//

Két ország kutatói az ökogazdálkodásért

Cikkünk frissítése óta eltelt 8 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Az egészséges táplálkozást és a környezetünk védelmét szolgáló ökogazdálkodás kiteljesedése fogyasztók és termelők számára egyaránt számos előnnyel kecsegtet. Ennek tudományos megalapozását szolgálta a most záródó, határon átnyúló kutatási projekt, melynek szereplői szegedi és vajdasági kutatók voltak.

A szerbiai Megatrend Egyetem Bácskatopolyai Ökogazdálkodási Kara és két szegedi kutatóintézet, a Szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. és az MTA SZBK Növénybiológiai Intézet ökológiai termesztéssel kapcsolatos kutatásokra kapott két évvel ezelőtt egy brüsszeli támogatású IPA-projektet. Június 18-án tartották a vajdasági Bácspetrőcön a zárókonferenciát.

Pauk Jánostól, a Gabonakutató kutatási igazgatóhelyettesétől, projektvezetőtől megtudtuk, mintegy 80-100 érdeklődő (kutatók, termesztők, egyetemi hallgatók), részvevő előtt zajlott az esemény. Nagyszerű volt a munkakapcsolat, ami hiányzott az egyik oldalon, az megvolt a másikon. Bácskatopolyán már több mint tíz éve folytatnak eredményes ökogazdálkodási kísérleteket gabonafélékkel és a tájba illő cigája juhokkal.

Az állatkísérletben azt vizsgálták, magyarázza a projektvezető, hogy a cigája tej minőségét előnyösen befolyásolja-e az ökotermesztéssel előállított abraktakarmány etetése a hagyományoshoz képest. Magyarországon ilyen generális kísérleti háttér még unikumnak számít. Az SZBK a környezeti stresszekkel kapcsolatos alapkutatásban ért el jelentős eredményeket, melyet a Gabonakutatóban a környezeti stresszekkel és kórokozókkal szembeni rezisztencia-nemesítésben hasznosítanak. Mivel az ökotermesztésben a vegyszerek használata mellőzendő, a jövedelmező termesztés megköveteli, hogy a hagyományos tájfajták mellett a korszerű genetikai hátteret is megtestesítő új növényfajták is szülessenek.

E célok elérésére jó esélyt adott a határ két oldalán lévő egységes agro-ökológiai régió és a benne munkálkodó kutató- és oktatóhelyeknek a jelzett projektben támogatott, célirányos együttműködése.

A zárókonferencián nyolc előadásban egymást követték a genetikai, növényvédelmi, növényélettani, alkalmazkodóképességgel összefüggő előadások főleg angol nyelven. Az előadók sorra vették azokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt 20 hónapban elértek. Ezután hetvenkét fajta különböző gabonaféle parcelláit tekinteték meg a részvevők a rekkenő hőségben. Külön figyelmet fordítottak azokra a genotípusokra, amelyeket a vizsgálatok után már e projekt eredményeként ajánlottak termesztésre a kutatók. A jó hangulatú konferencia finom ebéddel és ez idő alatt is tartó, intenzív eszmecserével ért véget – tudtuk meg Pauk Jánostól.

Előző sztori

A szerb parlament elfogadta a délvidéki vérengzéseket elítélő nyilatkozatot

Következő sztori

Olvadó flaszter, avagy mitől izzad a szegedi utas?