Írjon nekünk

Bulvár

BOR-line: Frittmann János és a gyümölcsöző Kárpát-medence + VIDEÓ, FOTÓK

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

Az Alföld legnevesebb borásza avatott be minket abba a titokba, hogyan lehetett Magyarország világelső a Cannes-i rozé borversenyen, és milyen irányok felé kellene tartania a honi borászatnak.




– Evidens volt, hogy bortermelés határozza majd meg az életét? A családfáját tekintve nem nagyon lehetett kérdéses, hogy akit Frittmannak hívnak a kunsági borvidéken, az kötődik a borhoz.

– Több család kezdte ezen a területen újra az életet, akik szorgos munkával élesztették újra a török időben kihalt vidéket. Hosszú idők dúlását kellett helyreállítani itt.

A család életét mindig is meghatározta a mezőgazdaság. A szocializmus idejében is lehetősége volt a szüleimnek bortermelésre, hiszen itt nem termelőszövetkezetek alakultak, hanem úgynevezett szakszövetkezetek, ahol minden családnál megmaradt a birtok, azt továbbra is maga művelhette, csak a terményt kellett a közösbe szolgáltatni, ezért nem szakadt meg ezen a területen a szőlőtermesztés családi vonala.

A fiamra soha nem akartam ezt a munkát erőltetni, ő harmadikos gimnazistaként mégis úgy döntött, hogy szeretne a borászattal foglalkozni. A lányom is hasonló körben, turizmus-vendéglátást végzett, és szeret dolgozni a családi vállalkozásban.

– A Frittmann lett az a zászlóshajó, aki után, mint Kolombusz idején a Santa Maria után, megy a többi, hogy hódítson. Csakhogy most a visszahódítás a nemes feladat, bebizonyítani, hogy milyen csodákra képes az Alföld. Szerintünk nagy a siker.

– Teljesen új típusú borászatokat kellett építeni. Sok szőlőtermelő családnál megszűnt a folytonosság, nálunk – ahogy az előbb említettem – szerencsére nem így alakult. Olyan generációk nőttek fel, akik önállóan tudtak szőlőt termeszteni; aki nem volt önfenntartó, önálló, az nem tudott a 70-es években talpon maradni.

Természetesen sokkal több területen volt gazemberség a borászatban, mint ami végül napvilágot látott, a média mégis a mi területünket bélyegezte meg, talán azért, mert Soltvadkerten van az ország legnagyobb szőlőterülete. Egyébként a modern műszerekkel most már pár óra alatt megmondható, hogy hamisított-e a bor, a pancsolt borok fénykora szerencsére elmúlt.

Tiffán Ede mondta azt, hogy ők plusz 60 pontról indulnak a képzeletbeli borminősítésen, mi -40-ről. Meg volt tehát a feladat: vissza kellett szerezni azt az imázst, ami a 40-es évek előtt az alföldi borra jellemző volt. Nem sokan hittek benne hogy sikerülhet, de fiatal voltam és tettre kész. Az embernek hobbiként és hivatásként is kellett a borászatra tekinteni. Ehhez a munkához talán épp ezért is kell egyfajta megszállottság.

– Mi a titka annak, hogy az alföldi borok olyan gyümölcsösséget érnek el, amivel sorra hozzák el a borversenyekről a díjakat.

– A magyar bor előnyei az alföldi területeken hatványozottabban jelennek meg. A gyümölcsösség, ami itt nagyon karakteresen képviselteti magát. A Kárpát-medencei klíma a legnagyobb előnyünk. Kellően magas a nappali hőmérséklet, ami éjjel visszahűl, így megőrzi az illatokat, zamatokat a szőlőben. Ezen a területen 5,5 – 6 százalékos savszerkezetnél is nagyon élénkek maradnak az ízek. Persze ahhoz, hogy e területre jellemző, jó minőségű bort csináljunk, helyben kell szőlőt termeszteni.

– Említsük meg a rozét. Nemrég a Cannes-i rozé világbajnokság a 2011-es kékfrankos Frittmann rozé aranyérmes lett.

– A magyar fajták gyümölcsössége rendkívül jó, mint mondtam. A kékfrankos rozénk mellett az ezerjó és az Irsai Olivér is tudja ezt a zamatvilágot. A szőlőterület 240 ezerről 50-60 ezerre csökkent Magyarországon, főleg a nagy családi szőlőtermesztők eltűnése miatt, úgyhogy van min dolgozni. A szőlőnek szolga kell, nem gazda, tartja a mondás: akkor kell dolgozni a tőkékkel, mikor a munka üteme megkívánja, nem lehet magára hagyni a szőlőst, ez nem az a terület, ahol reggel 8-tól 4 óráig melózok, aztán pihenhetek.

– A világpiacon nem igen lehetünk képesek versenyezni, hiszen a bortermelésünk a kontinensek borforgalmának csak néhány százalékát teszik ki. Mégis népszerűek lehetünk a külföld számára, vannak olyan szakvélemények, hogy nem kivinni kell a bort, hanem behozni ide a borkedvelő külföldieket.

– Valamilyen szinten ki kell vinni a borokat, de a hazai termékekből a külföldi áruházláncokat nem tudjuk kiszolgálni. A Kárpát-medencei klíma az, ami egyedi, ezt kellene hangsúlyozni. Az ízvilágunk rendkívül egyedi, kuriózumnak számító boraink is vannak, és ez főleg a gyümölcsösség felé vezet, ez az, amit nem tud más európai borvidék.

A bortéka kínálata

A Lantos Eszterlánc gyöngyöző borával kínáltuk meg borász vendégünket. Az ital száz százalékig Cserszegi fűszeres, 2011-es palackozású. Új termék, forgalomba eddig nem került. Csiszér László, a Filoxéra Bortéka vezetője tavaly a borfesztiválon kóstolgatott gyöngyöző borokat, idén ki is jött a saját termékével. Eddig pozitívak, bátorítóak a visszajelzések. Frittmann is elégedett volt a választással, mint mondta, csak a legkiválóbb borfajtákból készülhet gyöngyöző bor.

– Mintha divattá vált volna a borfogyasztás, ami mellesleg a magyar bornak csak jót tesz. Ön mit tapasztal e kérdésben?

– Megtanultak az emberek bort kóstolni. Ma már nem úgy kell ízlelni, mint egy borász, de megérzik a zamatát, és mindenki megtalálja az ízlésének megfelelőt. Magyarországon régebben eltüntették a borkultúrát is: volt vörös, fehér, száraz bor, ha többet kérdezett az ember a kocsmában, kivezették. Lassan túllépünk ezen hál’istennek. A szőlő egy különleges gyümölcs, egyedi molekulaszerkezettel, melyben különböző erjedésnél különböző ízek fejlődnek ki, így lehet érezni benne akár málna, szilva, bodza, meggy ízeket is.

– A Frittmann nevet nem lehet elválasztani Szegedtől sem. Ön is már többször elmondta, hogy a borfesztiválunknak sokat köszönhet. Vagy véletlen, hogy épp ebben a városban van borszaküzlete?

– A nyolcvanas években ezen a területen indult be a kereskedésünk, innentől személyes kötődés alakult ki a szegediek és a Frittmann bor között. Elfogadtak, a szegedi emberek magukénak, földijeinek tekintenek minket. A Mars téri borfesztiválon még nem voltunk jelen, de mióta a Széchenyi téren van a fesztivál, rendszeresen jelen vagyunk.

– A 2007-es év bortermelője lett ön, elsőként az alföldiek között. Ez jelentős áttörést hozott az itteni borászatban. Lát utánpótlást?

– Már van akkora presztízse az alföldi borvidéknek, hogy be tud juttatni egy-egy embert a jelöltek közé. A Magyar Borakadémia tagjaként én is igyekszem segíteni az ittenieket. A jelölés ügy zajlik, hogy először szétküldenek 500 ajánlócédulát. Öt jelölt lehet a címre, közülük választja ki a győztest a Magyar Borakadémia – persze a díjat nem egy borra kapja a borász, hanem az életműre. Jelenleg 99 tagja van az akadémiának. Gálné pincészete már többször is jelölt volt az Alföldről.

– Lehet kedvenc bora egy borásznak?

– Ha arról beszélünk, amit a legtöbbször fogyasztok, akkor az az ezerjó és a rozé. Persze számos borász művét szeretem. Azokat szeretem igazán, akik a gyümölcsösséget meg tudják őrizni a borban. Az a jó bor, ami ízlik, nem az, amit dicsérnek. Volt olyan idő, mikor az volt a jó bor, aminek nincs hibája, ma azt mondhatjuk, hogy az a nedű, aminek nincs erénye, nem jó bor.

– A következő vendégünk színész lesz, Danis Lídia, színházunk Dömötör-díjas művésze. Van-e kapcsolata a színházzal bármilyen formában is, vagy tud-e arról, hogy a borát valamelyik művész a kedvencei közé sorolta?

Lukács Sándor színész (ő az akadémia tagja is) – nagyon szereti a Frittmannt. Gregor József pedig azt mondta, hogy a betegségből mindig ezek a borok gyógyították ki, kedvence a rozé és az ezerjó volt. Bodolay Géza, a szegedi színház rendezője is sokszor fogyasztja borainkat, bár korábban apró előítéletei voltak az alföldi borokkal kapcsolatban.

(Az interjú közben megérkezett Halkó Pál, a Tisza Volán SC Szeged labdarúgó-szakosztályának vezetője a csapatkapitány-helyettessel, Buzási Péterrel. A borászat régóta támogatja a csapatot, ezért egy csapatképpel ajándékozták meg vendégünket.)

Az interjú előtt:

A XVIII. Szegedi Borfesztivál helyszínéről jelentkező BOR-line sorozatunk múlt pénteken debütált, amikor is Szalay Istvánt, Szeged korábbi polgármesterét kérdeztük borról, közéletről, múltról és jelenről, hétfő esti vendégünk Szabó Gábor akadémikus, az SZTE rektora volt, akivel a felsőoktatás átalakulásáról, a szegedi egyetem helyzetéről beszélgettünk, míg kedd este Méhes Gábor sportújságíró, a Sport Televízió kommentátora volt interjúalanyunk. Szerda este Fogas Ottóval, a Móra Ferenc Múzeum igazgatójával beszélgettünk a múzeumról, vezetői elképzeléseiről, az intézmény további idei programjairól, kiderült az is, hogy egy monumentális Munkácsy-kiállítást terveznek. Csütrtök este a 2007. Év borásza, az egyik legismertebb alföldi bortermelő, Frittmann János lesz a vendégünk. Az Önök kérdéseiből is válogatunk: e cikk alá hozzászólásaként vagy a címre írhatják meg, mire kíváncsiak.

Egészen péntekkel bezárólag egyébként minden este 18 órától a Vásárhelyi Pál-szobor szomszédságában található standunkon egy-egy neves szegedi vendéggel borozgatva csevegünk a meghívott munkásságáról, életéről, Szegedhez való viszonyáról, kötetlenül. Minden vendégünk legkedvesebb borairól a Filoxéra Bortéka gondoskodik (Szeged, Dugonics tér 11.)

Következő vendégünk: május 25. (péntek): Danis Lídia, a Szegedi Nemzeti Színház színművésznője.

Kommentek

Bulvár

Megszületett Balogh Zsolt kislánya

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

Szerző:

A MOL-Pick Szeged játékosa a Facebook-oldalán osztotta meg az örömhírt.

Tovább olvasom

Hírzóna

Vontatóba rongyolt az autó, a sofőr meghalt

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

Szerző:

Vontatóval ütközött az autó ennyi maradt belőle. Kommentek

Tovább olvasom

Bulvár

Ötvenéves frontemberét ünnepli a Tankcsapda!

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

Szerző:

Ünnepi tankdübörgés!

Tovább olvasom

Aktuál