Keddi programajánló: Lakodalom a Rongyban, La Mancha lovagja a nagyszínházban

A nagyszínházban a La Mancha lovagja című zenés színművet, míg a kisszínházban A mundérvásárhelyi búcsút mutatják be 18 órától. Folytatódnak a Vántus István Kortárszenei Napok, míg a Rongyban összeadják a házasulandókat egy buli keretében.

Zenepedagógiai délelőtt lesz 11 órakor az

SZTE JGYPK Ének-zene Tanszékén

a Vántus István Kortárszenei Napok keretében. 17 órától az SZTE Zeneművészeti Kar Fricsay-termében pedig a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának hallgatóinak hangversenyére várják a zenekedvelőket. „Az egyetlen, igazi Tarzan” – Ötórai román film kedden 17 órakor a

Grand Caféban

. A temesvári Florin Iepan rendező filmje az első olyan dokumentumfilm, amely mindeddig ismeretlen dolgokat fed fel a híres Johnny Weissmüllerről, valamint kitér az 1924-es és 1928-as Olimpiai Játékokra is. 1924-ben a temesvári születésű Johnny Weissmüller, hogy tagja lehessen az amerikai úszóválogatottnak meghamisítja testvére, Peter anyakönyvi kivonatát. Két egymást követő olimpiai játékon összesen öt érmet szerez az Egyesült Államoknak, mégis csak filmes karrierjének felívelése után, 1932-ben lett amerikai állampolgár. A dokumentumfilm érzékenyen, de minden érzelgősségtől mentesen mutatja be a mindenki által Tarzanként ismert úszó- színészlegendát. A film elsősorban ifj. Johnny Weissmüller szempontjából tárja fel apja életét és filmes karrierjét, valamint további interjúkat tartalmaz híres barátaival, illetve több családi történetbe enged betekintést Johnny Weismüller feleségeinek és gyerekeinek elbeszélésein keresztül. Az angol nyelvű vetítésre a belépés ingyenes. http://www.youtube.com/watch?v=D91MF6D3QHk Molnár Tünde: Elhurcolások – Gombos 1944 november kötetét mutatják be 18 órától a

Millenniumi Kávéházban

. A szerzővel Stella Szonja történész és Matuska Márton újságíró beszélget. A rendezvény háziasszonya Cseresnyésné Kiss Magdolna, a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány elnöke. Az est szervezője a VMDK Szegedi Tagozata. A

Nagyszínházban

18 órakor a La Mancha lovagja című zenés színművet láthatja a nagyérdemű. Don Quijote kedves és mindenki számára ismerős figuráját Cervantes életének egyik epizódjába ágyazva láthatjuk a darabban. A Dale Wasserman és Mitch Leigh által jegyzett mű a Don Quijote írója, Cervantes életének egy valós epizódjával foglalja keretbe a bolondos kóborlovag történetét. Valóban megtörtént, hogy Cervantes (Rácz Tibor, illetve Jakab Tamás) egy monostort adóbevallási ügybe kevert, ezért elítélték, és börtönbe zárták. Itt a költő és hű szolgája a rabok bevonásával eljátssza a Don Quijotét, melyben Cervantes a „búsképű lovagot” ölti magára, szolgája pedig természetesen Sanchót (Gömöri Krisztián), a fogva tartottak közül kerül ki a lovag szívehölgye, Aldonza, pontosabban Dulcinea (Szilágyi Annamária). Bár nem szűkölködik a darab poénokban, de megvan a mélysége is. A Cervantes – Don Quijote szerepet magára öltő Rácz Tibor úgy fogalmazott, mindannyiunkban motoszkál a kíváncsiság, hogy miként lehet az igazságot megfejteni úgy, hogy az a hittel párosuljon.

Szintén 18 órakor a

Kisszínházban

Goethe fiatalkorban félbehagyott és Peter Hacks által továbbgondolt vígjátékát, A mundérvásárhelyi búcsút mutatják be Csiszár Imre rendezésében. Goethe 25 esztendős korában kezdett bele a felvilágosodás korának furcsa, néha nevetséges figuráit egy vásári forgatagban felvonultató színmű írásába. A történet bemutatja, hogy veszik ki a szépség és a kultúra a világból, ha a magukat felvilágosultnak gondoló sznobok ítélkeznek a művészetről, próbálnak színházat csinálni, miként söpri ki a felvilágosodás akaratlanul is az esztétikumot. A félbehagyott darabot Peter Hacks gondolta újra a 20. században. A hosszúra nőtt egyfelvonásos darab így – talán Goethe ellenében – már a politikáról és a szexről szól – fogalmazott a művész. A nézők egy este tulajdonképpen két művet láthatnak: a vásártéren a plebejus rétegeknek szól az előadás, az emelkedettebb, hivatalos színház pedig egy bibliai témát, Eszter történetét dolgozza föl. Kamaraest lesz a

Korzó Zeneházban

, Kosztándi István és vendégei közreműködésével 19.30-tól. Műsor: 1. Madarász Iván: Örvény a kristályban; 2. Bujtás József: Három duó fuvolára és hegedűre – Elveszett utak; 3. Orbán György: Évszakok (részletek); 4. Durkó Zsolt: Szimbólumok; 5. Durkó Zsolt: 11 darab vonósnégyesre (részletek). Közreműködik: Kosztándi István - hegedű; Zsigmond Zoltán - zongora; Szabó Norbert - fuvola; Kecskés György - kürt; Kosztándi Vonósnégyes. Beszélgetőtárs: Kiss Ernő, a Vántus István Társaság titkára.

Rongy lakodalom 21 órától a

Rongy Kocsmában

. Pártában maradt koszorúslányok, oltárnál hagyott vőlegények és menyasszonyok, házasulandó párok, vagy aki csak simán a násznép része szeretne lenni és egy jót bulizni: Gyertek mind! Aki házasodna, oltárhoz vezetjük és összeadjuk! Lesz lufi, játék és sok akció, na meg persze az elmaradhatatlan buli, élő lakodalmas zenével és dj-vel, kinek mi tetszik. Az első ötven lakodalomhoz illőn felöltözött vendég (menyasszony, vőlegény, vőfély, koszorúslány) egy pohár pezsgővel koccinthat az ifjú párok és a társaság egészségére!

Folyamatos kiállítások, programok

Kontrasztok vonzásában címmel a fővárosi

Várfok Galéria

huszonöt művészének alkotásaiból nyíl kiállítás a Reök-palotában. A százharminc alkotást festményeket, grafikákat, szobrokat, installációkat összekötő közös pont, hogy készítőjük az 1990-ben létrejött egyik első magánalapítású, tisztán kortárs profilú galéria művészköréhez kapcsolódik. A kiállítás anyagának gerince a Várfok Galéria alapító tulajdonosa, Szalóky Károly magángyűjteményéből származik. A bemutatkozó alkotók között épp úgy vannak befutott és híres művészek – Nádler István, feLugossy László, Mulasics László vagy éppen El Kazovszkij -, mint fiatal, feltörekvő tehetségek, akiket a galéria Spiritusz szekció fog össze. Kovács Krisztina művészettörténész, a tárlat kurátora elmondta, hogy a műveket a stiláris sokszínűség jellemzi, nonfiguratív, szürreális alkotások éppúgy szerepelnek a kiállításon, mint geometrikus művek vagy hiperrealista festmények. Ötven éve érkezett az első Bengáli villamos Szegedre, ebből az alkalomból emlékkiállítás nyílt a Közlekedési Emléktár Alapítvány, a Szegedi Közlekedési Kft. és az EDF DÉMÁSZ szervezésében az

EDF Galériában

, a Klauzál téren. A szervezők nemcsak a járművet, de a város elmúlt ötven évét is szerették volna bemutatni. A kiállításon különleges tárgyi emlékek, köztük a járműveken található feliratos táblácskák, jegyérvényesítő készülék, néhány, a villamosok irányításához szükséges menetkapcsoló vagy éppen a vezetők által utastájékoztatásra használt mikrofon is látható. A tárlaton csaknem negyven tabló segít felidézni a jellegzetes szegedi járművek pályafutásának egyes korszakait, de a látogatók tervrajzokon is tanulmányozhatják a villamosokat. Emellett a kiállított Bengáli emlékmodellbe be is ülhetnek a nézelődők, ahol kisfilmek idézik fel a múltat. Az első Bengáli ötven éve érkezett Szegedre. Az 1960-as években a fővárosban az igencsak megnövekedett utasszám miatt fejlesztették ki a négytengelyes csuklós járművet, ami bár ott nem aratott nagy sikert, a vidéki városokban évtizedekig szállította az utasokat. Szegedre 1962 novemberében érkezett az első Bengáli, majd évtizedek alatt 46 darabosra bővült a flotta. Ezek a járművek fél évszázadon át meghatározták a szegedi városképet és a villamosközlekedést. A Bengáli’50 kiállítás az EDF Galériában december második hetéig várja a látogatókat.

A képregény és a társművészetek kapcsolatát példázza Miklosovits László grafikusművész Röhög az osztály című kiállítása, amit a

Somogyi-könyvtárban

láthatnak az érdeklődők. A cím árulkodó: Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című karcolatfüzérének egyik írása, a Röhög az egész osztály képregény-változatát készítette el az alkotó. „Karinthy veretes szövegén semmiképpen nem óhajtottam változtatni, (sok a kép, és a szöveg), tulajdonképpen átmenet egy bővebben illusztrált oldal és a későbbi képregények közt... Még a buborékot is mellőztem, ezért ez a korai, klasszikus képregényekre hajaz” – foglalata össze irodalmi mű és képregény viszonyát a művész. A grafikusművész nevéhez irodalmi művek köteteinek tervezése, illusztrálása is fűződik. Az Arany János születésének 180. évfordulójára megjelent verseskötet rajzairól Keresztury Dezső írt elismerő sorokat. Miklosovits László Röhög az osztály című kiállítása november 15-től december 12-ig tekinthető meg a Somogyi-könyvtár földszintjéről nyíló Internet-Térben.

És a HaJó jön... – Haui József rajzfilmtervező kiállítása december 5-ig látható a

Somogyi-könyvtár

aulájában. A Vizipók-Csodapók, a Mézga család, a Magyar Népmesék és a Kérem a következőt! figuráinak rajzolója tervezett többek között plakátokat, puzzle-t, gyereknyomdát, kifestőkönyvet, diafilmet, ABC-mesekönyvsorozatot a Vízipók figuráival, logopédiai kártyasorozatot, tervezett müzlisdobozt, matricát, rendőrségi logót, közlekedési sorozatfüzeteket, gyerekpezsgőre címkét, dobozos üdítőkre figurákat, plüssjátékhoz figuraterveket, rajzfilmekhez DVD-borítókat is. Rajzol és ír a Dörmögő Dömötör magazinban, készített képregényeket, több mint száz mesekönyvet és két tucat tankönyvet illusztrált. Életművét gazdagítja két egész estés arab rajzfilm képes forgatókönyve is, Munkásságáról így fogalmazott: „Én csak rajzolni akarok, hatvanévesen is. A rajzolás a kenyérkereső munkám, én nem művészkedek, önkifejezek vele… mindig annak örültem a legjobban, ha tetszett, szórakoztatott, örömet okozott a munkám másoknak (is).” A tárlaton eredeti rajzok (képregények, könyvillusztrációk) tekinthetők meg a művész magángyűjteményéből, amelyeket kiegészítenek a Somogyi-könyvtárban őrzött, illusztrált kötetek és folyóiratok. Haui József kiállítása december 5-ig látható a Somogyi-könyvtár aulájában.

Eudochia Zavtur moldovai festőművész alkotásai tekinthetőek meg a

Budapesti Román Kulturális Intézet Szegedi Fiókintézetében.

A művész Eudochia Zavtur, a Moldovai Képzőművészek Egyesületének tagja, 1953-ban született a moldovai Corjevoban. A nemzetközileg elismert, a moldovai kortárs román képzőművészet egyik legjelentősebb képviselője a grafik, a könyvillusztráció és a festészet műfajában alkot. A Kijevi Művészeti Akadémián végzett művésznő ihletének egyedi rendszerbe foglalt munkasorozatok általi megjelenítését részesíti előnyben, mind a megragadott témák kohéziója, mind a stilisztikai elrendezés révén. Eudochia Zavtur olajfestményeinek világa harmóniát és fényt fejez ki, a színárnyalatok rezgéseinek csodáját. Művei megtalálhatók Moldova, Oroszország, Ukrajna, Románia, Olaszország, Finnország, Németország, Izrael, Franciország, Hollandia, Amerikai Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália számos állami és magángyűjteményében. A kiállítás 2012. december 7-éig látogatható. Belső-Erdély máig élő népi vallásosságának emlékeit tekinthetik meg az érdeklődők a szegedi

Móra-múzeumban

a Sosem láttam szebb termőfát… című tárlaton, egészen december közepéig. A tárlat látogatói egy olyan világba léphetnek be, amely a mai napig létezik Erdély középső-keleti részén. Bár a bemutatott legrégebbi tárgy csaknem százötven éves, a kiállított művek között akad olyan is, amely egy-két éve készült. A dísz- és használati tárgyakat, ruhákat, szőtteseket, kerámiákat szemlélve feltűnő, mennyire átfogja a több nemzetiségű és vallású tájon élők mindennapjait a szakralitás. A tárlaton bemutatnak többféle kelengyés ládát, amelyeket a gonosz elűzésére geometrikus mintákkal, forgórózsákkal, különböző karcolt mágikus jelekkel díszítettek. A tárlaton különböző viseleteket, halottas lepedőt, szenteltvíz-hintő buszulyt, rozmaringból készült menyasszonyi pártát és más tárgyakat is megnézhetnek az érdeklődők. A falakat tányérok és szőttesek díszítik, valamint egy Luthert ábrázoló zenélő képet is bemutatnak. A kiállítás egyik érdekessége az a körmeneti kereszt, amelyen egy tatár arcvonásokkal megfaragott Krisztus látható. Ezen ábrázolás oka a tatárok 18. századi erdélyi betörése lehetett.

A Móra Ferenc Múzeum jelenlegi legnagyszabásúbb kiállítása, a Munkácsy Mihály festményeiből összeállított rendkívüli tárlat december 16-ig áll nyitva a nagyközönség előtt. A három teremben látható tárlaton több mint 40 Munkácsy-festményt mutatnak be, köztük több olyan művet is, melyet Magyarországon most csodálhat meg először a nagyközönség. Új alkotással is

gyarapodott a gyűjtemény,

Munkácsy Mihály ujjlenyomata is rajta van azon a miniatűr tájképen, amit október 26-án mutatott be a kultúrpalotában Pákh Imre műgyűjtő. A Golgota és a Krisztus Pilátus előtt című alkotás redukciója is látható a december 16-áig látogatható tárlaton. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.