Közélet

Garamvölgyi: Nem a sajtót kell deresre húzni! + FOTÓK

Garamvölgyi: Nem a sajtót kell deresre húzni! + FOTÓK

2012. április 26., csütörtök
Garamvölgyi: Nem a sajtót kell deresre húzni! + FOTÓK

A rendőrség által folytatott kommunikáció alkalmatlan arra, hogy befolyásolja az emberek biztonságérzetét – jelentette ki Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője azon a médiafórumon, melyen az is kiderült, hogy milyen bűnüggyel lehet eladni ma egy bulvárlapot, s milyen is a kapcsolata a hírTV-nek a rendőrséggel.

Biztonságérzet és nyilvánosság címmel rendezett médiafórumot az Első Magyar Polgári Biztonságvédelmi Klaszter a megyeházán, melynek szakmai vezetője,

Füzesy István

elmondta, azt az új fogalomkört képviselik, amelyet társadalmi biztonságnak neveznek. Ennek a felfogásnak központjában az egyén áll, a lakosság tájékoztatásában pedig fontos szerep jut a médiának, ezért is szervezték meg a szakmai fórumot. „Míg az újság sarkából csöpög a vér, a másik oldalon ott áll a statisztika, hogy kevesebb emberölés történik, mint tíz évvel ezelőtt” – közölte

Német Ferenc

. A hírek továbbítása felgyorsult, amire a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara országos szervezetének elnöke szerint nincs felkészülve a társadalom kellőképpen.

A magyar rendőrség lojális médiakörnyezetben dolgozhat

„A közbiztonság és a rendőrség kommunikációja semmilyen összefüggésben nincs egymással” – szögezte le

Garamvölgyi László

előadása elején. Egy kutatás során bebizonyosodott, hogy Berlinben, ahol kevesebb rendőrségi hírt közölt a sajtó, rosszabb volt a lakosok biztonságérzete, mint Szentpéterváron, ahol minden információt megosztott a média „Ebből megállapítható, hogy nem a sajtót kell deresre húzni” – jegyezte meg az ORFK szóvivője. A rendőrség az elmúlt nyolc esztendőben öt alkalommal szondázta a lakosság rendőrségről és közbiztonságról alkotott képét, mellyel kapcsolatban Garamvölgyi elmondta, rosszabb a véleménye azoknak, akiknek közvetlen kapcsolata volt a rendőrséggel például egy intézkedés folytán, netán sértettek voltak valamilyen ügyben.

A hazánkban dolgozó 48 ezer rendőr naponta átlagosan 18-20 ezer esetben intézkedik, s a testület társadalmi felelősségvállalása is jelentősen megváltozott az elmúlt időszakban. „A rendőrség szervezeti kommunikációt folytat, amit alkalmatlan arra, hogy befolyásolja az emberek véleményét, ehhez ugyanis PR kell. A szervezeti kommunikáció arra kárhoztatja a rendőrséget, hogy eseményeket kövessen” – közölte a szóvivő. Hozzátette, míg a hírpiramis tetején a rendőrség állt egykor, a kereskedelmi csatornák 1997-es megjelenése azonban a feje tetejére állította a korábbi rendszert. A média gyorsan feldolgozza az információkat a hírverseny miatt, ám Garamvölgyi az oknyomozó, tényfeltáró újságírást hiányolja a magyar sajtóból. Az ORFK szóvivője összességében azt tapasztalja, a magyar rendőrség lojális médiakörnyezetben dolgozhat. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságon három sajtószóvivő dolgozik, akik több mint hatvan sajtómunkatárssal tartják kapcsolatot.

Tuczakov Szilvána

szóvivő elmondta, a nap 24 órájában elérhető valamelyikük. Eltűnt személyek felkutatásában vagy díjkitűzésekkor rendszeresen kérik a média segítségét, illetve a médiakapcsolatokhoz tartozik az is, hogy közlekedési, bűn- és balesetmegelőzési felhívásokat továbbítanak a sajtónak. A sajtó számára a leghálásabb téma természetesen ez utóbbi. A Magyar Távirati Iroda tudósítója,

Kelemen Zoltán Gergely

példaként a Szegedi Rendőrkapitányság által 2009-ben elindított legális graffiti programot említette, ami hazánkban az első ilyen kezdeményezés volt. Az MTI ezen kívül beszámol balesetekről és bűncselekményekről is. Az eseteket végigkövetik, az M43-ason történt 14 halálos áldozatot követelő balesetről tucatnyi tudósítás jelent meg, az utolsó akkor, amikor vádemelési javaslattal lezárták a nyomozást.

Esetenként kénytelen a média (ok)nyomozni

Igaz a médiának nincs nyomozati jogköre, sok esetben mégis rá van kényszerítve az újságíró erre, hiszen sok információt elhallgatnak – erről már

Kisberk Szabolcs

beszélt a fórumon. A hírTV Célpont című műsorának szerkesztő-riportere hangsúlyozta, téves az a sokakban élő elképzelés, hogy az oknyomozó újságírás drága és hosszadalmas munka. Megjegyezte, természetesen valamennyire veszélyes ez a munka, hiszen számtalanszor megfenyegették, s belőttek lakása ablakán is.

A hírTV rendőrséggel való kapcsolatával kapcsolatban elmondta, a 2006-os őszi eseményekig kiegyensúlyozott és jó volt az együttműködésük, akkor azonban ez közismert, hogy megromlott. Kisberk, aki korábban bűnügyi magazinnál is dolgozott, sokszor azt tapasztalta, hogy szűkszavúak a rendőrségi közlemények olyan esetekben, amelyek leginkább érdekelnék a lakosságot. A jó együttműködésre azért is lenne szükség, mert ma Magyarországon minden információ megszerezhető, viszont ha nem kommunikálnak a felek megfelelően, akkor akár olyat is nyilvánosságra hozhatnak, ami később a rendőrségnek okoz fejtörést. A Célpont műsorainak készítése során több alkalommal keresték fel a rendőrséget, s a legtöbbször jól tudtak együtt dolgozni. Az újságíró azonban nehezményezte, hogy esetenként arra voltak kíváncsiak a rendőrök, honnan szerezte be információit, miközben az általa bejelentett eset – melyhez bizonyítékot is szolgáltatott – sokkal fontosabb annál, hogy kitől kapott tájékoztatást, vagy éppen valamilyen iratot.

Tóth Béla Endre

, a Blikk főszerkesztő-helyettese a médiatalálkozón a folyamatosan változó trendekkel kapcsolatban kifejtette, míg régebben egy krimivel el lehetett adni a lapot, ma már a rendőrségi hírek közül csak azokra kíváncsiak az emberek, melyekben bizonytalanság van, illetve azok eladhatók, melyekben sztárok is érintettek.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.