Horthy Miklósról és koráról rendeztek konferenciát Szegeden + FOTÓK

Cikkünk frissítése óta eltelt 8 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Horthy Miklós megítélése ma sem egységes. Másként vélekedik róla és a korról a jobboldali, és másként a baloldali történész, még ha közöttük talán nincs is akkora kibékíthetetlen ellentét, mint a két tábor politikusai között.

A 2008-ban megtartott „Újragondolt negyedszázad” konferencia a Horthy-korszakról folytatásaként hagyományteremtő szándékkal a SZAB-székházban a Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására szervezésében megrendezték a II. Újragondolt negyedszázad címet viselő tanácskozást, ugyanerre a témára. A konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatát tanulmánykötetben fogják publikálni, a könyv megjelenésének időpontja: 2013 májusa.

Horthyt már 1944-ben megbélyegezték

A Horthy-korszak megítélése már nagyon korán, 1944 végén megindult éppen itt, Szegeden, a helyi lapban, amelynek egyik szerkesztője és publicistája Révai József kommunista politikus volt – magyarázza Miklós Péter, a szervezőbizottság elnöke. Révai már ekkor megbélyegezte és fasiszta jellegűnek, Magyarország elpusztulásában szerepet vállalónak nevezte a Horthy-rendszert. Innentől kezdve az államszocializmus korának történetírása ezt vette alapelvül. Az ’50-es években sokkal dogmatikusabb meg sztálinistább alapokon folytatódott a kutatás, majd a ’60-as, ’70-es években ez a kép fokozatosan enyhült. A Horthy-korszak és Horthy Miklós személyének objektív mérlegre helyezése csak a rendszerváltás idején és utána indulhatott meg.

Divatos a mai politikai publicisztikában és a közbeszédben Horthyt és Kádárt párhuzamba állítani. Miklós Péter szerint az ilyen jellegű konferenciáknak és az itt elhangzott tanulmányokat tartalmazó kiadványoknak nagyon fontos üzenete, hogy sikerüljön tisztázni: Horthy idejében Magyarország független volt, Horthy és kormányai Bethlentől égészen Kállayig, továbbá a kormányzó politikusai a magyar nemzeti függetlenséget és a magyar nemzet érdekeit szolgálták.

Ezzel szemben Kádár idején Magyarország megszállt ország volt, mind Kádár, mind az általa irányított politikai garnitúra a szovjet érdekeket és a szovjet megszállók igényeit szolgálták, illetve elégítették ki. Ha a rendszerváltás után huszonegynéhány évvel sikerülne elérnünk, hogy tudatosodjon az emberekben, Horthy mégis egy önálló magyar politikai életben gondolkodott és Magyarország történelmi egységének a helyreállításán fáradozott, míg vele szemben Kádárék és az államszocialista rendszer képviselői a szovjet érdekek kiszolgálásában jeleskedtek, akkor elértük a célunkat, fogalmazott Miklós Péter.

Ne a politikáé legyen a döntő szó

Gulyás László, a szervezőbizottság másik elnöke szerint Horthy és a Horthy-korszak megítéléséről az utóbbi egy-másfél évben ismét heves vita bontakozott ki. Különböző álláspontok feszülnek egymásnak, s ennek a konferenciának is az a célja, hogy az említett korszakról minél objektívebb képet adjon. A szocialista kor történetírásában ez a kép nem volt tárgyilagos, az akkori időszak hibás értelmezéseit kellene most a helyükre tenni, véli a történész. Az említett időszak iránt hullámszerű érdeklődés nyilvánult meg a történészek részéről. 1993-ban, Horthy újratemetésekor mindenki sokat írt és beszélt róla, utána 10 évig csönd következett, majd most újra fellángolás tapasztalható. Léteznek olyan politikai események, amelyek a történészeket arra kényszerítik, hogy az adott korszakkal intenzívebben foglalkozzanak. Most megint egy ilyen időszakban élünk, amikor a szoboravatások, szoborleöntések miatt a szakembereknek ismét véleményt kell formálniuk.

A megnyitón Zakar Péter történész elmondta, Horthy életének különböző korszakai eltérő megítélés alá esnek, a lényeg azonban az, hogy a szocialista rendszerrel ellentétben most már szabadon, ideológiai előítéletek nélkül lehet beszélni róla. A jobb- és a baloldalhoz tartozó kutatók ma is eltérően vélekednek erről a korszakról és a kormányzó szerepéről, de nem szabad megengedni, hogy a politika ártson és eltorzítsa a történelmi látásmódot. A rendezőelvnek a történelemtudományban kell gyökereznie, nem pedig a politikában, figyelmeztetett Zakar.

A délelőtti és délutáni plenáris ülésen 14 előadás hangzott el, amelyeket vita és hozzászólások követettek.

Előző sztori

Jó arcokat keres a SZEGEDma: Papp Lilla

Következő sztori

A kis Jeanne is ellátogatott a Múzeumok Őszi Éjszakájára Szegeden + FOTÓK

Legutóbbi hasonló cikkek