Az alternatív oktatás szegedi alternatívája + FOTÓK

A mai napig heves viták övezik a hagyományos oktatási módszert felváltani vágyó reformpedagógiai irányzatokat, melyek a rendszerváltás óta egyre jelentősebb szerepet kapnak hazánkban is. Az eddig nagyrészt alapítványi, szülői finanszírozásból működő iskoláknak jót is, rosszat is hozhat a szeptember elsejével életbe lépett új köznevelési törvény.

Már a hetvenes évek elejétől megjelentek, de jelentősebben csak a rendszerváltást követően terjedtek el Magyarországon a hagyományos oktatás hiányosságaira új módszereket kidolgozó, alternatív pedagógiai irányzatok. A reformpedagógia egy-egy ágát (Waldorf, Montessori, Freinet) képviselő iskolák bár külön úton haladnak, módszereikben számos közös pont fedezhető fel: gondolkodásukban gyermekközpontúak, a teljesítmény fokozását pedig nem elvárásokkal, hanem motivációval próbálják elérni. Az új köznevelési törvény életbe lépésének köszönhetően az alternatív módszerekkel tanító, szegedi Waldorf-iskola is átszervezte órarendjét: mozgásterüket némileg leszűkítette a törvény, de nagyobb állami támogatást is remélhetnek.

Először térben, aztán papíron

A huszadik század elején, Németországból indult Waldorf-módszer célja az emberközpontú nevelés, újragondolt tanrendje az életkor mellett az egyéni kvalitások alapján foglalkozik a tanulóval. Nem várják el, hogy erőn felül teljesítsenek, mindenkinek saját magából kell kihoznia a maximumot. A „hagyományos” tantárgyak mellett a kreativitás és a csapatszellem fejlesztése is nagy hangsúlyt kap, amit a lexikális tudás felhalmozását hangsúlyozó hagyományos tanrendek kevésbé tartanak fontosnak. „A Waldorf-pedagógia célja, hogy a társadalomnak hasznos, testileg és lelkileg is egészséges ember hagyja el az iskolát, ehhez pedig a szeretet motiváló erejét használja. Teljes mértékben igazodik az életkori sajátosságokhoz, nem vár el semmi olyat a gyerekektől, amire nem állnak maguk is készen. Ez az alapelve a Waldorf-pedagógiának” – mondta

Verebély Mariann

, a Szegedi Waldorf Társas Kör Egyesület marketing asszisztense. A gyerekek a betűket először térben lemozogják, kilépik, utána kezdik csak el leírni – mégpedig méhviasz krétával, hat évesen ugyanis a kéz izomzata nem áll készen a háromujjas ceruzafogásra.

Az iskolai tanítás epochális oktatás szerint zajlik, ami azt jelenti, hogy a gyermekek tanrendje nem naponta és óránként változik, hanem a fő tárgyak (anyanyelv, írás, olvasás, számolás) tananyaga tömbösítve kerül feldolgozásra. Három hétig egy tantárggyal foglalkoznak a diákok, majd miután az adott témakört alaposan körbejárták lépnek tovább a soron következő tantárgyra. Az intelligenciahányados (röviden IQ) fejlesztése mellett itt nagy hangsúlyt fektetnek az érzelmi intelligenciára (EQ) is, hiszen számos kutatás igazolta, hogy az életben való beváláshoz elsősorban az érzelmi intelligenciának van köze, és csak másodsorban az értelmi intelligenciának. Nyolc általános és öt gimnáziumi évük alatt a gyerekek megismerkednek a művészetekkel, kézművességgel is. A tanárok a diák erős oldalát igyekeznek kihangsúlyozni, megerősíteni. A Waldorf-iskolákban nincs osztályzás, a szülőket írásbeli értékeléssel tájékoztatják, a tanulók pedig „bizonyítvány verset” kapnak, melyet minden héten, születésük napján hangosan elmondanak az osztály előtt. Ebben erősségeiket írják le, melyeket ismételgetve tudatosíthatják magukban pozitív tulajdonságaikat.

Jót is hozhat az új köznevelési törvény