Lezsákkal ünnepelték a tanyavilágot Gátsoron + FOTÓK

Cikkünk frissítése óta eltelt 7 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

OLYMPUS DIGITAL CAMERAA tanyasi életmódot és a helyben készült terméket népszerűsíti a Gátsori Tanyasi Ünnepség, melyet tizenegyedik alkalommal rendeztek meg Ásotthalom mellett. „Be kell lakni az országot, minden négyzetméterét” – szögezte le a rendezvényen Lezsák Sándor.

A XI. Gátsori Tanyasi Ünnepségen a négy legrégebbi mesterséget: a vadászatot, a pásztorkodást, a tímárok életét és a fazekasok munkáit mutatták be. Fackelmann István tanyagazda portálunknak kifejtette, a paraszti élet bemutatása a legfőbb céljuk a rendezvénnyel, hogy minél többen ismerjék meg az itt élők életmódját és termékeiket. „Mindezt bemutatjuk, ami méltó arra. Fontos tudni, hogy mi élelmet állítunk elő, nem élelmiszert, nem iparszerű dolgokat csinálunk. Többnyire az élelmiszerben sok olyan anyag van, ami nem jó az egészségnek. Mi tudjuk, hogy a természettel hogyan kell együtt élni. Ezt szeretnénk adni” – fogalmazott a tanyagazda. Hozzátette, azt is szeretnék jelezni, hogy a tanyavilág él és fenn is akar maradni.

Lezsák: szükség van a gazdálkodókra!

Az ünnepségen tartott előadásában az Országgyűlés alelnöke, Lezsák Sándor úgy fogalmazott: „be kell lakni” az ország minden négyzetméterét, és ehhez kellenek a tanyák is és azok a gazdálkodók, akik hallatlan leleménnyel, tudással és az ősök tapasztalataival együtt képesek arra, hogy területeiket rendbe hozzák, megműveljék, évszázados, évezredes értékeket „hívjanak elő”.

Bizonyítható, hogy szükség esetén az ember csodákra képes. „Nagy szükség van ezekre az emberekre a tanyán, ezt magam is tudom; Lakiteleken egy olyan házban élek, amely valamikor tanyasi épület volt, és tanyasi tanítóként kezdtem pályafutásomat is” – fogalmazott Lezsák. Az alelnök a rendezvénnyel kapcsolatban hangsúlyozta: az Ásotthalom környéki tanyavilág különösen bizonyítja, hogy életerős családok képesek a leheletlenben a lehetségest megtalálni. Ehhez azonban törvények is kellenek: olyan helyzetet kell teremtenie a törvényhozásnak, amely alkalmassá teszi az életre a tanyákat. Évtizedekkel ezelőtt körbeszántották a tanyákat, nem engedték, hogy építkezzenek rajtuk, az ott élők harmad-, negyedosztályú állampolgároknak számítottak, és a gyötrelmeket ma is megérzik, legyen az az időjárási viszontagság vagy a megélhetési nehézség – idézte fel.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Lezsák Sándor kedvező fejleményként értékeli, hogy készül a tanyatörvény. „Úgy gondolom, hogy a magyar értékekről, a hungarikumokról szóló törvény olyan lehetőséget biztosít, amellyel a tanya is hungarikum lehet” – mondta az MTI-nek. A kétmilliárdos tanyafejlesztési program megvalósítása már folyamatban van, és a tanyatörvény előkészítése is megkezdődött. Reményei szerint a következő ülésszak elején, az elsők között fogadják el – tette hozzá az Országgyűlés alelnöke.

A tanyavilág tesz a fennmaradásáért!

Magyarországon a legutóbbi felmérés szerint közel 293 ezren élnek külterületen, 60%-uk az Alföldön. Ásotthalom lakosságának is több mint a fele él és gazdálkodik a tanyavilágban, s Fackelmann István szerint egyre többen költöznek ki. „Ha a városban lekapcsolják az áramot, megszűnik az élet. Ha nálunk teszik ezt, akkor gyertyát gyújtunk, s ugyanúgy dolgozunk tovább” – jegyezte meg a tanyagazda, aki azt tapasztalja, hogy szerencsére egyre nagyobb az érdeklődés a gazdaságokban előállított termékek iránt. Szerinte a gátsori ünnepség legfőbb üzenete, hogy a tanyavilágban élők mindent megtesznek megmaradásukért.

Default thumbnail
Előző sztori

Labdarúgás: Hatvani négy góllal mutatkozott be Vásárhelyen

Következő sztori

Bivalyfesztivál a Nagyszéksós-tónál – kulináris és kulturális kavalkád a rezervátumban + FOTÓK

Legutóbbi hasonló cikkek