Közélet

Már nem akarunk „anyázni” a stadionokban + FOTÓK

Már nem akarunk „anyázni” a stadionokban + FOTÓK

2013. február 1., péntek
Már nem akarunk „anyázni” a stadionokban + FOTÓK

Az unió munkavállalóinak 10 százaléka él a sporthoz kapcsolódó cégekből, egyesületekből, s miközben tőlünk nyugatra már kiűzték a huligánokat a stadionokból, itthon még gyakoriak a kiemelt biztonsági kockázatú sportesemények.

Nem anyázásért akarnak már az emberek meccsre járni, ezen az attitűdön kell változtatni többek között, hogy egy olyan szintre érjünk, mint Anglia, ahol a 90-es évekig tombolt a huliganizmus, de mára lekerültek a kerítések a stadionokból, profi beléptető és megfigyelőrendszer működik, sikerült minden arénából száműzni a balhét. Többek között erről is beszélt

Német Ferenc

, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara országos szervezetének elnöke egy konferencián, aki több negatív példán keresztül mutatta be, hogy általában a tragédiák, a baj ösztönzi nagyobb lépésre az érintetteket a biztonság területén, holott ha minden szabályt betartanának a szervezők és a biztonsági cégek a beengedés, ellenőrzések során, akkor a renitens személyek nagy hatékonysággal kiszűrhetők.

Ahol a milliárdos gyereke és egy szegény roma is egyenlő

A MOB alelnöke, Európai Parlamenti képviselő, Deutsch Tamás szerint azért is kell nagyon komolyan venni az ügyet, mert az EU gazdaságában a munkavállalók 10 százaléka kötődik a sport területéhez, akár a különböző klubok, egyesületek, szervezetek alkalmazottaiként, létesítmények fenntartóiként, beruházóiként, a sportszermárkák gyártási apparátusában stb. „De ennél sokkal fontosabb talán a társadalmi integrációs szerepe, az esélyegyenlőség megteremtésében. Hiszen nem közhely az, hogy a sportpályán mindenki egyenlő. Egy csapatban futballoznak a társadalom különböző területeiről érkező fiatalok, akik az életben talán soha nem találkozhatnának. Az OTP és a Pick tulajdonosának, Csányi Sándornak a gyermeke együtt rúghatja a bőrt egy kistelepülésről érkezett roma fiatallal, ugyan abban az öltözőben öltöznek, közösen vesznek részt apró csínyekben, ahogy az a gyerekeknél lenni szokott. De ugyan ilyen fontos szerepe van a sportnak a jövőteremtésben is. Nem tudok más területet, ahol egy szegény fiú sok munkával és kitartással ne érhetne el biztos egzisztenciát, társadalmi elismertséget mint profi sportoló, ez nem csak az amerikai filmek álomvilága” – hangsúlyozta a politikus, aki kitért arra is, hogy ezt a területet ma a dopping és a fogadási csalások mérgezik, ami nem csak az elitsportokhoz kötődik, sokkal inkább az alacsonyabb bajnokságokhoz. Deutsch szerint is a biztonság egyik legfontosabb alappillére az, ha a sportrendezvényt szabályzó rendelet minden pontját maradéktalanul betartja a klub és a biztonsági cég, itt nem lehet elnézőnek lenni, semmilyen okból sem. „Ehhez azonban olyan létesítmény, infrastruktúra kell, ahol be is lehet azokat tartatni, de ez mit sem ér, ha az emberek fejében nem teszünk rendet, de ez utóbbi egy nagyon összetett kérdés, ami összefügg az oktatással, mentális, lelki egészséggel, gazdasággal és még a politikával is” – így a képviselő.

Engedjünk be minden Fradistát!

Egy rendelet értelmében minden csapat köteles fenntartani a stadion befogadóképességének a 10 százalékát a vendégszurkolóknak, de ahogy arról előadásában Lázár Norbert megyénk rendőrkapitányság munkatársa beszélt, gyakran előfordul több nagyobb csapat esetében is, hogy megpróbálnak „sakkozni” a számokkal. A szakember külön felhívta a figyelmet, hogy az előírásokat mindenkor tartsuk be, mert ez a rendőrök munkáját nagyban megkönnyíti. Előbbi esetnél egy szegedi példát említett, a konkrét rendezvényt nem nevezte meg, de sejthető, hogy arra a teremtornára gondolt, mikor közel száz Fradi-szurkoló nem tudott bejutni a sportcsarnokba, majd kint ragadva randalíroztak, kisebb csoportokra bomlottak és a környék kocsmáit járták. Ez nem kis problémát jelentett a rendőröknek, mert nem egyszerű figyelemmel tartani ezeket a társaságokat, míg bent az arénában sokkal könnyebb dolguk van. A rendőrtiszt ismertette még a sportrendezvények besorolásait, ami lehet normál, fokozott és kiemelt biztonsági kockázatú. Az első estben nem kell a rendezvényen jelen lenniük, járőr ellenőrzi csak kívülről megtekintve az eseményt, a második fokozatnál már a helyszínen belül is kell szolgálatot teljesíteni, míg a kiemelt kockázatú rendezvényen a teljes biztosítást a rendőrség végzi. Szeged tekintetében a Pick Szeged csapata végzett egy nagyon komoly fejlesztést a csarnokban, úgynevezett zárt láncú kamerarendszert épített ki, így a megfigyelés sokkal hatékonyabb. A Szeged 2011 NB II-es futballcsapata pedig hosszas egyeztetések után tette a SZVSE-stadiont biztonsági szempontból könnyen kezelhetővé.

Megfigyelésben az arcképfelismerésé a jövő

El kell felejtenünk az amerikai sikersorozatok helyszínelőinek technikáját is, mert azok csak a mesében léteznek, a valóság ennél bonyolultabb, igaz az FBI most kapott egy milliárd dollárt egy négy éves projektre, hogy kidolgozzon egy arcfelismerő biztonsági kamerarendszert – ezt már Otti Csaba, az Óbudai Egyetem Alkalmazott Biometriai Intézet magánbiztonsági szakértője mondta. Az egyetem munkatársa a képfelismerő rendszerekről, a jelenlegi technikai lehetőségekről beszélt, melynek a csúcsa a zárt láncú televíziós modul. Bemutatta azt a 8 kamerás 50 megapixeles megfigyelő struktúrát, amellyel átléphetőek a látószög korlátjai, de az adatforgalom nagysága miatt itt a tömörítés okoz problémát, ugyanis a merevített, közeli képeken az arc már nem vehető ki tisztán. Otti Csaba szerint így a rendőrség számára egy magyar fejlesztés hatékonyabb lehet, amely ugyan azzal a technikával épül fel mint az előbb említett rendszer, de nem mozgó, hanem álló képeket készít. A fenti előadások a sport jelene és biztonsága című konferencián hangoztak el, amit az Első Magyar Polgári Biztonságvédelmi Klaszter szervezett a Megyeházán február pénteken.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.