta az akkori királyi Jugoszlávia, például Dél-Amerikába, például nem is kellett a hajóra jegyet venniük. Később kiderült, hogy le kellett dolgozni a jegy árát, s nem feltétlenül várt jobb világ a magyarokra a tengerentúlon. Gachal János tenni akart a kivándorlás ellen, s ekkor született meg az említett dal, mely hamar ismertté vált.

A kötet írója felidézte, a magyar parlament foglalkozott az 42-es razziával, és kártérítést fizettek a szerb államnak, ezzel szemben a szerb parlament a mai napig nem foglalkozott az 1944-es megtorlásokkal. Matuska hangsúlyozta, tisztában kell lenni azzal, hogy az 1944/45-ös események során nem a két évvel korábbi razzia bűnöseit próbálták kézre keríteni, a cél az volt, hogy minél több embert megsemmisítsenek. Erre bizonyíték Gachal János püspök élete, illetve a református püspök likvidálása.

Egyház

Erdő Péter: Mindszenty József boldoggá avatása jót tenne a magyar nép lelkének

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország egykori prímásának mielőbbi boldoggá avatása jót tenne a magyar nép lelkének – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szombaton Budapesten, a Hit pajzsa díj átadó ünnepségén.

Tovább olvasom

Egyház

Kiss-Rigó László püspök diakónussá szentelte Kovács Zoltánt

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Advent második hetének szombatján, Kiss-Rigó László püspök diakónussá szentelte Kovács Zoltán V. éves szeged-csanádi papnövendéket.

Tovább olvasom

Egyetem

Új-zélandi módszerrel lépnek fel az iskolai problémák ellen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A Gál Ferenc Főiskolán a resztoratív módszerről tartottak konferenciát hazai és külföldi előadókkal. Már most támogatja a szemlélet elterjesztését az EMMI, de az újabb szabályozások kialakításában sokat segíthetnek a hasonló tanácskozások.

Tovább olvasom

Aktuál