Szeged tanulja Kínát + FOTÓK

A kultúrán és az oktatáson keresztül lehet erősíteni a kínai-magyar kapcsolatokat, melyek később a gazdasági együttműködéseket is elősegíthetik – derült ki az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Szakképzési Központja által szervezett Szakképzési Kerekasztal idei félévi utolsó alkalmán, melyre kedden délután került sor a városházán.

Galambos Gábor

, az SZTE JGYPK dékánja köszöntőjében elmondta, Európa nyit Kína felé, és ebben a folyamatban Szeged és az egyetem hídfőállássá válhat.

Tudástőke Szegedről

Ha be akarunk szállni a kínai kereskedelmi, gazdasági és diplomáciai kapcsolatok megszerzéséért indított versenybe, meg kell tanulnunk a Kínát, a kínaiak gondolkodását – fogalmazott

Ujhelyi István

, az Országgyűlés alelnöke, a Konfuciusz Intézet alapításának kezdeményezője. A politikus arra is kitért arra, már a Medgyesi-kormány idején elkezdték a Kína felé való nyitást a diplomácia és a kultúra területén, és ezt a jelenlegi kormány is támogatja. 2006-ban az ELTE keretében létrejött a budapesti Konfuciusz Intézet és egy kéttannyelvű kínai-magyar általános iskola, igyekezték elősegíteni a Magyarországon megjelent kínai közösség integrálását a helyi gazdasági vérkeringésbe. Ujhelyi István hozzátette: fontos előnyünk, hogy gondolkodásmódunkban közelebb állunk az ázsiai népekhez, mint Európa más országai, és ezt a kínaiak is tudják. Az Országgyűlés alelnöke arról is szólt, Kínának több mint harminc tartománya van, melyek mindegyike nagyobb, mint Magyarország – óriási gazdasági potenciált hordoznak magukban. Korábban a könnyűiparágak tönkremeneteléről hallottunk az ázsiai tömegtermelés miatt, mára azt is látni kell, hogy a világ technológiai és kutatásfejlesztési központjai Kínába települnek. Átalakulóban van az ország ipari összetétele. Szeged az egyetem, a Gabonakutató és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont segítségével is profitálhat ebből a helyzetből, ha tudását, technológiai eredményeit és a helyi szakemberek know-how-ját megfelelően kihasználjuk. Ujhelyi azt is hangsúlyozta, a Konfuciusz Intézet kínai állami intézmény pekingi finanszírozással, hosszú és kemény munka eredménye egy ilyen felállítása, a következő évtizedekben csupán még egy-kettő nyílhat a térségben, és a szegedi diplomácia elérte, hogy hetven pályázat megelőzésével a Tisza-parti várost válasszák.

Közös pontok

Solymos László

alpolgármester elmondta, majd két évtizede van kínai kapcsolata a városnak, de az említett kormánypolitikai irányváltás után Sanghajjal alakult ki igazán élő testvérvárosi viszony. Az alpolgármester utalt a mentalitásbeli különbségekre, mint mondta, Európában gyorsabban hozunk döntéseket, a kínaiak viszont megfontoltabbak, hosszú távra tekintenek. A Konfuciusz Intézet alapításának hírére máris érdeklődőbbé váltak a kínai partnerek. Szegeden évek óta folyik kínai nyelvoktatás a Radnóti-gimnáziumban, sőt vannak általános iskolák is, amelyek jelezték, hogy szeretnének részt venni ebben. Jelentős fejlődésen megy keresztül a kínai környezetvédelem, ezen a területen is lesznek közös pontok a szegedi kutatásokkal.

A magyar Oxford

Magyarország számára Kína az első számú, Európán kívüli export- és importország – hangsúlyozta Dömötör Máté, az SZTE főtitkára előadásában. A kínai tulajdonú kazincbarcikai BorsodChem vegyi üzem, vagy a Miskolci Egyetem Kína-központja is mutatja a két ország kölcsönös érdekeltségét. Szegednek jó pontot jelent, hogy előkelő helyen szerepel a sanghaji listán, és az ELI is az itteni kutatások színvonalát mutatja Kína felé – a tárgyalásokban végig azt igyekeztek demonstrálni, hogy Szeged a magyar Oxford. A Tisza-parti universitasnak nemcsak a Konfuciusz Intézethez tanárokat biztosító Sanghaji Idegen Nyelvi Egyetemmel van együttműködése, hanem további kapcsolatok formálódnak a Sanghaji Jogi és Közigazgatási Egyetemmel, a Fudan Egyetemmel, és a híres ranglistát készítő Jiao Tong Egyetemmel is – ezek mind katalizátorai lehetnek a későbbi gazdasági kooperációknak is – így a főtitkár.

Intézet a két ország között

Szentmártoni Lívia, a kínai kapcsolatokért felelős rektori megbízott, a szegedi Konfuciusz Intézet igazgatónője előadásában az intézet működéséről beszélt. Mint mondta, Konfucius Intézetek a Kínai Oktatásügyi Minisztérium nonprofit intézményei, szervezetileg a Hanbanhoz tartoznak (Országos Kínai Nyelvoktatási Tanács). Céljuk a nyelvoktatás, a kultúra terjesztése, Kína integrálása a világba. A nyelvoktatás keretében térítésmentes és költségtérítéses nyelvtanfolyamokat is szerveznek, szeretnének kínai nyelvtankönyveket kiadni, és nyelvtanárok képzésére is lesz lehetőség. A Hanban 3 ezer könyvvel támogatja a szegedi intézetet. A középiskolásoknak nyári tábort szerveznek, valamint ösztöndíjakkal segítik a Kína iránt érdeklődőket. Számos kulturális programot szerveznek, így például megtartják a holdújévi gálaműsort, mely Kínában akkora ünnep, mint nálunk a karácsony. Előadások, kiállítások, hangversenyek, tanfolyamok szervezése is az intézet profiljába tartozik. Miért érdemes nyitni Kína felé? Hatalmas piac és vásárlóerő, növekvő üzleti lehetőségekkel, kiemelt EU-s támogatások irányulnak a kínai kapcsolatépítésre – sorolta Szentmártoni Lívia. Az országnak mindössze 6 százaléka művelhető, így a magyar élelmiszeripar felvevő piacra találhat. A vizek szennyezettek, így nagy hangsúlyt kap vízgazdálkodás, a környezetvédelem, a zöld energia és a gyógyszeripar is. Az intézet sok más mellett üzleti tréningekkel, tolmácsokkal is segítheti a helyi és a kínai vállalkozók kölcsönös kapcsolatfelvételét.