Áder: a jövő generációknak is őrizniük kell a lengyel-magyar barátságot

A következő generációknak is őrizniük kell a lengyel-magyar barátság eszméjét - hangsúlyozta Áder János a dél-lengyelországi Tarnówban, Bem József szülővárosában szombaton, a magyar-lengyel barátság napja alkalmából rendezett gálán.

Az államfő beszédében

Bem

tábornokot a két nemzet közös hősének nevezte, hiszen küzdött a lengyel és a magyar szabadságért is. A két népnek ma már szerencsére nem kell harcolni a szabadságért, hiszen fontos szövetségi rendszerek egyenjogú tagjai - jegyezte meg. Hangsúlyozta azonban, hogy a lengyelek és a magyarok ezeréves barátságának fenntartása, az emlékek ápolása közös felelősség, amelyből a következő generációkra is hárul. Ezt szolgálja évről évre a két nép barátságának megünneplése is. A magyar és a lengyel törvényhozás 2007-ben nyilvánította a két nép közötti barátság napjává március 23-át; a rendezvényeket felváltva tartják a két országban.

Bronislaw Komorowski

lengyel elnök, hasonlóan

Áder Jánoshoz,

nem mondta el előre megírt beszédét. A két államfő ehelyett együtt ment fel a színpadra, és csak néhány mondatot rögtönzött. A lengyel elnök korábbi egri utazását idézte fel, mivel jövőre a hevesi megyeszékhely lesz az eseménysorozat házigazdája. A gálának otthont adó tarnówi színházépület előtt egyébként tucatnyi tüntető várta a lengyel államfőt, akik a magyar köztársasági elnöknek is üzentek. Egy lengyel zászlóra azt írták: "Áder János úr, tanítsa meg Komorowskinak, hogy mit jelent a hazaszeretet!" A nap folyamán a két köztársasági elnök Bem József tarnówi mauzóleumánál helyezett el koszorút. Az 1830-31-es lengyel, majd az 1848-49-es magyar szabadságharcban is részt vevő altábornagy szarkofágját egy mesterséges tó közepén oszlopok emelik a magasba, mivel a püspöki kar nem járult hozzá, hogy a szabadságharc után Törökországba menekült, és ott a muzulmán hitre áttért Bem hamvait 1929-es hazaszállításakor eltemessék. Az államfők ezután részt vettek az Erdélyi Körkép részleteiből összeállított kiállítás megnyitóján. Az 1898-ban készült mű - Jan Styka, továbbá a Feszty-körkép készítésében is közreműködő Vágó Pál és Spányi Béla alkotása - az 1849 márciusában megvívott nagyszebeni csatát ábrázolja. Az erdélyi hadjárat befejező ütközetében a Bem József vezette magyar honvédsereg győzött az osztrák-orosz hadsereg felett. Az eredetileg 120 méter hosszú és 15 méter magas, monumentális körképet 1898-ban Budapesten állították ki, de 1907-ben Varsóba került, később kisebb jelenetekre szedték, darabjai elkallódtak. Bem szülővárosának múzeuma már húsz éve kutat utánuk. A kiállítás megnyitóján bejelentették, hogy a múzeum újabb két darabot vásárolt meg belőlük.