Írjon nekünk

Egyház

„Istendicséretre mégiscsak kiállok” – karácsonyi népszokások

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

A keresztény tartalom mellett számos népszokás kapcsolódik a karácsonyi ünnepkörhöz, mely egészen vízkeresztig tart. A paraszti világban a tél közeledtével megfogyatkoztak a tennivalók a mezőgazdaságban, ez lehetővé tette az odafordulást, az elcsendesedést adventben, amely a Megváltó születésére való várakozás jegyében telt.

Az adventi jeles napok szinte mindegyike karácsonyra vagy az új esztendőre utaló szokásokat tartalmaz.

A boszorkány és a vértanú

Az egyik közismert dátum a december 13-i Luca-nap, amely az év egyik legsötétebb napja a közeli téli napforduló, valamint – különösen Szeged környékén – boszorkányos hiedelmek miatt. Luca napjától a karácsonyi éjféli miséig készítették a Luca-széket. A hagyomány szerint a misén úrfelmutatáskor, ha ráültek, meg lehetett látni, ki a boszorkány. Valójában Luca napja a vértanú szűzre, Luciára emlékeztet, akinek neve a latin lux (fény) szóból ered, és a karácsonyra irányítja a figyelmet: a legsötétebb napon azt ünnepeljük, hogy megszületett a világ világossága, és szétoszlatta a sötétséget. Magyar-sváb eredetű szokás a Luca-búza csíráztatása, mellyel a következő év termését próbálták kedvezően befolyásolni. A zöld hajtások ma is a karácsonyi üzenetre, az új élet kezdetére emlékeztetnek.

December 24. – szenteste, vagy karácsony vigíliája. Az ünnepi előkészület miatt ez böjti nap volt, a Dél-Alföldön jellemzően savanyú krumpli-, cibere- vagy bablevest fogyasztanak mákosgubával vagy valamilyen friss főtt tésztával, például mákoscsíkkal. A manapság oly divatos bejgli újabb keletű sütemény, amely a paraszti konyhából sokáig hiányzott. A karácsonyi ajándékozás még a rómaiak korára vezethető vissza, Lupercalia ünnepén diót kaptak a gyerekek.

Betlehemezés és pásztorjáték

Sok helyen ismét szokás, hogy betlehemesek, reformátusoknál kántálók járják a falut, és Jézus születésének történetét játsszák el. A betlehemezés speciális alföldi formája a pásztorjáték, amely azt az epizódot emeli ki, mikor az angyal a Megváltó születését hírül adja a pásztoroknak, akik útra kelnek, hogy köszöntsék Jézust. Ennek a szövegében szinte alig van vallásos tartalom, viccelődő, helyzetkomikumban gazdag előadás.
A betlehemes játékok az utóbbi évtizedekben bekerültek a templomba, ahol viszont egyértelmű volt a biblikus, ószövetségi utalás, a karácsonyi és a bűnbeesés történetének párhuzamba állítása. Isten Ádámot és Évát engedetlenségük miatt – a tiltott fa gyümölcséből ettek a kígyó szavára – űzi ki az Édenből, de már itt elhangzik a Megváltó születésének ígérete. A karácsonyfa kezdetben az ószövetségi történet megjelenítésének kelléke volt, a mai gömbök a tiltott gyümölcsre, a boák a kígyóra emlékeztetnek. A játék elősegítette a történet átélését, az utánzás révén részesévé válhattak a nézők az eseményeknek. Akárcsak az adventi koszorú, a fenyőfa mint karácsonyfa állításának hagyománya is az evangélikusoktól ered, Magyarországon csupán mintegy 50-60 éve lett általános szokás, korábban sok helyütt csak egy feldíszített ág állt az ünnepi asztalon.

Karácsonytól a háromkirályokig

A karácsony kétnapos ünnep, de az egyház nyolc napon át emlékezik meg róla. December 24. Ádám és Éva napja. December 25-ét nagykarácsonynak is nevezik, ez Jézus születésnapja. Ekkor már vége a böjtnek, hagyományos étele a disznótoros, vagy az úgynevezett „angyali” hurka és kolbász. Szent István első vértanú napjától, december 26-tól újévig jártak a regösök. A regölés természetvarázsló rigmusokból álló – és azokból eredő – énekmondás volt: köszöntés, bőségvarázsló, párokat összeboronáló, adománygyűjtő szokás. Különféle énekeket adtak elő és jókívánságokat mondtak a ház lakóinak. December 27-én, Szent János evangélista napján volt szokás a bor megáldása. Ezen a napon minden család bort vitt a templomba, amelyet a pap megáldott. A szentelt bornak mágikus erőt tulajdonítottak. Beteg embert, beteg állatot gyógyítottak vele és öntöttek belőle a boroshordókba, hogy ne romoljon meg a bor.

December 28-án aprószentek napja arra emlékeztet, hogy Heródes király – hatalmát féltve a megjövendölt új királytól – megöletett minden két év alatti kisgyermeket Betlehemben – Jézus szüleivel ekkor már úton van Egyiptomba. A Dél-Alföldön szokás volt ezen a napon a fiatalok körében a vesszőzés mint termékenységi, vagy egészségvarázslás.

A karácsonyi ünnepkör január 6-ával, vízkereszttel, a Háromkirályok ünnepével zárul. Ekkor a Dél-Alföldön is szokás volt a háromkirályjárás, amely a napkeleti bölcsek Jézus előtti hódolatát idézi fel (szokás kiskarácsonynak is nevezni, az ortodox hagyományban ekkor ünneplik a karácsonyt.)

Egyház

A reformáció emléknapját ünnepeljük

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

Szerző:

Luther Márton a hagyomány szerint 1517-ben e napon tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára.

Tovább olvasom

Egyház

Erdő Péter: Mindszenty József boldoggá avatása jót tenne a magyar nép lelkének

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

Szerző:

Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország egykori prímásának mielőbbi boldoggá avatása jót tenne a magyar nép lelkének – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szombaton Budapesten, a Hit pajzsa díj átadó ünnepségén.

Tovább olvasom

Egyház

Kiss-Rigó László püspök diakónussá szentelte Kovács Zoltánt

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

Szerző:

Advent második hetének szombatján, Kiss-Rigó László püspök diakónussá szentelte Kovács Zoltán V. éves szeged-csanádi papnövendéket.

Tovább olvasom

Aktuál